Munkaruha: szabályzat, felelősség, adózás, árak

A munkaruha és a védőruha fogalmát használja ugyan a Munka törvénykönyve, ám 2012-ben elfogadott új törvényben munkaruha kérdésének részletei egyáltalán nincsenek szabályozva, az tehát a cégek gyakorlatától függ– mondta a HR Portálnak Kéri Ádám, ügyvéd, compliance-szakértő. Ezt az öltözetet a munkáltató biztosítja, lehet formaruha vagy egyenruha, ami az otthoni ruházat védelmét szolgálja vagy egy egységes megjelenés kialakítását szolgáló munkaruházat. A munkaruha a jogszabály szerint olyan öltözet, amellyel a munkavállaló munkaköri feladatának ellátása közben a saját (utcai) öltözetét védi a nagy mértékű szennyeződéstől, a gyorsabb elhasználódástól. Jellemzője, hogy utcai viselésre nem alkalmas.

A munkaruha viselése az úgynevezett tisztasági besorolás alapján is szabályozott – ismertette a szabályozást Mikskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkaügyi tanácsadója. Az öt fokozatú besorolás első és utolsó két kategóriájában a munkáltatónak kötelessége munkaruhát biztosítania a munkavállaló számára. Legtisztább öltözetet igényel az egészségügy, ott ráadásul elképzelhetetlen a saját ruha használata, ugyanakkor gondoljunk bele abba is, hogy a dolgozó utcai ruhája mondjuk véres lenne munka közben – illusztrálta a szabályokat Miskéri László. De például az „e” vagy a „d” besorolásban, az erősen szennyezett, vagy fertőző-mérgező anyagok tisztítása területén dolgozók esetében szintén elképzelhetetlen, hogy saját ruhájában dolgozzon és ilyenkor a munkáltató köteles munkaruhát biztosítani – tette hozzá. Azonban például egy irodai dolgozónak, aki egy civil környezetben dolgozik nem biztos, hogy munkaruhát fognak biztosítani.

Kötelező viselni a munkahelyen, azon kívül tiltható

A munkaruha megléte esetén azt a munkavállalónak a munkavégzés során kötelező jelleggel viselnie kell, az állapotáért pedig valamilyen szintű kár felelősség terheli – ismertette a munkaruhára vonatkozó szabályzatot a compliance-szakértő. „A munkaadó általában nem szokta megengedni, hogy a dolgozó a munkahelyen kívül is használja a munkaruhát. Fennáll a kockázata, hogy abban magánhasználat alatt is keletkezhet kár, vagy akár azért sem, mert például ha a dolgozó elmegy abban egy szórakozóhelyre és ott kifogásolható mondon viselkedik, az a cég megítélésének is árt" – tette hozzá Kéri Ádám. A munkaruha-használat részleteit általában a munkaszerződésbe írják bele. Multiknál egyébként előfordul, hogy ha 6 hónapon belül megszűnik a munkaviszony, ki kell fizetni számos költséget, így például a belépőkártyát, vagy éppen a munkaruhát is, ami szabálytalan, hiszen a munkáltató nem háríthatja át a munkaviszony ellátásához szükséges költség a másik félre – teszi hozzá a szakértő.

Védőruha: bizonyos munkakörök esetén kötelező

A védőruha munkavédelmi eszköz, aminek a részleteit szintén nem szabályozza a Munka törvénykönyve, csupán általánosságban van megadva, hogy ha védőeszköz szükséges a munka ellátásához akkor a munkáltató védőruhát köteles adni a munkavállalónak. Alapvetően a munkavédelmi kockázatértékelés eredményeképpen lehet meghatározni, hogy az adott munkakörhöz védőruha kell-e. Szükség esetén mindkettő biztosítása a munkáltató feladata, költségei tehát nem a munkavállalót terhelik, ugyanakkor a munkaadó számára ez adómentes költséget jelent. A munkavédelmi törvényben a védőruhákkal kapcsolatosan lefektetik, hogy az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását. Míg a munkaruhának megadhatnak egy „elhasználódási időt”, a védőruha esetén ezt nem szabad megadni, akkor kell cserélni, ha az már nem alkalmas a „feladatára” – jelentette ki Miskéri László. Mindkét fajta öltözetnél a rendben tartás alapvetően munkáltatói feladat, de az öltözetet a munkavállalónak is óvnia kell. A munka- és védőruhával kapcsolatban a munkavállaló felelőssége annak rendeltetésszerű használata. Ha abban kár keletkezik, az a munkaadót terheli, a munkavállalót csak akkor, ha nem az elvárt módon használta a ruházatot. A munkavállalói károkozást azonban a munkáltatónak kell bizonyítania. „A Munka törvénykönyve a munkavállalói kártérítés mértéke tekintetében az enyhe gondatlansággal okozott károk esetén a munkavállaló helytállási kötelezettségét korlátozza, vagyis a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. A szándékos vagy súlyos gondatlan károkozás esetén teljes kártérítési kötelezettséget ír elő a munkavállaló terhére” – idézte a jogszabályt Kéri Ádám, ám szerinte ezt nagyon nehéz bizonyítani, így a tapasztalatok szerint ebből jogi úton behajtott, konkrét anyagi kártérítés gyakorlatilag soha nem szokott előfordulni. A Munka törvénykönyve ugyanis nem teszi lehetővé, hogy az okozott kárt levonják az illető munkabéréből, azt utólag kellene behajtani, így súlyos esetekben az ilyen károkozás inkább a munkaviszony felbontásával jár. A munkaadónak egyébként – különösen védőruha esetén – oktatás keretén belül be kell mutatnia annak szakszerű használatát, így is megelőzve az indokolatlan károkozást, persze elősegítve a rendeltetésszerű használatot.

