Megjelent: 4 hónapja

Nyugdíjas munkavállalás

Magyarországon igen „népszerű” a nyugdíjas lét – idehaza a nyugdíjasok aránya mintegy 20 százalékponttal magasabb, mint a nyugati országokban, de a Közép-Kelet Európai régió országait is 7 százalékponttal haladja meg. Így a munkaerőhiány enyhítésének egyik jelentős forrása lehet ez a korcsoport. A nyugdíjasok munkavállalását számos kedvezmény, könnyítés támogatja. Bár 2014 óta a nyugdíjas foglalkoztatottak száma a duplájára nőtt, a munkáltatói hozzáálláson még mindig van mit javítani.

images

images

Annál is inkább, mert bár a hazai aktív korú lakosság csupán 13 %-a szeretne dolgozni a nyugdíjas évei alatt, de 65%-uk mégis munkavállalást tervez a nyugdíjba vonulása után is. Ami nem is csoda, hiszen például 2019-ben az átlagnyugdíj az átlagjövedelemnek mindössze 55-60%-át tette ki, valamint a magyar nyugdíjasok nyugdíjba vonulásuk előtti utolsó fizetésük csupán 85%-át kapják meg nyugdíjként – általában, átlagosan. És sajnos az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegénység (amely 2010-ben még csak 4,6 % volt!) 2018-ban 10,9%-ra, majd 2019-ben 14,3%-ra emelkedett. De az sem mellékes szempont (sőt!), hogy míg a privatbankar.hu az élelmiszerárak alakulását vizsgáló árkosárindexe 44,1 %-kal emelkedett az elmúlt 10 évben és az átlagos nettó bér 95%-kal, a nettó minimálbér pedig 78%-kal nőtt, addig az átlagos nyugdíj csupán 47%-kal lett magasabb, azaz a nyugdíjak vásárlóereje (vagy ha úgy tetszik a nyugdíjasok életszínvonala) csak minimális mértékben változott. Így persze már érthető, hogy a már nyugdíjas munkavállalói generáció, ha nem is „szeretne”, de miért is „kell” visszatérnie a munka világába.

Azok közül, akik nyugdíjas státuszuk ellenére szeretnének – tovább – foglalkoztatva lenni, mindössze 35%-uk igyekezett állást is találni, és csak 10%-uk jutott el odáig, hogy interjúra is hívják őket, ami azt jelzi, hogy nagy többségük nem is reménykedik abban, hogy munkára, vagy őt alkalmazni hajlandó foglalkoztatóra lel. Nem kis részben azért, mert a munkáltatók sem túl nyitottak az idős, pláne a már nyugdíjas baby boomer, X-generációs korosztályok munkáltatására. 

A mai magyar munkaerő-piaci helyzetben (öregedő-fogyó társadalom, munkaerő elvándorlás, magas önkéntes fluktuáció, kritikus munkaerőhiány, felfelé araszolgató nyugdíjkorhatár, stb.) vétek elmenni egy komoly munkatapasztalattal rendelkező, és még bőven munkaképes – és így potenciális – dolgozói réteg mellett. 

Adózás – nyugdíjas munkavállaló járulékai

A vonatkozó törvényi szabályozás ezt támogatja is, hiszen 2019-től:

azoknak a munkáltatóknak, akik nyugdíjast foglalkoztatnak (akárcsak a nyugdíjas szövetkezeteknek a tagjaik után) nem kell szociális hozzájárulási adót, valamint szakképzési hozzájárulást fizetniük;

a munkavállaló nyugdíjasnak pedig nem kell egészségbiztosítási- és nyugdíj-járulékot fizetnie, csak a 15%-os személyi jövedelemadót;

eltörlésre került az a korábbi korlátozás is, amely szerint, annak a nyugdíjasnak, aki megkereste a minimálbér tizenkétszeresét, megszüntetik a nyugdíj folyósítását;

sőt 2020-tól már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem a foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas, így például a megbízási jogviszonyban álló is, mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.

A nyugdíjas fogalkoztatottak többsége nő, a KSH adatai szerint felülreprezentáltak köztük a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, 60% pedig legalább érettségivel rendelkezik. 2021 I. félévében a nyugdíjas foglalkoztatottak több mint fele a 65–69 évesek közül került ki, és további 17% a 70–74 éves korcsoportból.

