Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 4 éve

Nyaralásról nem is álmodnak a bölcsődei dolgozók

A gyakorlatban kevés dolog történt ezen a téren, inkább átmeneti intézkedések, vagy csak az érintettek egy részének változást hozók. Azonban tény, hogy a gyermekeinket nevelő kisgyermeknevelők körülbelül kétharmada, akik első három évükben komoly hatással vannak rájuk, sok időt töltenek velük, létminimum alatt él.

Horváth Ildikó 13 éve dolgozik kisgyermeknevelőként, főiskolai diplomája van, így ő 2016 januárjától belekerül a pedagógus életpályába, amit a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozókra is kiterjesztett a kormányzat. (Balogh Zoltán emberi erőforrás miniszter még áprilisban tett erről bejelentést, amely mindössze 900 kisgyermeknevelőt érint.) Így hamarosan a fizetése is emelkedni fog, ami eddig csak azért kúszott éppen 100 ezer forint fölé, mert három gyermeke után családi adókedvezményt tud igénybe venni. Egy nagy budapesti bölcsődében dolgozik, ahol 22-en dolgoznak, de csak 3 nevelőnek van diplomája, így őt például bántja, hogy kolléganője, aki ugyanazt a munkát végzi, ugyanazokkal a felelősségekkel, akár nagyobb tapasztalattal a háta mögött, vele egy csoportban, januártól jóval kevesebbet fog keresni, mert rá nem terjed ki az életpályamodell. Ez pedig bérfeszültséghez vezet. Így, sok más bölcsődei és egyéb szociális szférában dolgozó kollégájával együtt, ő is készített szelfit a facebookon, amellyel az ezeken a területeken dolgozó munkavállalók tarthatatlan helyzetére akarták felhívni a figyelmet.

Még mindig nincs új szociális bértábla

A szociális szférában a kormányzattal a bérkövetelésekről tárgyaló, illetve az esetleges sztrájkot előkészítő sztrájkbizottság már 2013 őszén megalakult, mondta el a HR Portálnak Szűcs Viktória, a bizottság ügyvivője, aki egyben a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Követelésük az volt, hogy az egészségügyi szakdolgozói bértábla legyen érvényes a szociális szférára is. Ez a követelés máig nem teljesült. A 30 milliárd forintot kitevő bérigényre egy 10 milliárd forintos ágazati pótlékként kifizetésre kerülő összeget kaptak, melynek kifizetése 2014 áprilisában kezdődött meg. Most 2015 július elsejétől újabb bérkiegészítési ígéret érkezett a szférának, amely természetesen jól jön a dolgozóknak, de egyrészt az átlagos értéke a nettó 10 ezer forintot sem tesz ki, másrészt az alapilletményeket még mindig nem teszi rendbe, ami alapján egyébként az egyéb illetmények, pótlékok kiszámításra kerülnek. (Mindjárt konkrét példát is mutatunk.) Az ígéretről azonban írásos javaslatot, konkrétumokat egészen a megjelenés napjáig nem látott az érdekképviselet, így csak a kormányzati kommunikációban elhangzottakra támaszkodhattak.

A hírek szerint az idei évre július-december között 7,6 milliárd forint jut bérkiegészítésre, ami átlagosan bruttó 16 ezer forintot jelent annak a 65 ezer dolgozónak, akiket ez érint. (A kör, hogy pontosan kiket, szintén nem tisztázott, nagyjából a dolgozók kétharmadát érinti, az alacsony iskolai végzettségűeket és a pályakezdőket vélhetőleg nem.) Ez nettóban átlag 10 ezer forint körüli összeget jelent a kollégák zsebében, mondta Szűcs Viktória. A bérkiegészítés egyébként fenntartósemleges, vagyis érinti az önkormányzati, állami illetve egyházi kézben lévő intézmények dolgozóit is.

A cikk elkészülte után, megjelenésével egy időben jelent meg a Magyar Közlöny, amely rendelkezik a szociális szféra bérkiegészítéséről. AMagyar Közlönyben megjelentek szerint: Az  ágazati pótlékra jogosult közalkalmazottat – a  fizetési osztálya (iskolai végzettsége) és a  közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartam alapján – 2015. július, augusztus, szeptember, október és november hónapra tekintettel kiegészítő pótlék illeti meg. Mely kiegészítő pótlékot első alkalommal 2015. július hónapra tekintettel, 2015. augusztus hónapban kell kifizetni.

