Nem beszélhetnek magyarul a dolgozók - mit mond a jog?

Aki kölcsönzött - az is maradhat

2008. március eleje óta vagyok bérelt munkaerőként egy banknál, határozatlan idejű munkaszerződéssel. 2010. januárjától más munkakörben, de ugyanitt dolgozom. Fájlalom, hogy még mindig nem hajlandóak átvenni banki állományba. Olyasmit hallottam, hogy egy év folyamatos munkaviszony után kötelesek lennének olyan illetményekkel foglalkoztatni, mint a saját dolgozóikat. Vagy át is kellene venniük?

Dr. Mayer Balázs: Valóban van ilyen szabály. Ennek lényege, hogy a többi - nem kölcsönzött - munkavállalóval azonos bért kell kapnia, ha a kölcsönvevőnél 183 napot folyamatosan dolgozott. Átvenni azonban nem kötelesek.

Túlóra csak annak jár, aki túlórázik is

A fizetésem két részből tevődik össze: alapbér plusz túlóra átalány. Jelenleg terhes vagyok és mivel nem rendelhető el túlóra számomra, a munkáltató ezt az összeget megvonhatja-e tőlem? Van esetleg olyan jogszabály, ami védi a terhes nő fizetését?

Dr. Mayer Balázs: A személyi alapbér természetesen nem csökkenthető egyoldalúan. Ugyanakkor a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként fizetett átalány nem a személyi alapbér része, azt a jogszabály is kifejezetten a túlmunka ellenértékeként határozza meg. Ezért ha valaki jogszabályi tilalom miatt nem vehető igénybe túlmunkára, akkor álláspontom szerint annak ellenértékére sem jogosult.

Egy korrekt munkáltató

2007 nyarán léptem be egy cégbe. 2009. februárjában megszületett a kislányom, 2009. március végén értesítettek arról, hogy a cég megszűnik (jogutód nélkül) és felajánlották, hogy a közös megegyezés esetén bruttó 168.000 forintot fizetnek, amennyiben a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodást aláírom. Ezt én nem fogadtam el. Ezt követően 2009. augusztusában újabb levelet kaptam, mely bruttó 263.200 forintot tartalmazott, amennyiben aláírom a papírokat. Ebben az esetben sem írtam alá. Jelenleg GYED-en vagyok és várandós második gyermekemmel. Kérdésem az lenne, hogy második gyermekem születése után milyen járandóságok illetnek meg, a munkaviszony folyamatos-e? Valamint tudomásom szerint, akik akkor a cég nem GYES-en vagy GYED-en lévő alkalmazottai voltak, az újonnan alakult cégben ismét munkát kaptak. Mert újra alakult a cég, csak más néven. A fent leírtak megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak? A passzív állományban lévő dolgozóknak milyen lehetőségeik vannak a továbbiakban? Amennyiben a fent leírtak valamilyen törvényt sértenek, akkor milyen jogorvoslati lehetőségek vannak?

Dr. Mayer Balázs: Sajnos rosszul tette, hogy a felajánlott verziókat nem fogadta el, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén ugyanis a munkáltató csak azt az összeget köteles kifizetni, ami rendes felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés idejére megilletné a munkavállalót. Ez rendszerint a felmondási idő fele. Sőt, még ezt az összeget sem kell kifizetni, ha a mentesítés idejére a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult. Márpedig Ön munkajogilag fizetés nélküli szabadságon volt/van, vagyis munkabérre nem lenne jogosult. Úgy gondolom, a munkáltató korrektül járt el ebben a helyzetben. Annak azért érdemes utánanézni, hogy nem történt-e munkajogi jogutódlás, vagyis hogy a cég megszűnése előtt a teljes állományt nem vette-e át az új cég. Ebben az esetben ugyanis az Ön munkaviszonya is fennáll a mai napig.

Alkalmatlanság miatti elbocsátás - nem olyan egyszerű

Nyolc éve dolgozom a mostani munkahelyemen, óvodapedagógusként. Négy éve lett új vezetőnő, akinek nem vagyok szimpatikus. Év végén, szabadság előtt azt mondta, hogy keressek más munkahelyet, mert ha nem, pályaalkalmatlanság címén kitesz. Még eddig nem sikerült állást találnom, mert már ötven éves elmúltam. Elég érzékeny, visszafogott természetű vagyok, hogyan védhetném meg magam? Már régóta vagyok a pályán, ki lehet rúgni ilyen jogcímmel?

