Nyugdíjak: ki hogyan járhat jól?

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott csütörtökön bejelentette: a Kehi több büntető feljelentést tesz majd hűtlen kezelés miatt, amint véglegesíti jelentésének a magánnyugdíj-pénztárak működésére, működési költségeinek felhasználására vonatkozó részét. A hivatal a vagyonkezelést is vizsgálja, már látni, hogy jelentős kár van, az elmaradt haszon több milliárd forintra tehető - mondta a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott

Selmeczi Gabriella ismertetése szerint a kasszák üzleti titokra hivatkozva nehézkesen szolgáltattak adatokat, ezért a Kehinek többször is határidőt kellett módosítania. Kifejtette: nehézséget okozott az is, hogy nehezen fejtették meg ezeket az információkat. A laikus pénztártagok nem is sejtették, hogy az ő pénzeiket nem maguk a magánnyugdíjpénztárak kezelték, hanem "kiszerződtették" ezt a feladatot, pénztárszolgáltatókkal kötöttek szerződéseket arra, hogy a működési költségeket "felhasználják", sőt több esetben többszörösen szerződtek "ezekre a működési pénzekre".

Mint a megbízott elmondta: találtak olyan befektetési vezetőt, aki a válság csúcspontján 23 százalékos béremelésben részesült. Találtak olyan pénztárat továbbá, amelynél 2009-ben másfélszeres, 2010-ben pedig háromszoros emelésben részesültek a dolgozók az országos átlaghoz képest. Ugyanazon években bónuszkifizetésekre is sor került - ismertette a vizsgálat megállapításait. Az egyik magánnyugdíjpénztárnál 2008-2009-2010-ben, a válság idején, amikor a pénztártagok pénze elolvadt, 55 millió forint bónuszt fizettek ki törvénysértő módon - mondta Selmeczi Gabriella. Hozzátette: a kasszák szabályzata szerint extrapénz csak eredményes gazdálkodás esetén fizethető ki. A jogalap nélküli bónuszkifizetéseket, béremeléseket egy olyan kasszánál találták, amely nem jeleskedett a reálhozam kifizetésben, meg tudom erősíteni, az Axáról van szó - mondta.

Általános tapasztalat, hogy a törvényben megszabott 4,5 százaléknyi működési pénzt teljesen elköltötték a kasszák. A tagok érdekeivel ellentétesen arra törekedtek, hogy a törvény által megengedett összeget mind elköltsék - mondta Selmeczi Gabriella. A megbízott szerint találtak olyan magánnyugdíjpénztárakat is, amelyeknél a tagok pénzéből működtettek más szolgáltatásokat is, például önkéntes pénztárakat vagy egészségbiztosítási pénztárakat. Selmeczi szerint volt arra is példa, hogy a magánnyugdíjpénztár ellenőrzés nélkül rendezte a pénztárszolgáltató által kibocsátott számlát, nem kérdezte meg, hogy mire költötték a pénzt.

Emlékeztetett arra: a több mint hárommillió pénztártagból több mint ötszázezer nem kapott reálhozamot. Úgy vélekedett, az "eltűnt pénzek" egy részét a működési költségek elköltésénél kell keresni, "a működési költségek során ezeket a pénzeket eltüntették".

A teljes nyugdíjreformra vonatkozóan elmondta: a kormánynak és a parlamentnek optimálisan ez év közepéig kell ezzel kapcsolatban törvényeket alkotnia. A kormány a Nyugdíjkerekasztal szakmai anyagait és a tavaly lefolytatott nemzeti konzultáció eredményeit is figyelembe veszi majd. A magánpénztári tagdíjakat továbbra is átirányítják az állami nyugdíjrendszerbe, amiért cserébe állami nyugdíjra lesznek jogosultak a pénztári tagok, illetve a törvény megnyitja a lehetőséget az állami rendszerbe való visszalépésre is, ennek részletszabályait januárban, februárban dolgozzák ki - tette hozzá Selmeczi Gabriella.

A kasszatagok hátrányos megkülönböztetése fennmarad

Aki azonban március 31-ig nem lép át a TB-rendszerbe, csak a neki járó nyugdíj 75 százalékát kaphatja meg - figyelmeztet cikkében az Index. Annak ellenére, hogy a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó és az egyéni nyugdíjjárulék is teljes egészében az államhoz kerül. Aki március 31-ig visszalép az állami rendszerbe, az felveheti a reálhozamát. Igaz, ez a tavalyi szabályokkal ellentétben most nem lesz adómentes.

Az Index emlékeztet: az év vége előtti utolsó hetekben a kormány több ponton is változtatott a 2010-es nyugdíj államosítás szabályain. A módosítások két alapvető változást hoztak. Egyrészt kiderült, a kormány nem gondolta komolyan, hogy a pénztártagok valóban szabadon választhatnak az állami és a privát rendszer között. A mintegy 100 ezer maradó ugyanis az eredeti tervek szerint decembertől a kasszájánál vezetett számlájára utalhatta volna 10 százalékra emelt magánpénztári tagdíját (a kormány a befizetéseket 2010 novemberétől 14 hónapra az állami nyugdíjkasszába irányította át). Az ideiglenes átirányítás azonban állandósult: decemberben kiderült, hogy a százezer pénztártag havi 4 milliárdos befizetését a kormány továbbra sem engedi át a kasszáknak. Matolcsy György eleinte csupán újabb egy vagy két éves elvonásról beszélt, de még aznap kiderült, hogy soha többé nem kerülhet a magánkasszákba pénz, ami totális államosítást jelent.