A fenntartók a bérkiegészítésre támogatást kapnak.

A bérkiegészítés összegéről idő és fizetési besorolás szerint a kormányrendelet 6. számú melléklet rendelkezik. (pdf. 30.oldal)

A lépés szépségtapasz a szféra számos sebén, azonban az arányok, a táblázat logikája (vagy logikátlansága) valamint a folytatás továbbra is felvet kérdéseket. A helyzet elemzése, például, hogy kiket érint és kiket nem a bérkiegészítés, most folyik, hiszen az érintettek is most szembesültek a számokkal.


Az szociális életpálya bevezetését 2013 december óta ígérik, de várhatóan még 2016. januárban sem vezetik be. A szféra dolgozói emiatt a hitegetés miatt is dühösek és türelmetlenek. Az délutános és éjszakai pótlékot, egyéb mozgóbéreket az alapbér alapján számolják, amelyet a bérkiegészítés vagy az ágazati pótlék nem növel meg, így nem rendezi hosszú távon a bérhelyzetet. Másrészről a dolgozók joggal tartanak attól, hogy azon bérelemek, melyek nem épülnek be az alapbérbe, egy tollvonással elvetők. – Sajnos van erre is példa a területről szép számmal.

Szűcs Viktória hozzátette, a kormányzatnak elemi érdeke lenne, hogy pénzt tegyen az ágazatba, hiszen ez a türelmetlenség, feszültség politikailag nem kifizetődő számukra, ugyanis egyre kevésbé az ágazat, egyre inkább a politika ellen fordul. Fontos lenne olyan mikroklímát biztosítani a gyermekvédelemben, gyermekellátásban, idősgondozásban, fogyatékosok ellátásában, hogy minőségi munka folyhasson ezeken a területeken, amelyet a társadalom is elvár, hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. A tárgyalások időtartama alatt öt demonstráció volt, amelyek támogatottsága egyre nőtt. Az utóbbi időszakban már a bölcsődés gyermekek szülei is tollat ragadtak és petíciót írtak és országos támogató aláírásgyűjtést folytattak és folytatnak a bölcsődei dolgozók béremelésének érdekében.

Horváth Ildikó megerősítette, hogy minden csoportjukban aláírtak a szülők és megdöbbentek, amikor szembesültek az alacsony fizetésekkel. Hogy egyáltalán miért dolgoznak ilyen kevés pénzért? – tették fel a kérdést. A többség nem csak megőrzésre viszi a gyermekét ma már bölcsődébe, hanem az intézményt egy olyan helynek látja, ahol a gyermek fejlődhet, megtanítják neki, elmélyítik benne az alapvető szociális készségeket. Ezért a szülők általában azon is meg vannak lepődve, hogy a kisgyermeknevelők nem számítanak pedagógusnak.

Korábban, ahogy elnevezése is mutatta, a bölcsődei gondozónők inkább az egészségügy területéhez tartoztak, elsősorban gondozási feladatokat láttak el a gyerekek körül, de ez ma már nem így van. A gondozás is persze a munka szoros része maradt, de ez elsősorban a gyermekek életkori sajátosságaiból adódik. Ugyanakkor egy kisgyermek 0 és 3 éves kora között fejlődik mennyiségileg és minőségileg is a legrövidebb idő alatt a legtöbbet.

A személyes kapcsolat elemi érdek – az ellátást veszélyezteti a szakemberhiány

Lassan ellátási krízis kezd kialakulni a területen, ahol pedig a személyes kapcsolat a gyermek, a gondozott, ellátott, páciens alapvető érdeke. A gyerek ragaszkodik Klári nénihez (fiktív személy – a szerk.), akit megszokott, megszeretett a bölcsiben, de Klári néni külföldön vállal munkát vagy más területen helyezkedik el, mert a kisgyermeknevelői fizetéséből nem tud megélni. Így a gyerkőcnek szerencsés esetben új „nénit” kell megszoknia a következő évben, ha egyáltalán fel tudnak venni egy jó szakembert a kilépett Klári néni helyére.

