Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 12 éve

Munkanélküliség, a szabolcsi átok

Valóságos átokként sújtja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét a munkanélküliség. A rendszerváltást követően havi 60 ezer fölé emelkedett az állástalanok száma a térségben, és akkor sokan úgy vélték, hogy onnan már nincs lejjebb. Hiába élt meg azonban története során korábban soha nem látott fejlődést a megye a legutóbbi 21 évben, a februári adatok szerint már több mint 70 ezren voltak munka nélkül a mintegy 570 ezer lakosú Nyírségben.

A legrosszabb a helyzet Uszkán

A tél végi hónapban 73 561-en kerestek állást Szabolcsban. A munkanélküliek aránya 18,96 százalék volt, miután 387 898 munkaképes embert tartottak nyilván.

A megye 229 települése közül mindössze kettő munkanélkülisége közelítette meg az országos átlagmutatót. A megyeszékhelyen, Nyíregyházán 9,86 százalékos, míg Szabolcs községben 9,73 százalékos volt a ráta. A 120 ezres nyírségi nagyvárosban 8037-en, míg a megye névadó településén 22-en kerestek munkát. Szabolcs községben egyébként mindössze 226 munkaképes ember élt februárban. A 229 település több mint kétharmadában, 162 városban és községben a munkanélküliségi mutató viszont meghaladta a húsz százalékot. A legrosszabb a helyzet Uszkán volt, ott a munkanélküliségi ráta 63,68 százalékot mutatott. A magyar-ukrán határ menti kis község 234 munkaképes lakosa közül 149 nem talált állást.

Jelentős, 40 százalék feletti volt a munkanélküliségi mutató további öt szatmári kisközségben, Kispaládon (46,61 százalék), Császlón (44,49), Botpaládon (43,00), Tisztabereken (41,55) és Garbolcon (41,30) is. Az öt település 1510 munkavállalója közül 658 nem tudott elhelyezkedni.

A 30 százalékos munkanélküliséget meghaladó települések sorába 44 község és város tartozott. A városok közül Nagyecsed (32,11) és Nyírmada (30,65) került a "negyvennégyek" közé. Az ezren felüli munkaképes lakossal rendelkező nagyobb községek közül Aranyosapáti (35,08 százalék), Hodász (32,28), Kántorjánosi (39,12), Nyírkáta (34,79), Ököritófülpös (31,84), Tiszaeszlár (32,13) és Tyukod (31,15) került erre a listára. A "harmincszázalékosok" közé a legtöbb település a szatmári térségből került, összesen 20. Ez bizonyítja, hogy Fehérgyarmat és Csenger környékén a legnehezebb az elhelyezkedés, de hasonló gondokkal küzd a beregi tájegységben Vásárosnamény körzete is, onnan hét település lett tagja a csoportnak.

Húsz százalék feletti munkanélküliségi mutató februárban 112 szabolcsi településen volt. Ezen a listán a 27 szabolcsi város közül már 10 található: Baktalórántháza (23,59), Balkány (23,30), Csenger (21,05), Demecser (21,33), Dombrád (26,26), Kemecse (22,52), Mándok (22,45), Máriapócs (20,31), Nagyhalász (21,08) és Vaja (29,31). Tíz százalék feletti, de a 20 százalékot el nem érő munkanélküliségi mutatóval rendelkező települések száma összesen 65 volt februárban.

A jobban iparosított, jelentős szolgáltatási, illetve kereskedelmi egységekkel rendelkező szabolcsi városok egy részében kifejezetten jónak mondható az elhelyezkedési lehetőség. A foglalkoztatásban a legjobb Nyíregyháza volt 9,86 százalékos munkanélküliségi rátájával. Utána az élmezőnyben Záhony (11,79), Fehérgyarmat (13,50), Mátészalka és Tiszalök (13,72-13,72), Újfehértó (13,81), Kisvárda (14,88) és Rakamaz (14,90 százalékkal) következett. Az említett nagyobb városok mellett 15 százalék alatti volt a munkanélküliségi mutatója Apagy (11,52), Bátorliget (12,69), Fényeslitke (12,76), Jéke (14,92), Kálmánháza (13,88), Nagyhódos (12,00), Nyírbogdány (14,12), Nyírgelse (12,19), Nyírmihálydi (13,04), Nyírpazony (12,72), Nyírtura (13,99) és Tákos (13,70) községnek is.