Dr. Mayer Balázs: A felmentés természetesen és szerencsére nem ilyen egyszerű. Az alkalmatlanság miatti felmentés nehéz terep, mert annak indokoltságát a bíróság előtt a munkáltatónak kell igazolnia. Ráadásul a felmentés előtt másik megfelelő munkakört kell felajánlani.

80 nap szabadság: sok, de ki kell adni

Kislányom november 19-én lesz két éves, ekkor letelik a Gyed, és a Gyes mellett visszamennék dolgozni a munkahelyemre. Megteheti-e velem a munkáltatóm, hogy nem adja ki egyben a felgyülemlett szabadságomat? Arra hivatkozik, hogy nincs bérkeret arra, hogy valakit felvegyenek a helyemre helyettesíteni, amíg én szabadságon vagyok. A törvény szerint viszont a felgyülemlett szabadságot ki kell adni. Ilyenkor milyen szabály érvényes? Körülbelül 80 napot kéne úgy kivennem, hogy közben dolgozom, és amikor tudok, napokra esetleg pár hétre-szabadságra megyek, miközben a kolléganőim túlóráznak. De még így is elképzelhetetlennek tűnik ennyi napot így megoldani. Mi ilyenkor a megoldás? Mire hivatkozhatok, hogy elérjem, hogy mégis kiadja egyben - mielőtt még munkába állok - az összes felgyülemlett szabadságomat?

Dr. Mayer Balázs: A szabadságra vonatkozó igény a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) fennállása alatt nem évül el, azt mindenképpen ki kell adni. Önnek van igaza, a munkáltató nem mérlegelhet, ebben az esetben a felgyülemlett szabadságot a munka megkezdésekor ki kell adni, teljesen egyértelmű az ez irányú joggyakorlat.

Utalgatja a béreket a munkáltató

Egy szállítmányozó cég az év elejétől nem számolja el a béreket egyik alkalmazottjának sem. Kisebb részletekben - 40.000-50.000 a 180.000-200.000 helyett - utalgat. Bérpapírt sem ad. Az MT-ben foglaltak alapján a bér kifizetési napja a következő hó 10. napja ez így szerepel a munkaszerződésben is. Milyen lépéseket javasol, annak érdekében, hogy a fizetésemet megkapjam?

Dr. Mayer Balázs: Az említett eset megalapozza a munkavállalói rendkívüli felmondást, mely esetben a munkavállaló jogosult mindazokra, amely munkáltatói rendes felmondás esetén járna, és követelheti kárát is. Mindez bíróság előtt is jó eséllyel érvényesíthető.

Hat év - végkielégítés nélkül

Végkielégítéssel kapcsolatos kérdésem lenne! Több mint 6 éve dolgozom ugyanabban a pozícióban, ugyanazt a munkát végezve, de már nem is tudom hányadik cég ahová, be vagyok jelentve! Egyik cégnél sem voltam egy évnél tovább! Követelhetek végkielégítést? Vagy így nincs esélyem?

Dr. Mayer Balázs: Amennyiben az új munkaszerződésekben nem szerepel, hogy jogfolytonos a korábbiakkal, akkor nehéz ügy. Akkor van esély, ha igazolni lehetne, hogy a munkáltató célja éppen az volt, hogy elkerülje az ilyen jellegű kifizetéseket.

Kinek nem jár fizetett ünnep?

Érdeklődni szeretnék, hogy jól tudom-e, hogy a munkaidőkeretben foglalkoztatottaknak nem jár a fizetett ünnep, illetve melyik jogszabály tartalmazza ezt?

Dr. Mayer Balázs: A munkaszüneti napon történő munkavégzés szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik-e, hanem annak, hogy a munkaidő-beosztása szerint végez-e munkát aznap. Erre vonatkozóan idézem az Mt. vonatkozó szabályát:

"149. § (1) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző
a) havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére,
b) teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg.
(2) Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót - az (1) bekezdés alapján járó munkabéren felül - a 147. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott ellenérték is megilleti."

