Néhány tipp a jó tanulmányi szerződéshez

Mikor nem köthető tanulmányi szerződés?

Tanulmányi szerződés nem köthető, abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállalót az adott képzés elsajátítására kötelezi (Mt. 229.§ 2b) függetlenül a képzés költségétől, hosszától.

De mikor kötelező egy képzés?

Ennek megítélése nem minden esetben magától értetődő. Kötelező például akkor, amikor munkáltató konkrét utasításként ad ki egy adott képzésen való részvételt. Az Mt. fent említett bekezdése sok esetben vitára ad okot, és általában akkor szokták boncolgatni, amikor a két fél viszonya már nem nevezhető optimálisnak.

Abban az esetben, ha a munkáltató egy adott munkakör betöltését valamilyen képzettséghez, végzettséghez köti - és a szükséges végzettséggel a munkavállaó nem rendelkezik, de a munkakör (munkaviszony) fenntartását a képzéssel életben kívánja tartani, azt a munkavállalók gyakran értékelik „kötelezőnek”. A bírói gyakorlat szerint a fent említett szituációból nem következik, hogy a képzés kötelező lenne, mert a munkavállaló döntésén alapszik annak elvégzése. Ezt erősíti meg a Kúria e témát is feldolgozó joggyakorlat elemző csoportjának jelentése.

Nem köthető továbbá tanulmányi szerződés, munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására. Azaz, ha valaki az általános iskolai tanulmányait végzi, arra nem köthető tanulmányi szerződés, mert arról az Mt. (55. §) már rendelkezik.

A tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségek, kockázatok, buktatók, tévhitek

Nagy általánosságban a szerződésben a munkáltató vállalja, hogy valamilyen mértékben, módon támogatja a munkavállaló tanulmányait, a munkavállaló pedig vállalja, hogy a képzést sikeresen elvégzi, és a szerződésben meghatározott ideig a munkaviszonyát nem szünteti meg. Amikor egy szerződésnek a fent leírt idilli a lefutása, nem igazán merülünk el a fogalmakban, de amikor a szerződés nem teljesül, akadhatnak vitás kérdések.



Az első kérdés, hogy meddig él a tanulmányi szerződés? Amíg nem teljesül, vagy közös megegyezéssel a felek meg nem szűntetik. Nem magától értetődő, de önmagában a munkaviszony vége nem szűnteti meg a tanulmányi szerződést (2171/2010 munkaügyi elvi határozat), az abban leírt kötelezettségek tovább élnek. Azaz, ha idő előtt a munkáltató vagy a munkavállaló felmond, vizsgálni kell, hogy a felek milyen mértékben teljesítették a szerződésben foglaltakat. Előbbi esetben (pl., ha még nem fejeződtek be a tanulmányok), a munkavállaló kérheti a fennmaradó tandíj kifizetését (amennyiben folytatja a képzést) kártérítésként. Utóbbi esetben pedig a munkáltató követelheti vissza az addig juttatott támogatást. A juttatott támogatás a legtöbb esetben nem csak a képzés díja. Ide sorolható az utazási költség, szállásköltség, tanulmányi szabadságra járó díjazás, minden olyan költség, amelyet a munkáltató a tanulmányi szerződéssel összefüggésben a munkavállalónak juttatott. Már itt jól kirajzolódik a kockázatok között egyfajta libikóka, azonban ezek „csupán” financiális jellegű kockázatkezelések.

A képzéssel felértékelődött munkaerő elszippantását nem lehet egyszerűen forintosítani, így ebbe az egyensúlyozási koordinátarendszerbe ez nem vonható bele. Az elszippantással szemben a röghöz kötésként titulált intézmény áll, amely gyakorlatilag negatív szankciót ragaszt a - tanulmányi szerződésben foglalt időszakon belüli - a munkavállalói felmondáshoz. A röghöz kötéssel a munkavállaló vállalja, hogy a tanulmányainak befejezését követően, valamennyi ideig a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. (Ennek megkerülésére munkavállalóként nem jó stratégia olyan szituáció teremtése, amely munkáltatói felmondást eredményez, mert azt az Mt. szintén a tanulmányi szerződés megszegéseként értékeli.) A röghöz kötés hosszának megállapítása a tetszőleges, de öt évnél nem hosszabb időszakban állapítható meg. Nincs konkrét recept ennek meghatározására, eredményezhet egy rövid, de költséges képzés is öt év röghöz kötést (lásd az előbb említett jelentés mellékletében lévő példa), de az arányosságra ügyelni kell.