Közmunkára 20,6 milliárdos támogatás



A szabolcsi munkaügyi központ adatai szerint a több mint 70 ezer munkanélküli közül februárban 34 390 ember kapott foglalkoztatást helyettesítő támogatást, amelynek összege 22 800 forint. Ezt a támogatást egy családban egy ember kaphatta, hiába voltak esetleg többen is állás nélkül. Nekik bizony valóságos mentőövként jött a közfoglalkoztatási program tél végi indítása, hiszen az idén több mint 25 ezren jutnak ideiglenes munkához a térségben. Emellett a mezőgazdasági szezonális munka szintén ezreket juttat foglalkoztatási lehetőséghez a Nyírségben, és változás remélnek más ágazatokban is.

A megyei önkormányzat összesítése alapján év végéig 20 milliárd 612 millió forint összegű központi támogatásból 25 282 munkanélküli kap állás a közfoglalkoztatásban Szabolcsban. A Start Kistérségi Munkaprogramban 10 673-an számíthatnak a már említett 22 800 forinttól nagyobb összegű jövedelemre. A települési önkormányzatok a foglalkoztatáshoz 9,4 milliárd forint központi támogatást igényeltek.

A helyhatóságok a hagyományos közmunka keretében is tudnak további munkanélkülieket alkalmazni, erre 1,2 milliárd forintot fordíthatnak. Az összeg 85 százalékát napi 6 órás foglalkoztatásra költik, ebből 4600 ember lát majd el év végéig közösségi feladatokat.

A mezőgazdasági területen szintén kapnak ideiglenes, támogatott munkát az álláskeresők, összesen 3634-en. Ebben a szektorban 3,6 milliárdos a támogatás összege.

Az országos közfoglalkoztatási programok ugyancsak érintik a nagy munkanélküliséggel küzdő Szabolcsot. Ennek keretében a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Nyírerdő Zrt. csaknem ötezer embert alkalmazhat. A minisztériumok a foglalkoztatók saját forrásához összesen 6 milliárd forintot meghaladó központi támogatást biztosítanak. A 10 ezer hektáros magánerdőkben is dolgoznak közfoglalkoztatottak, mintegy kétezren. (folyt.)

Különböző szervezetek, intézmények is részt vesznek a közfoglalkoztatásban, így például a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság és a katasztrófavédelmi igazgatóság összesen 82 embert alkalmaz 70 millió forintos összegből.

A tél végén az idős emberek megsegítéséhez is alkalmaztak közmunkásokat a szabolcsi településeken. A házkörüli teendőket ellátók összesen 1354-en voltak, és a szervezői feladatokat az önkormányzatok vállalták.

Márciusban Szabolcsban volt egyébként a legtöbb bejelentett új álláshely a megyék között, mintegy 7900. A munkalehetőségek 90 százaléka a közfoglalkoztatás támogatott álláshelyeire vonatkozott, 10 százalékához viszont nem igényeltek pénzügyi segítséget a munkaadók.

Az utóbbi a szakemberek szerint azt jelzi, hogy "mozdulni látszik az elsődleges munkaerőpiac" is a térségben, és ehhez az Európai Unió támogatásával megvalósuló nagyberuházások teremtenek jó esélyt a közeljövőben. Így például a szennyvízberuházások, amelyek összértéke megközelíti az 50 milliárd forintot. Az egyik legnagyobb, 13 milliárd forint értékű építkezés Nyíregyháza térségében, négy településen tavasszal indul, és a kivitelezők döntően helyi dolgozókat alkalmaznak. Ugyancsak kezdődik a hárommilliárdos térségi ivóvízminőség-javító program második üteme. Folytatódik mintegy 40 milliárdos költségből az M3-as autópálya Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti, csaknem 50 kilométeres szakaszának építése, valamint 6,3 milliárd forintból a Tisza beregi töltésszakaszának megerősítése, ahol szintén sok szabolcsi munkás kapott már állást eddig is.

A munkaügyi szakemberek azt várják, hogy az idén végre megindul a nyilvántartott álláskeresők 70 ezres létszámának csökkenése, és valamivel jobb helyzet alakul ki a foglalkoztatásban. Mások viszont úgy vélik: ahhoz, hogy érdemi javulás következzen be, át kell tekinteni a munkanélküliség kezelésének teljes helyzetét. Szerintük húsz év adatai azt bizonyítják, hogy nagy baj van a rendelkezésre álló források felhasználásának hatékonyságával, ezért roppant fontos lenne a fekete gazdaság visszaszorítása, a legális foglalkoztatás visszásságainak megszüntetése. Sürgetik a rendcsinálást az állástalanokat segítő szervezetek, alapítványok esetében is.