Nyugdíjas szövetkezetek

Az idősek nyugdíjas szövetkezeteken keresztül és közvetlenül a cégeknél is vállalhatnak munkát. Számos munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás indított nyugdíjas szövetkezetet, még 2017-ben, amikor első lépésként a szövetkezeteken keresztül foglalkoztatottak után járt adókedvezméy.

  

Ezek a szabályozási változások – melyek következményeként gazdaságosabb lett a nyugdíjas foglalkoztatás, ráadásul úgy, hogy a nyugdíjas munkavállalók magasabb nettó bért vihetnek haza, mint az azonos értékű munkakörben foglakoztatott nem-nyugdíjas kollégáik – lendítettek valamicskét az idős, illetve nyugdíjas-foglalkoztatási kedven, de ahhoz, hogy a kiöregedő generáció valóban „csodafegyverként” oldja meg (de legalábbis érezhetően enyhítse) a per pillanat eléggé kritikus munkaerő-piaci helyzetet, ennél azért jóval több kell.

Nyugdíjas foglalkoztatás előnyei

Az idős munkavállalókkal kapcsolatos munkáltatói, vezetői és uram bocsá’ háeres gondolkodásmódot, előítéleteket, paradigmákat kell megváltoztatni a munkaerő-piaci értelemben vett siker, illetve win-win szituáció kialakítása érdekében. Másképp fogalmazva: a megfelelő munkaerő hiányával küzdő cégeknek, vállalkozásoknak, intézményeknek, szervezeteknek, munkaközösségeknek célszerű, de szükségszerű is a humán stratégiájukat újragondolva erőfeszítéseket tenniük azért, hogy megtalálják, megszólítsák, valamint az értékteremtő munkavégzés felé tereljék – vagy épp ott tartsák – az idősebb generációk dolgozni még tudó és akaró tagjait, mert:

a már nyugdíjba vonult munkavállalókat például, komoly belső motivátorok hajtják (vissza) a munka világa felé, hogy tevékenyen teljenek a napjaik, ne érezzék magukat feleslegesnek, illetve bebizonyíthassák, hogy még ők is érnek valamit (az anyagi természetű szükségszerűségek ösztönző hatásáról most nem is beszélve…);

ráadásul nyugdíjasok vannak! Statisztikailag és társadalmi súlyukat tekintve is nő a számuk (!); általában nem terveznek külföldi munkavállalást, nem ugrálnak egyik munkahelyről a másikra, és nem óhajtanak elérhetetlen magasságú pozíciókat egyik napról a másikra betölteni sem, sőt kifejezetten hálásak, ha végre valahol egyáltalán dolgozhatnak;

az idősebb korosztály munkaképességének és munkakedvének meghosszabbításába, a kiégésük elkerülésébe vagy kezelésébe történő (például emelt szintű foglalkoztatási-egészségügyi) befektetés jóval kisebb anyagi ráfordítással, kockázattal és gyorsabb megtérüléssel jár, mint az ifjú generáció megtalálásába, onboardingjába, megtartásába, ösztönzésébe fektetett milliók;

és bár az idősebb munkatársak tudása lehet, hogy nem feltétlenül korszerű, talán a közösségi médiában, illetve az okoskütyük világában sem mozognak annyira otthonosan (ami azonban könnyedén fejleszthető!), esetleg az alkalmazkodási képességük és dinamikájuk is kissé megkopott már, de komoly munkatapasztalattal rendelkeznek és bármilyen pozícióban és munkavégzési szinten bevethetők;

ráadásul a munkához való hozzáállásuk remekül passzul a regnáló vállalati/szervezeti kultúrákhoz (hisz’ jórészt ők alakították ki azokat, sőt abban szocializálódtak) és így az esetek döntő részében még az orientációjuk, asszimilációjuk, integrációjuk, beillesztésük költségének jelentős része is megspórolható;

talán meglepő, de 50-60 éves kor után a jobb és bal agyfélteke harmonikusabban kezd együttműködni, jobban kiegészítik egymást, sokkal inkább összhangba kerül a működésük, ezért az idősebb korú munkavállalók sikeresebbek az intellektuális képességeket mérő teszteken, sőt komplexebb feladatokat is jobban képesek megoldani, mint fiatalabb munkatársaik, amit kísérletekkel is igazoltak;

