Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 1 éve

Nincs elég eladó, jöhet a túlóra

A kereskedelemben még mindig nagy a munkaerőhiány, amit túlórákkal próbálnak ellensúlyozni a munkáltatók. Pedig a túlóráztatás drágább, mint új munkaerőt felvenni. A legtöbb túlórát az élelmiszerboltokban kell elvállalni - írja a blokkk.com.

images

A lap arról számol be, hogy 2018 első négy hónapjában emelkedett a túlóraszám a boltokban, közel tizedével. Ha a munkavállalónak nem tetszik a túlóráztatás tovább áll, bár szinte nincs olyan bolt, ahol ne kellene plusz órákat elvállalni. Alternatíva lehet a külföldi munkavállalás, vagy egy másik ágazatban való elhelyezkedés, de a legtöbben inkább maradnak, még ha elégedetlenek is.

Már nem csak a multiknál, hanem a kis-és középvállalkozóknál is jellemző a túlóra. Az elmúlt 5 évben nőtt a túlórák száma, 2016-ban volt a csúcson, amikor 5,7 millió órát túlóráztak az eladók. Ezután egy kicsit csökkent a túlórák száma, hiszen a magasabb minimálbér és a béremelések miatt nem futotta túlóradíjra. De így is 2017-ben 5,3 millió órát dolgoztak pluszban az eladók.

2017-ben 195 ezren dolgoztak boltos kiskereskedelemben, ebből 86 ezren élelmiszerboltokban. A túlórák kétharmadát az élelmiszerboltokban dolgozzák le.

A munkáltatók nem érdekeltek a túlóráztatásban, hiszen drágább mint új munkaerőt felvenni, kényszerből választják ezt a megoldást. Túlóráztatás esetén fő szabály, hogy egy dolgozó maximum 250 órát vállalhat pluszban, kollektív szerződés esetén háromszázat. Túlóra esetén 50 százalékos bérpótlék jár, vagy ugyanannyi szabadidő.

Fotó Pixabay
blokkk.com
Follow hrportal_hu on Twitter