Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 12 éve

"Nemzeti ügy az élethosszig tartó tanulás!"

Az élethosszig tartó tanulás "az egyik legkomolyabb kihívás az ország számára", hiszen "míg ma Magyarországon a diplomások 65-70 százalékos aktivitási eséllyel léphetnek a munkaerőpiacra, addig a képzetleneknek alig 28 százaléknyi esélyük van munkát találni" - hangzott el ma az MTA elnöki dísztermében a Felnőttképzési Szakmai Bizottság alakuló ülésén.

"A Felnőttképzési Szakmai Bizottság létrehozása kulcsfontosságú lépés a magyar munkaerőpiac szempontjából. A bizottság felállításával végre egy politikailag független, az ország munkaerő-piaci versenyképességének megtartását és felzárkóztatását szolgáló szakmai testület jöhetett létre" - hangzott el ma a Magyar Tudományos Akadémia elnöki dísztermében, ahol megtartották a Felnőttképzési Szakmai Bizottság alakuló ülését.

Az ülést Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke nyitotta meg a bizottsági tagok jelenlétében.
Az MTA elnöke nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy "kutatási adatokkal is alátámasztott tény, hogy jelenleg országunkban minden munkaerőpiacra kikerült polgár iskolában elsajátított tudása 5 év alatt megfeleződik a munkaerőpiacra lépés után". Éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy az annyiszor emlegetett élethosszig tartó tanulás folyamatát valóban realizálni tudjuk a hétköznapok során is. A munkaügyi miniszter emiatt az újonnan létrehozott szakmai bizottság elsődleges céljának jelölte ki, hogy "mindenkiben hétköznapi elvárássá formálódjon az élethosszig tartó tanulás szükségessége, hogy a magyar állampolgárok képzettebbek legyenek - ami alapvető kritériuma a munkaerő-piaci aktivitásnak".

Az alakuló ülésen többször hangsúlyozták, hogy az élethosszig tartó tanulás komplex programjának megvalósításában rejlik az ország jövője, a magyar munkaerőpiac versenyképessége.

A bizottság jövőbeni céljai között olyan szempontokat említettek a bizottsági tagok, mint például a tudásbázis növeléséhez nagyban hozzájáruló szélessávú internet elterjedésének elősegítése, a jelenlegi "egészségtelen és torz" beiskolázási struktúra megváltoztatása a munkaerő-piaci elvárásokkal harmonizálva, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a valós eredmények elérése érdekében a jövőben mindent meg fognak tenni a versenypiaci szereplők irányelveinek kedvezőbb mederbe tereléséért is. Így fontosnak tartják a szakképzések és a pályamódosítási átképzések sokkal átgondoltabb és nagyobb körben való kivitelezését.

A bizottsági célok komolyságát mi sem fémjelzi jobban, minthogy a bizottsági tagságra felkért személyek sorában a következő, kimagasló személyiség szerepelnek:

Ádám György - az MTA rendes tagja
Benedek András - a bizottság elnöke, az MTA doktora
Csépe Valéria - az MTA levelező taja
Csoma Gyula - oktatáskutató
Fábri György - a bizottság titkára, az MTA kommunikációs igazgatója
Hunyady György - az MTA rendes tagja
Kertesi Gábor - az MTA KTI tudományos főmunkatársa
Koltai Dénes - dékán, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési Karáról
Kósa Somogyi György - igazgató, MTV m2
Lada László - a Nemzeti Felnőttképzési Intézet Kutatási Osztályának vezetője
Piróth Eszter - a TIT főigazgatója
Sz. Tóth János - a Felnőttképzés c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja

Az alakuló ülésen intő jelként elhangzott az is, hogy a szükséges változtatásokhoz a társadalom belátása is kell: belátás arra, hogy nemcsak a növekedéshez, de már a jelenlegi helyzet fenntartásához is másfajta hozzáállásra van szükség. A felnőtt lakosság tanulási szokásainak progresszív megváltoztatására és a törekvések terén jóval nagyobb dinamizmusra és bizalomra. Mint mondták, "nyitottnak kell lennünk az új lépésekre ahhoz, hogy haladni tudjunk a korral".

Garai Katalin
Follow hrportal_hu on Twitter