Egyre többet költenek a munkaruhára

Annál is inkább nem elhanyagolható kérdés a munkaöltözet anyagi aspektusa, hiszen az egyik legnagyobb hazai forgalmazó árait böngészve látható, hogy egy olcsóbb kategóriájú munkaruházati szett (cipő, nadrág, póló, kabát) 35-40 ezer forintba, egy közepes kategóriájú szett már 50-60 ezer forintba kerül. A védőruházat ára akár ennek két-háromszorosa is lehet. Ezekből egy dolgozó jó esteben 2-3 szettet kap. Azonban nem csak az ár a mérvadó tényező. A divat és a praktikusság egyre inkább betört a munkaruhák világába is, a cégek egyre inkább a hétköznapi viseletek divatjához hasonló szabású, ugyanakkor a komfortosságot, tartósságot képviselő anyagú munkaruházatot keresik – mondta Kardos Krisztián, a piacon több mint 30 éve jelen lévő Hanza munkaruha értékesítési vezetője. A pamut és az újabb fejlesztésű anyagok ötvözete egyre komfortosabb, magasabb minőségű ruházatot eredményeznek, amire szívesen költenek a munkáltatók – mondja. A debreceni központú magyar cég nem csak forgalmaz, hanem gyárt is munka- és védőruházatot, védőfelszereléseket, amiket a hazai piac mellett több környező országba is szállít. Tapasztalataik szerint a méretre gyártott ruhák piaca visszaszorulóban van, hiszen ezek lassan készülnek és akár drágábbak is lehetnek, egyre többen keresik a konfekció méretekben készült ruhákat, amelyeket raktárról, 24-48 órán belül az ország bármely pontjára, vagy akár külföldre is ki lehet szállítani.

Az employer branding része egy igényes, logós munkaruha

Kardos Krisztián szerint míg korábban sokan az olcsóbb árkategóriájú munkaruhát keresték, addig mára a cégek gyakran hajlandók többet költeni erre, jellemzően inkább a közepes árkategóriájú munka- és védőruhákat veszik, amit 10-ből 9 cég a logójával el is láttat. Érdemes is a jobb minőségű ruházatot választani – teszi hozzá Miskéri László, hiszen sokszor kiderülhet, hogy az olcsóbb a drágább – például, ha idő előtt elhasználódik a munkaöltözet és cserélni kell. Persze előfordul, hogy egyes munkaadók ezen (is) próbálnak spórolni, de ilyen esetben a munkavállalói érdekképviselet hatékony fellépése, érdekérvényesítése elérheti, hogy jobb minőségű munka- vagy védőruhát kapjanak a dolgozók – vázolja tapasztalatait a Liga Szakszervezetek szakértője.

Kardos Krisztián szerint míg korábban jellemző volt, hogy a nyugat-magyarországi cégek többet költöttek a munka- és védőruhákra, míg keleten kevesebbet, ez mára kiegyenlítődött. „Rengeteg tőkeerős, komoly cég érkezet Kelet-Magyarországra: a BMW, Lego, BYD, melyek ilyen téren is többet tudnak költeni a dolgozóikra. Ezek közép, felső-közép kategóriás termékeket vásárolnak a munkavállalóknak” – mondta az értékesítési vezető. A munkaruha egyébként egyfajta employer branding eszközként is szerepel a szakember szerint, hiszen nem mindegy, hogy egy cég dolgozói hogyan jelennek meg egy munkaterületen. A jól öltözött, láthatóan jól felszerelt szakemberek a cég imázsát is emelhetik, komolyabban veszik a vállalkozást a megrendelők – osztja meg tapasztalatait az értékesítési vezető. Kardos Krisztián szerint sok cég mára egyfajta cafeteria elemként tekint a munkaruházatra, vagy a munkaruhaként biztosított öltözetre: drágább, magasabb minőségű ruházattal is csábítva a lehetséges munkavállalókat. A magyar munkaruha-védőruha, védőeszköz gyártó és forgalmazó piac pedig örül ennek. Az éves forgalmat tekintve akár több 100 milliárdos hazai piacon mintegy 10 nagyobb cég és számos kisebb gyártó és/vagy forgalmazó van jelen. Ám – gyakran az olcsó termékekkel – más országok, pl. Anglia, Írország, Lengyelország forgalmazói is megjelennek a kelet-európai, így a magyar piacon.

Nyitókép: Freepik