Az egyre nagyobb a humánerőforrás ellátási probléma, amelyet a természetes nyugdíjba menetelen túl az elvándorlás, a pályaelhagyás okoz a területen, ami egyre több helyen megmutatkozik. Ugyanis hiába épül szép új intézmény, uniós támogatással, a férőhelyek bővítése céljából, ha nincs meg a szükséges személyzeti létszám vagy a megfelelő képzettségi szint, a működés elindításához. Olyan is előfordult, mondja Szűcs Viktória, hogy egy meglévő intézményben kellett új csoportot indítani, amelyet szintén nem tudtak megtenni munkaerőhiány miatt.

Ezért a dolgozók készen állnak a sztrájkra is, mint utolsó lehetséges lépésre érdekeik érvényesítése érdekében. A bértáblát 2008-óta befagyasztották, az ígéreteket pedig fentebb részleteztem. Azonban az elégséges szolgáltatásokban sem könnyű megállapodni. Hiszen a kormányzat elégséges szolgáltatásként csak a teljes körű ellátás biztosítása mellett, egyedül az adminisztratív feladatok késleltetésében látta mint lehetőséget. Ezt a szakszervezet értelemszerűen nem fogadta el, az elsőfokú bíróság pedig a javukra döntött. Az elsőfokú végzést a kormány megfellebbezte. Ha majd a bírósági szakasz lezárul és a döntés jogerőre emelkedik, akkor az évek óta tartó huzavona után megkezdődhet a sztrájk tényleges előkészítése is.

Horváth Ildikó is megerősítette, hogy készek a sztrájkra utolsó elkeseredésükben. Hiszen a fizetése esetükben is csak a mindennapi megélhetésre elég (élelmiszerre, rezsire, a gyerekek kötelező iskolai befizetéseire). Nyaralásról, lakásfelújításról, esetleg autóról nem is álmodnak, de arról sem, hogy öten elmehessenek színházba.

Mint Szűcs Viktória levezette:

  • az 2009-ben a kormány elvette tőlük a 13. havi illetményt, amire ugyanakkor nem is lenne szükség, ha 12 hónap alatt tisztességes bért kapnának.
  • 2011-ben elvették tőlük azt a plusz egyhavi illetményt, amit a szakdolgozók öt év alatt megszerezhető továbbképzési követelményeknek való megfelelés után érhettek el.
  • Ágazati pótlékként 2014-ben átlagosan nettó 5700 forintot kaptak - hat év béremelésmentes és inkább elvonásokkal járó időszak után - az ágazat dolgozói. A július 1-jétől bevezetni kívánt bérkiegészítéssel további átlag nettó 10 ezer forinttal jelenthet majd többet, de ez utóbbiból sajnos egy nehezen értelmezhető kormányzati döntés miatt nem mindenki fog részesülni.
  • Köztudott, hogy ezt a kört az egykulcsos adó sem hozta pozitív helyzetbe, sőt külön kompenzációt kell még ma is igényelni a dolgozóknak, hogy a fizetésük a 2010 évi nettóhoz képest ne csökkenjen. Mivel a kompenzáció nem jár automatikusan, így aki nem kérte, annak még csökkent is a korábban sem magas fizetése.
  • A KSH adataiból az is kiderül, hogy 2010 és 2014 között a kisgyermeknevelők közel 31 százalékos reálbér csökkenést kellett elszenvedniük.

    Nem készül pályaelhagyásra, sem külföldre Horváth Ildikó, mert a munkája a hobbija, úgy véli, hogy talán épp emiatt választották gyermekei az óvodapedagógiát. Hivatásában a családja is támogatja, hiszen a bölcsődei dekorációk otthoni készítésébe a gyerekei is besegítenek.
    • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
    • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
    • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
    • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
    Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    A gyenge forint segít megtartani az állásokat

    Ha a munkáltatók oldaláról nézzük, akkor a gyenge forint árfolyam elsősorban az exportszektornak kedvez, és jó hatással van a munkaerőpiacra, mivel... Teljes cikk

    Egyéni vállalkozó adózása 2020

    Az egyéni vállalkozó szjt-t és osztalékadót fizet, választhatja az átalányadózást vagy a KATA-t is. Teljes cikk

    Munkáltatói igazolás

    A munkáltató köteles a jövedelem igazolása céljából összesített jövedelemigazolást kiadni a munkavállaló részére az adóévben teljesített... Teljes cikk