kapubanner for mobile
Szilágyi Katalin
Megjelent: 15 éve

Nincs demokratikus válságkezelés

Megnőtt az igény az átmeneti foglalkoztatású vezetők iránt, akik a válságba jutott vállalatokat próbálják újrapozícionálni. Gyakran a válságkezelés folyamata világít rá, mitől nem működik hatékonyan egy szervezet, sokszor ugyanis már ennek okait sem tudják feltérképezni a cégek. Válságról akkor beszélünk, ha a problémák kezelésére a megszokott menedzser módszerek már nem hoznak eredményt - tudtuk meg Polányi Sándortól. Az interim menedzser nevéhez fűződik a Vivendi nagy konszolidációjának vagy a Herendi Porcelánmanufaktúra szervezeti kultúraváltásának lebonyolítása.

A piacgazdasági verseny körülményei között minden vállalkozás előtt ott lebeg a válság, amely a cég megszűnésével is fenyegethet. Ezt a tényezőt nem lehet kiiktatni, de meg lehet előzni, illetve ha már bekövetkezett, hatékonyabb, optimálisabb létszámmal működő szervezetté lehet alakítani. A válságmenedzselés célja, hogy a felszámolást elkerülje a vállalat, de ehhez pontosan, lépésről-lépésre be kell tartani a válságkezelés pontjait. - A válság leküzdéséhez először is fel kell ismerni a válságot. Sokszor nem világos a cégeknek, mikortól beszélhetünk egyáltalán krízisről. Jelzésértékű lehet a kifáradt, elcsüggedt csapat, vagy ha a vállalat nem produkálja a várt eredményeket. Amennyiben a problémák kezelésében a hagyományos módszerek csődöt mondtak, kijelenthetjük, hogy válság van - mondta Polányi Sándor válságmenedzser, a Solti and Partners által szervezett konferencián csütörtökön. A szakember 25 éve tevékenykedik menedzserként, ebből 16 évig interim illetve változás menedzsmenttel foglalkozott.

A tényállás felismeréséhez előrejelző rendszereket érdemes alkalmazni, például nem árt, ha naprakész számviteli rendszer működik a vállalatnál. A válság felismerése után lehet elindítani a válságmenedzselés folyamatát, ám ehhez nélkülözhetetlen, hogy az interim menedzser rögzítse a résztvevőkben a válság tudatot, mert e nélkül nem tudják majd elfogadni a meghozott döntéseket. - A válság sohasem jó és rossz intézkedések közötti választás, hanem rossz és még rosszabb döntések sorozata. El kell fogadni, hogy nincs jó megoldás, ehhez viszont tudatosítani kell a vezetésben, hogy milyen súlyos helyzetben van a szervezet - hangsúlyozta Polányi Sándor.

Polányi Sándor menedzser, 1955-ben született Veszprémben. Nevéhez fűződik a Matáv belföldi finanszírozása során új típusú értékpapírok bevezetése Magyarországon, a súlyos válságban lévő Első Pesti Telefontársaság Rt. válságmenedzselése, 1996-ban a Déltáv Rt. kultúraváltásának irányítása, a Vivendi nagy konszolidációjának lebonyolítása (9 cégből álló csoport) és a Matáv utáni első legnagyobb vezetékes telefontársaság létrehozása, a Herendi Porcelánmanufaktúra szervezeti kultúraváltásának lebonyolítása. A közelmúltban a Magyar Telekom bulgáriai leányvállalatának reorganizációját fejezte be.


Mindezeket követően állhat fel a válságstáb, amit néhány fős külsős szakember és néhány belsős menedzser alkot. A valódi döntéshozóknak ugyanakkor el kell dönteniük, kinek a kezében összpontosuljon a hatalom, az irányítás, a válságmenedzsernek ugyanis mozgásteret kell biztosítani. - A válságkezelés nem demokrácia, csak diktatúrában működik, ezért átmenetileg fel kell függeszteni a demokráciát - emelte ki a szakember. Az átmeneti csapat tagjai a rendelkezésre álló adatok felhasználásával feltérképezik a vállalat állapotát, meghatározzák a fő veszteségforrásokat, a likviditási pozíciókat, a pénzzé tehető aktívákat. Érdemes részletes elemzésben feltárni a válságot előidéző okokat, illetve ezek vállalaton belüli hatását elemezni. - Minden információt be kell szerezni, akár a dolgozók kikérdezésével, ami a válság leküzdésére szolgáló stratégiához szükséges. Fontos, hogy az interim menedzser személyesen is részt vegyen ebben a folyamatban - mutatott rá Polányi.

Ha megtaláltuk azt a pontot, ami a krízist okozza, elkészülhet a válságterv. Miután meghatároztuk a célokat, választhatunk a stratégiák közül, amit aztán a megadott határidőn belül végre kell hajtani. A válságmenedzser tapasztalatai szerint az azonnal érezhető döntéseknek van eredménye. - Válságkezelés során elkerülhetetlen a hatékonyságnövelés, vagyis a leépítés és a költségek csökkentése, de nem szabad abba a hibába esni, hogy mindezt fűnyíró elv alapján oldjuk meg - figyelmeztetett Polányi Sándor, aki szerint lesznek ugyan kisebb veszteségek, de ezáltal sokakat tudunk megmenteni.

A jó stratéga helyre tudja állítani a megromlott viszonyokat, kivezeti a vállalatot a válságból, a sikeres menedzselés után pedig neki lehet kezdeni az új, hosszú távú vállalati stratégia kidolgozásának és a válságstábot is fel lehet oszlatni. A vállalkozás újra "normális" körülmények közé kerül és új pályára áll. Ám a válságmenedzser feladata eldönteni azt is, ki folytassa az utat, amelyen a cég elindult. A szakember úgy vélte, a válságkezelés jó alkalom arra is, hogy új cég alakuljon, új csapat formálódjon. A menedzser az őszinte kommunikációra hívta még fel a figyelmet: csak biztosat szabad ígérni és igazat mondani, akkor várhatóak csak el az eredmények.

A válságmenedzser számára a legnehezebb pillanat, amikor véget ér egy projekt. - Fel kell készülni arra, hogy el kell válnunk a cégtől, a munkatársaktól, és ez sokszor nem könnyű. Ez egy olyan szakma, amelyben a menedzsert nem dicsérik meg, csak kifizetik a munkáját. Persze nagy öröm, amikor egy vállalathoz visszahívják az embert. A válságmenedzser életmódja aktív, intenzív emberi kapcsolatokkal, amelyek szerencsére meg is maradnak - adott betekintést az interimek világába Polányi Sándor.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Most érdemes dönteni, ki vegye át a családi vállalkozást

Az év eleje az újrakezdés ideje a generációváltásban is. A rendszerváltás idején alakult vállalkozások vezetői lassan nyugdíjba vonulnak, és... Teljes cikk

A generációváltás kérdése feszültséget generálhat a családi vállalkozásokban

Az Opten adatai szerint jelenleg mintegy 153 ezer családi vállalkozás működik Magyarországon, mely a hazai cégek mintegy 40 százaléka. A családi... Teljes cikk

Hogyan kell felkészíteni az új generációt a családi vállalkozás átvételére?

Minden családi vállalkozás életében eljön a pillanat, amikor az alapító generáció tagjai átadnák a stafétát a fiataloknak. De vajon mindkét fél... Teljes cikk