Nincs elég eladó, jöhet a túlóra
A kereskedelemben még mindig nagy a munkaerőhiány, amit túlórákkal próbálnak ellensúlyozni a munkáltatók. Pedig a túlóráztatás drágább, mint új munkaerőt felvenni. A legtöbb túlórát az élelmiszerboltokban kell elvállalni - írja a blokkk.com.
A lap arról számol be, hogy 2018 első négy hónapjában emelkedett a túlóraszám a boltokban, közel tizedével. Ha a munkavállalónak nem tetszik a túlóráztatás tovább áll, bár szinte nincs olyan bolt, ahol ne kellene plusz órákat elvállalni. Alternatíva lehet a külföldi munkavállalás, vagy egy másik ágazatban való elhelyezkedés, de a legtöbben inkább maradnak, még ha elégedetlenek is.
Már nem csak a multiknál, hanem a kis-és középvállalkozóknál is jellemző a túlóra. Az elmúlt 5 évben nőtt a túlórák száma, 2016-ban volt a csúcson, amikor 5,7 millió órát túlóráztak az eladók. Ezután egy kicsit csökkent a túlórák száma, hiszen a magasabb minimálbér és a béremelések miatt nem futotta túlóradíjra. De így is 2017-ben 5,3 millió órát dolgoztak pluszban az eladók.
2017-ben 195 ezren dolgoztak boltos kiskereskedelemben, ebből 86 ezren élelmiszerboltokban. A túlórák kétharmadát az élelmiszerboltokban dolgozzák le.
A munkáltatók nem érdekeltek a túlóráztatásban, hiszen drágább mint új munkaerőt felvenni, kényszerből választják ezt a megoldást. Túlóráztatás esetén fő szabály, hogy egy dolgozó maximum 250 órát vállalhat pluszban, kollektív szerződés esetén háromszázat. Túlóra esetén 50 százalékos bérpótlék jár, vagy ugyanannyi szabadidő.
Fotó Pixabay
blokkk.com
Már nem csak a multiknál, hanem a kis-és középvállalkozóknál is jellemző a túlóra. Az elmúlt 5 évben nőtt a túlórák száma, 2016-ban volt a csúcson, amikor 5,7 millió órát túlóráztak az eladók. Ezután egy kicsit csökkent a túlórák száma, hiszen a magasabb minimálbér és a béremelések miatt nem futotta túlóradíjra. De így is 2017-ben 5,3 millió órát dolgoztak pluszban az eladók.
2017-ben 195 ezren dolgoztak boltos kiskereskedelemben, ebből 86 ezren élelmiszerboltokban. A túlórák kétharmadát az élelmiszerboltokban dolgozzák le.
A munkáltatók nem érdekeltek a túlóráztatásban, hiszen drágább mint új munkaerőt felvenni, kényszerből választják ezt a megoldást. Túlóráztatás esetén fő szabály, hogy egy dolgozó maximum 250 órát vállalhat pluszban, kollektív szerződés esetén háromszázat. Túlóra esetén 50 százalékos bérpótlék jár, vagy ugyanannyi szabadidő.
Fotó Pixabay
blokkk.com
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.24BLUE | recruiTECH & HRTECH & LearnTECH A BLUE konferencia idén 3 területet egyesít: recruiTECH, HRTECH és LearnTECH, hogy teljesen lefedje a kékgalléros toborzás, digitalizáció és képzés‑fejlesztés kihívásait. Csatlakozz szeptember 24-én!
Részletek
Jegyek

