Szerző: dr. Kéri Ádám Megjelent: 5 hónapja

Munkaidő után emailt sem kell már olvasni Franciaországban

A francia kormány az elmúlt években átfogó munkaerő-piaci reformokat vezetett be, melyeknek egyik, kivételesen a munkavállalók számára kedvező eleme 2017. január 1. napjával lépett hatályba. A reformok lényege egyebekben a munkaerőpiac liberalizálása volt, mely általában mindenhol a munkaerő napi és heti terhelhetőségének a növelését, a munkáért járó díjazás csökkentését, illetve a felmondással szembeni védelem visszavételét jelenti.

images

Lényegében tehát a magyar munkajogi változásokkal azonos irányba tolódott el a francia szabályozás. Ennek a következményeit megtapasztalhattuk tavaly nyáron, amikor sztrájk miatt hónapokig nem volt tömegközlekedés, valamint szemétszállítás, így akkor ezek a képek fogadták a Franciaországba induló utasokat valamennyi pályaudvaron:

sztrájk

A változások iránya azonos, a mérték vonatkozásában azonban jelentős különbségek vannak. Míg Franciaországban 35 órás munkahét van, addig Magyarországon 40 órás, Franciaországban azonban az átlagos munkaidő is alig haladja meg ezt a mértéket, nálunk ugyanez lényegesen magasabb. A hazai munkaerőpiac "vonzerejét" ugyanis éppen az adja, hogy a 2012. évben bevezetett munkajogi reformok a falig elmentek a munka- és pihenőidő szabályainak lazításában, sőt több esetben az Európai Uniós irányelvek által tiltott körbe tolták a szabályokat, s ezzel több ponton a munkavállalói jogok sérültek az egyébként még mindig inkább munkavállaló-barát jogszabályi környezetben. Vessünk akkor egy pillantást a 2017. január 1. napjával hatályba lépő változásokra.

Bekerült a francia szabályozásba a kikapcsolódáshoz való jog

Franciaország
A hatályba lépett szabályok a munkavállalók magán- és családi élethez való joga, valamint a szociális jogok kiterjesztése céljából előírja, hogy az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók kötelesek megállapodni a munkavállalók képviselőivel a munkaidőn túli digitális elérhetőség szabályairól. Ennek hiányában a munkáltatók szabályzatot kötelesek alkotni a munkaidőn túli digitális elérhetőséggel kapcsolatos munkavállalói kötelezettségekről. A szabályzatot, melyben ellenőrzési mechanizmusnak is helyet kell kapnia, nyilvánosságra is kell hozniuk, érvényesülését pedig folyamatosan ellenőrizniük kell. A változás tehát nem radikális, de mindenképpen egyértelműbb helyzetet teremt.

Article 55

I. - L'article L. 2242-8 du code du travail est ainsi modifié :
1° Le 6° est complété par les mots : « , notamment au moyen des outils numériques disponibles dans l'entreprise ; »
2° Il est ajouté un 7° ainsi rédigé :
« 7° Les modalités du plein exercice par le salarié de son droit à la déconnexion et la mise en place par l'entreprise de dispositifs de régulation de l'utilisation des outils numériques, en vue d'assurer le respect des temps de repos et de congé ainsi que de la vie personnelle et familiale. A défaut d'accord, l'employeur élabore une charte, après avis du comité d'entreprise ou, à défaut, des délégués du personnel. Cette charte définit ces modalités de l'exercice du droit à la déconnexion et prévoit en outre la mise en œuvre, à destination des salariés et du personnel d'encadrement et de direction, d'actions de formation et de sensibilisation à un usage raisonnable des outils numériques. »
II. - Le I du présent article entre en vigueur le 1er janvier 2017.


A munka- és pihenőidő a törvényben nálunk is élesen elkülönül

A hazai szabályozás is élesen elkülöníti a munka- és a pihenőidőt. A munkaidő az Mt.86.§-a alapján a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Az előkészítő és befejező tevékenység pedig minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles ellátni. Nem munkaidő viszont a készenléti jellegű munkakört kivéve a munkaközi szünet, továbbá a munkavállaló lakó és tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint onnan a lakó- vagy tartózkodási helyre való utazás időtartama. A teljes napi munkaidő egyebekben Magyarországon napi 8 óra, a beosztás szerinti napi munkaidő azaz, az a munkaidő, amit egy napra a munkáltató a napi munkaidők összegéből beoszthat, pedig napi 12 óra, illetve heti 48 óra.

Amennyiben a munkavállaló készenléti jellegű munkakörben dolgozik, abban az esetben ezek az értékek lényegesen magasabbak. Készenléti jellegűnek abban az esetben minősülhet a munkakör, amennyiben a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, illetve amennyiben munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. A lényegesen alacsonyabb igénybe vétel meghatározására a törvény nem ad iránymutatást. A munkavállalót a munkakör ellátása során érő fizikai és a szellemi megterhelést kell figyelembe venni, amelyet a munkavédelmi kockázatértékelés során is mérlegelni kell. Az Mfv.II.10.296/2015./4. sz. Kúriai döntés értelmében a készenléti jellegű munkakör feltételeinek fennállását esetről esetre, külön kell vizsgálni, az tehát nem egy adott munkakör típushoz kapcsolódik (pl: személy- és vagyonőr). Készenléti jellegű munkakörben ugyanakkor a napi munkaidő a felek megállapodása esetén akár napi 12 óra, a beosztás szerinti munkaidő pedig napi 24 óra, illetve heti 72 óra is lehet.