Gyakori tévhit, hogy a munkaviszony nem szüntethető meg tanulmányi szerződés időszaka alatt, azaz egyfajta felmondási tilalomként funkcionál. Ez nincs így, a munkaviszonyt bármelyik fél felmondhatja, a tanulmányi szerződésben meghatározott szankciók csupán a teljesítést ösztökélik. Másként fogalmazva, felmondható, csak drágábban…
Ha a munkáltató mond fel az alkalmazottnak, akkor a tanulmányi szerződésben rögzített támogatások vesznek kárba, ha a munkavállaló, akkor a támogatások, juttatások ellenértékét vissza kell fizetnie. KIVÉVE, ha a tripartit megállapodással a leendő munkáltató a tanulmányi szerződést átvállalja.

A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalhat arra is kötelezettséget, hogy a képzés elvégeztével a munkavállalót a képzetségének megfelelő munkakörben foglalkoztatja tovább. Tekintettel, hogy a szerződésben ez kötelezettségként jelenik meg, ennek elmulasztása szintén a szerződés megszegését jelenti, amelyre hivatkozva a munkavállaló mentesül a kötelezettségei alól.

Az az ismérv, hogy egy képzés kötelező e vagy sem, egy másik nagyon fontos kérdéskört segít tisztázni: a munkaidőét. Abban az esetben, ha a képzésre a munkáltató kötelezte a munkavállalót, a képzés ideje munkaidőnek minősül, és érvényesek rá a munkaidő beosztás szabályai is. E tekintetben érdekes a hétvégén vagy heti pihenőnapon tartott képzés esete. Miután a képzésre mint munkavégzésre tekintünk, így 100%-os pótlékfizetés mellett pihenőnapon elrendelt munkavégzésként kell elszámolni.

A nem kötelező képzéseknél a képlet valamelyest bonyolultabb. A tanulmányi szerződésben a munkáltató alapvetően azt vállalja, hogy biztosítja annak lehetőségét, hogy a képzésen a munkavállaló megjelenjen.

A megállapodásban ennek biztosítása történhet:

- fizetés nélküli szabadsággal
- szabadsággal
- egyéb díjazással járó távolléttel (tanulmányi szabadság)

Mindhárom megoldásnak van előnye is, hátránya is.

Fizetés nélküli szabadság

Előny vagy hátrány nézőpont kérdése, de nem fogy az éves szabadság keret. Ami biztos hátrány, hogy fizetés nélküli szabadság idején szünetel a biztosítás, amely sok adminisztratív feladatot okozhat mindkét félnek. Előny, hogy nem keletkezik extra kifizetés, mint pl. a tanulmányi szabadság esetén.

Szabadság

Előny, hogy nem halmozódik fel a rendes szabadság, nem keletkezik extra kifizetés. Hátrány, hogy ha a szabadság alatt a munkavállaló tanul és nem regenerálódik, kihathat a teljesítményre, munkaminőségre.

Tanulmányi szabadság

Előny, hogy javarészt a rendes szabadság be tudja tölteni az eredeti funkcióját, hátrány, hogy extra kifizetés generálódik, amely - a szerződés megszegése esetén - a munkavállaótól visszakövetelhető.
A tanulmányi szerződéssel, illetve annak eszköztárával mindkét fél kockázatai jelentősen csökkenthetők, és egyben egy jövőbe mutató, kölcsönös bizalmi viszony alapjai teremthetők meg vele, azonban a szerződés megkötése előrelátást és körültekintést igényel.

Fotó: Pixabay.com