Ha nem dolgozik a munkaszüneti napon, akkor távolléti díj jár.

Szabadság tanulás miatt

Teljes (munkaidős) munkaviszony mellett saját finanszírozással szeretnék levelező tanulmányokat folytatni. Hol találom a vonatkozó szabadságolási szabályokat?

Dr. Mayer Balázs: Tanulmányi szerződés hiányában a Munka törvénykönyvének 115 §-ban találja a vonatkozó rendelkezéséket. Ennek lényege, hogy az adott iskola tanulmányi rendjét figyelembe véve a munkáltató köteles szabadidőt (ez nem azonos a rendes szabadsággal!) biztosítani a tanulásra. Ennek minimális mértéke iskolai rendszerű képzésben vizsgánként 4 nap beleértve a vizsga napját is.

Bejárás: mit fizessen a munkáltató?

Munkába járással kapcsolatban szeretnék tisztábban látni pár dolgot. Budapest közigazgatásán kívül lakom, de a munkahelyem Budapest belvárosában található. Cégem téríti a munkába járás költségét. Az lenne a kérdésem, hogy a 78/1993 kormányrendelet értelmében lakóhelyem és a munkahelyem között köteles megtéríteni a munkába járást bizonyos százalékban a munkáltató. Akkor ezek szerint nemcsak a kiegészítő bérletet, hanem a Budapest Bérletet elszámoltathatom-e? Mivel a HÉV csak a Vágóhídig közlekedik, onnan még tovább kell utaznom, amit csak BEB-es bérlettel oldhatok meg.

Dr. Mayer Balázs: A hivatkozott kormányrendelet kizárólag a közigazgatási határon túlról történő bejárást szabályozza, ezért e jogszabály alapján csak a Budapestre való bejutást kell térítenie a munkáltatónak. Ha azonban Budapest Bérlettel az egész utazás megoldható (vagyis nem kell mindenképpen vonattal közlekedni), akkor javaslom, hogy ezt térítesse meg a munkáltatóval, hiszen ebben az esetben ez magában foglalja a közigazgatási határon túlról való közlekedést is.

Az elbocsáthatatlan titkárnő

Titkárnőmmel szakmai és emberi hibái miatt közöltem, hogy közös megegyezéssel szüntessük meg munkaviszonyát. A közlés után összeszedte holmiját és elhagyta munkahelyét és azonnal elment betegállományba. Egyértelmű hogy semmi baja, de 3 hónapja tartják betegállományban. Otthon nem érhető el sem telefonon, sem személyesen, és nem hajlandó semmilyen kommunikációra, csak az orvosi igazolásokat hozza be. Milyen módon lehet megszüntetni törvényesen a munkaviszonyát, mert már a működést akadályozza?

Dr. Mayer Balázs: A helyzet sajnos nem könnyű, mert a keresőképtelenség alatt felmondási védelem alatt áll a munkavállaló, ráadásul az orvosi igazolások bemutatásával tájékoztatási kötelezettségének is eleget tesz. Ugyanakkor talán érdemes lehet egy OEP-vizsgálatot kérni annak megállapítására, hogy valóban keresőképtelen-e. Ebben az eljárásban az orvosát is ellenőrzik, így talán megakadályozható a jogellenes keresőképtelen-állomány, ha egyáltalán erről van szó.

Kötelező az angol munkaidőben

Budapesten dolgozom egy cégnél. A munkaadóm kényszeríthet-e minket arra, hogy a magyar nyelv használatát mellőzzük és csak angol nyelven kommunikáljunk egymással a munkaidő alatt? Ez a kikötés nincs benne a szerződésünkben. A magyar törvényben van-e erre vonatkozó bejegyzés?

Dr. Mayer Balázs: Amennyiben ez nem feltétlenül szükséges a munkavégzésükhöz, úgy álláspontom szerint ilyen kötelezettség nem írható elő. A munkáltató ugyanis csak olyan kötelezettségeket írhat elő (nem kizárólag munkaszerződésben), amelyek a munkavégzésre hatással vannak.