A pénzek elirányításának egy másik fontos következménye, hogy hatályát vesztette a 2010-es nyugdíj államosításról szóló törvény legvitatottabb pontja, miszerint a kasszatagok idén január 1-jétől a munkáltatói járulékok után sem lesznek jogosultak TB-nyugdíjra. Ezt a rendelkezést a kormány úgy törölte, hogy egy jogszabály módosítással kimondta: az állami nyugdíjjogosultságot az egyéni járulékfizetés alapozza meg. Mivel azonban ezek a befizetések véglegesen a TB-rendszerbe folynak be, a maradó kasszatagok is jogosultak lettek az állami nyugdíjra.

Az új szabály szerint azok, akik most sem lépnek vissza az állami rendszerbe, inkább kasszatagok maradnak, a korhatár elérésével három időszakra bontva kapnak majd nyugdíjat:
- a pénztártagként ledolgozott 1998 és 2010 október vége közötti időszakra (illetve a '98 előtti munkaévekre) csökkentett, 75 százalékos állami nyugdíjjogosultság jár (ezt persze a magánpénztárban 2010 októberéig felhalmozott megtakarítás kiegészíti),
- 2010 novemberétől 2011 december végéig 100 százalék állami nyugdíj jár, ez a pénztári tagdíjak 14 havi elvonásának időszaka, amikor minden befizetés az államhoz került
- a maradók esetében 2012 januárjától: bár ettől az időszaktól is minden befizetés a TB-rendszerbe megy, ennek ellenére a szolgálati idő és a jövedelem alapján megállapított teljes állami nyugdíj csupán 75 százalékára lesznek jogosultak a kasszatagok.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a kiszerződés részlegesen 2012 januárjától is fennmarad, hiszen a kasszatagokat megillető teljes nyugdíj negyede elvész, miközben a magánpénztári számlájukon legföljebb csak önkéntesen gyarapíthatják tovább a megtakarításaikat. Ezzel tehát nem szűnik meg teljesen a pénztártagokat hátrányosan érintő diszkrimináció, ami az összes alkotmánybírósági beadvány alapját képezte.

Így lehet teljes állami nyugdíjat kapni

Aki március 31-ig nyugdíjkasszájánál jelzi, hogy visszalépne az állami rendszerbe, az az egy évvel ezelőttihez hasonló feltételek szerint május 31-én visszakerül a TB-rendszerbe, ezzel teljes szolgálati idejére teljes állami nyugdíjat kaphat, illetve felveheti a nyugdíjmegtakarításán képződött reálhozamot is, a tagdíjbefizetésekkel együtt.

Érdemes lehet a kasszákban maradni?

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatával kapcsolatban közölte: a pénztárak a hivataltól semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak a jelentésről, csak a sajtóból értesültek róla, így egyelőre érdemben nem tudnak reagálni az abban foglaltakra.
is.

Ugyanakkor a Stabilitás elemzése - amely a 2012. január 1-jével hatályba lépett nyugdíjtörvények pénztárakra gyakorolt hatását vizsgálja - szerint az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. A pénztárak száz százalékát tömörítő érdekképviselet szerint ahhoz, hogy a pénztárak gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak önkéntes alapon tagdíjbefizetést kellene vállalniuk. Ennek mértéke a jelenlegi feltételek alapján tagonként átlagosan legalább havi 14 ezer forint, ennyi kell ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. (A Stabilitás számításai szerint 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség.)

Az elnök szerint a tagok az önként vállalt befizetéssel akár még jól is járhatnak, hiszen már a havi 14 ezer forint befizetés esetén a tagdíj fennmaradó része (13 874 forint) a tagok eddig felhalmozott egyéni nyugdíjcélú megtakarításait gyarapítja tovább. Így nemcsak a korábban felhalmozott vagyon maradhat meg, hanem önkéntes alapon tovább is gyarapodhat, a maradó tagok pedig egy nagyon alacsony költségű, hosszú távú privát megtakarítási forma előnyeit élvezhetik.

Borza Gábor szerint ugyanakkor a jelenlegi költségstruktúra a pénztártagok számára nagyon alacsony költség melletti vagyonkezelést tesz elérhetővé, ami jelenleg a legolcsóbb a magyar megtakarítási formák között, de a világban máshol sem nagyon találni ennél kedvezőbb ajánlatot. Így azok számára, akik önszántukból pénztártagok maradtak, most az a leginkább racionális döntés, hogy maradjanak, sőt, az elnök szerint érdemes lehet az új feltételek alapján azoknak is megfontolniuk a visszatérést a magánrendszerbe, akik korábban visszaléptek az állami rendszerbe. Ennek lehetőségét vizsgálják a szövetség jogi szakértői.

Index/MTI