sőt, mi több, a Kaliforniai Egyetem Riverside-i intézményének kutatása szerint új dolgok megtanulása akár 30 évvel is megfiatalíthatja az idős (58-86 éves) emberek agyát. És ez nem csak a munkavégzési képességet javítja, megnövelve a szellemi teljesítményt, de megvédi őket az Alzheimer-kórtól is;

persze egy korosabb munkavállaló lehet, hogy nem képes olyan gyorsan „kapcsolni”, illetve „reagálni” egy adott szituációra, viszont a fontos döntések meghozatalakor átfogóbban gondolkodik, összefüggéseiben jobban átlátja a helyzetet, mert rengeteg információt (tapasztalatot) halmozott fel és így az agyi idegsejtek számtalan olyan külső ingert képesek kódolni, amelynek eredményeként hatékonyabban képesek kiszűrni az információ áradatból a fontos tudnivalókat, egyszóval bölcsebbek… vagy ahogy I. Erzsébet angol királynő mondotta volt: "a fiatal szem élesebben lát, az idős szem azonban mélyebbre!";

olyannyira, hogy a tapasztaltabb dolgozók kevésbé reagálnak (és jóval ritkábban reagálnak „rosszul”) a negatív történésekre, megnyilvánulásokra, konfliktusokra, gondolatokra, véleményekre, ezért az öreg szakik sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, mint vehemens(ebb) fiatalabb kollégáik.

Gyakori kérdések a nyugdíjas munkavállalás kapcsán

Szakértőink még mindig gyakran megkapják a kérdést, hogy mekkora jövedelem mellett nem veszítik el az idősek a nyugdíjukat. Így még egyszer hangsúlyoznánk, hogy 2020. július 1-étől nincsen a nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlát, vagyis a nyugdíj folyósítása nem kerül veszélybe a munkavállalás következtében. Továbbá a külföldi munkavállalás sem befolyásolja a nyugdíj folyósítását.

Mennyi szabadság jár nyugdíjasként?

Nyugdíjas munkavállalónak is jár az alapszabadság, valamint ezen felül a 45 év felett járó 10 nap kor szerinti szabadság. Ha valaki részmunkaidőben dolgozik, mint a nyugdíjasok jelentős része, ez a szabadságos napok számát nem befolyásolja. 

Nyugdíjas munkavállaló – felmondási idő

Ha a munkavállaló mond fel, akkor a felmondási idő 30 nap, ha a munkáltató mondja fel a munkaviszonyt, amit nyugdíjas munkavállaló esetében indoklás nélkül megtehet, akkor a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján növekszik. Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felét kell ledolgozni, míg a másik felére a munkáltatónak fel kell mentenie a nyugdíjast a munkavégzés alól. Munkáltatói felmondás esetén a nyugdíjas nem jogosult végkielégítésre – írták szakértőink egy korábban feltett kérdésre válaszolva. 

 

  • 2022.07.25Üzleti metaverzum: Vezetéstechnikai szimuláció a Training360-tól A 3 napos Business Game lényege, hogy csapatmunkában kell egy több helyszínen hajókat gyártó vállalatot irányítani. Részletek Jegyek
  • 2022.09.28 recruiTECH BLUE Kékgalléros foglalkoztatók, termelő logisztikai vállalatok = recruiTECH BLUE konferencia, ahol újra a fizikai toborzáson lesz a hangsúly. Harmadik országbeliek foglalkoztatása, szállásoltatás, online toborzás, outsourcing és még számos aktuális téma! Részletek Jegyek
  • 2022.10.05Tréning Kerekasztal Konferencia 2022. Folytonos változások, aggodalom, stressz, hybrid működés, motivációvesztés, soha nem látott fluktuáció - napjainkban számos már korábban is tapasztalt és rengeteg új kihívással küzdenek a cégvezetők, HR és képzési szakemberek. Az idei Tréning Kerekasztal konferencia több évtizedes hagyományt követve az aktuális szervezeti és HR kihívásokra ad válaszokat és bemutatja a magyar piac vezető tréningcégeinek legújabb fejlesztéseit és tapasztalatait. Részletek Jegyek
  • 2022.10.11HR Fest BudapestHR Fest Budapest Ez az igazi, megismételhetetlen, szakmai felfrissülés, ott a helyed! Ez lesz az év legnagyobbat szóló HR-fesztiválja, amit te sem hagyhatsz ki! Részletes program, előadók és számos újdonság vár rád, stay tuned, 2022-ben minden kiderül! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter

Facebook