Munkaidőn túli rendelkezésre állási kötelezettség is előírható

A szabályozás arra is lehetőséget ad, hogy a munkavállaló munkaidőn túl is rendelkezésre állásra legyen kötelezve. A rendelkezésre állásra kötelezés nincsen írásbeliséghez kötve, ám célszerű a bizonyíthatóság céljából feltétlenül írásba foglalni. Amennyiben pedig a munkavállaló ezt kifejezetten kéri, abban az esetben pedig ez kötelező. Amennyiben a rendelkezésre állás helyét a munkáltató határozza meg, ügyeletről, és ha a munkavállaló határozza meg, készenlétről beszélhetünk. A rendelkezésre állás legfeljebb 4 óra mértékben bármely munkavállaló számára elrendelhető, ehhez tehát a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges. Fontos korlát azonban, hogy 4 órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás azonban csak a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el. A rendelkezésre állási idő alatt a munkavállaló köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni, és készenlét esetén olyan helyen tartózkodni, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. A munkaidő-besztáshoz hasonlóan a munkaidőn túli rendelkezésre állást is előre kell tervezni és arról az érintettet tájékoztatni is szükséges. A rendelkezésre állás tartamát egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. A munkáltató kivételesen, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja a korábban közölt rendelkezésre állási idő tartamát. Végezetül természetesen az időbeli korlátokra is ügyelni kell. A készenlét havi tartama ugyanis a 168 órát nem haladhatja meg, s az a heti pihenőnapra legfeljebb havi négy alkalommal rendelhető el. Az ügyelet tartama pedig a napi 24 órát nem haladhatja meg, melybe az adott napra beosztott rendes és rendkívüli munkaidő tartamát is bele kell számítani.

A munkaidő-irányelv a munkavállalók szociális jogait védi
CC.OO v. Tyco: Néha az utazási idő is munkaidő


Az Európai Unió Bírósága a CC.OO v. Tyco ügyben alapvető fontosságú megállapításokat tett. Egyrészt kiemelte, hogy a munkavállaló számára vagy munkát kell beosztani vagy a pihenőidejét tölti. Amennyiben nem dönthet szabadon az ideje beosztásáról, abban az esetben pihenőidőről nem lehet beszélni. Azt is kiemelte, hogy a munka és magánélethez való jogot a munkáltatók gazdasági érdekei nem írhatják felül. Ezen elvekből pedig levezette, hogy az un. utazó munkavállalók (pl:ügynök), akiknek a munkaidő nagy része az utazással, a munkahelyen kívül telik, az első munkavégzési helyre történő utazást, illetve az utolsótól való hazatérést munkaidőnek tekinthetik. A döntés keretei, mely egyebekben a munkaidőszervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvre épül, nem tiszták. Az biztos, hogy ez bizonyos szektorokra, mint például a közösségi közlekedés, nem vonatkozik, hiszen speciális szabályozás hatálya alatt állnak. Az Európai Unió Bíróságának a döntése következtében viszont a hazai munkaidő fogalma semmi esetre sem EU komform, hiszen ilyen kivételt egyáltalán nem ismer. A kereteket pedig a későbbi pereskedések eredményeképpen, bírósági ítéletekből ismerhetjük majd meg.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője
Follow hrportal_hu on Twitter

Nem dolgozhatott, mert hosszú a haja

Hosszú haja miatt nem engedték szolgálatba lépni azt a férfit, aki közterület-felügyelőként dolgozott egy önkormányzati rendészeti szervnél. Az EBH a napokban döntött: a férfit neme miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetésben részesítették - írta a Népszava. tovább..

További cikkek
Magyar szakember lett a Hogan európai vezetője

Fehér Zsoltot nevezte ki a világ legnagyobb független személyiségteszt-fejlesztő cége, a Hogan Assesment az Európáért felelős vezetőjévé. A... Teljes cikk

Nem egyöntetű az öröm a kötelező szervizdíj kapcsán

A Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet támogatja, míg a balatoni vendéglátósok ellenzik a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége 8-15... Teljes cikk

Hétfő éjfél az adóbevallás utolsó határideje

Hétfőn éjfélig kell leadni a 2016. évi személyi jövedelemadó (szja) bevallást - mondta Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)... Teljes cikk

Nem dolgozhatott, mert hosszú a haja

Hosszú haja miatt nem engedték szolgálatba lépni azt a férfit, aki közterület-felügyelőként dolgozott egy önkormányzati rendészeti szervnél. Az... Teljes cikk

Nem dolgozhatott, mert hosszú a haja

Hosszú haja miatt nem engedték szolgálatba lépni azt a férfit, aki közterület-felügyelőként dolgozott egy önkormányzati rendészeti szervnél. Az... Teljes cikk