A legnagyobb gond az alacsony képzettség



Februárban a nyilvántartott szabolcsi munkanélküliek hatvan százaléka, 43 994 ember nem rendelkezett iskolai végzettség szerinti szakképesítéssel. A hozzáértők szerint ez a "képzés eddigi csődjét" bizonyítja, hiszen két évtizede nem változott e téren semmi. Pedig a decentralizált foglalkoztatási alapok évi 2-5 milliárd forintjának 60-70 százalékát szinte mindig szakképzésre fordították. Sok-sok szervezet, alapítvány kapcsolódott be az oktatásba, és a bírálók szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyen hatékonysággal használták fel a különböző hazai, sőt európai uniós forrásokat - mennyi jutott abból a feladatra, és mennyi önfenntartásukra.

Egyesek úgy vélik, hogy az iskolarendszerű képzésnél kellene kezdeni a változtatást: főleg a kistelepüléseken színvonalasabbá tenni az óvodai felkészítést, az általános iskolákban pedig elsajátíttatni a megfelelő tudást. Középszinten ugyancsak szükség lenne a képzés személyi és tárgyi feltételeinek javítására, hogy lehetőleg mindenki szakképesítést szerezzen a diákok közül. Az átképzéseknek is jobb helyük lenne mind szakmailag, mind pénzügyileg az iskolarendszerben.

Határozottabb fellépést, szigort sürgetnek a szakemberek a feketegazdaság elleni küzdelemben is. Nemcsak az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás, hanem a mezőgazdaság területén is. Az utóbbit különösen fontosnak tartják, mivel Szabolcs változatlanul agrár dominanciájú megye. Sokakat foglalkoztatnak bejelentetlenül a földeken, ráadásul meglehetősen alacsony napszámmal, visszaélve azzal, hogy sok a munkanélküli. Tavasszal látszik ez legjobban, amikor még nem lehet elbújni a mező zöldjében - mondta egy informátor. - Menjen ki valaki autóval egy gyümölcsöshöz , ahol a fákat metszik, és láthatja, hogy mennyien kezdenek el futni a helyszínről, mert azt hiszik, ellenőr jött.

A legális munkaadók is visszaélnek a nagy munkanélküliséggel. Egy nemrég nyilvánosságra került hivatalos adat szerint a szabolcsi cégeknél 60 százalék feletti a különböző munkaügyi szabálysértések aránya. Van aki feketén, bejelentés nélkül alkalmazza dolgozóját, vagy támogatással veszi fel, és annak lejárta után elengedi. Nincs munkaszerződés, kevesebbet adnak a minimálbérnél, vagy 6 órás foglalkoztatással jelentik be, miközben 8-10 órát dolgoztatják az alkalmazottat. Legújabban pedig az a divat, hogy csak papíron adják a megfelelő összegű minimálbért, és ha az érintett szól, mehet máshová munkát keresni.

A munkaügyi szakemberek szerint mindenképpen el kellene érni, hogy az alkalmazottak megkapják a megfelelő jövedelmet, hiszen a kevesebb pénz a szegénységet "betonozza be", a szegénység pedig kihat a munkanélküliség újratermelődésére, mert behatárolttá teszi az érintett család tanulási, átképzési esélyeit. A hozzáértők megfontolandónak tartják azt is, hogy a munkanélküliek kapjanak támogatást az ingázáshoz, vagy akár albérleti hozzájárulást is, hiszen a munkájuk után fizetett járulékok, adók fedeznék ezt, a munkanélküli ellátás összegének megspórolásáról nem is beszélve. A munkahelyhez való költözést pedig akadályozza, hogy egy szabolcsi lakás eladási értéke töredéke egy budapesti vagy dunántúli vételárának. Ugyanez a helyzet megyén belül is.

A helyben történő önfoglalkoztatást, vállalkozóvá válást vagy vállalkozói szervezetbe tömörülést szintén támogatásra javasolják a hozzáértők a munkanélküliség visszaszorítására. Persze ennél azt sem hallgatják el, hogy a helyi lehetőség kihasználásához kellene a piac eltartó képessége és az egyéni jövedelmi viszonyok erősítése is, amely Szabolcsban messze elmarad az országos átlag mutatójától.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk