Megjelent: 2 éve

Óriási baklövés az ex-kollégák feketelistázása - mire jó a céges alumni?

Nemzetközi szinten már számos vállalat felismerte, hogy milyen humán erő(forrás) tartalék rejlik a vállalati alumni közösségekben. Így a vállalatot valamilyen oknál fogva elhagyó volt-munkatársak, hűtlen bedolgozók, ex-kollégák sértődött feketelistázása a cégre nézve igen hátrányos lehet, különösen munkaerő-hiányos időkben. Papp Tamás István, HR szakember írása.

Az ’alumni’ (a latin alumnus szó többes számú alakja, jelentése öregdiákok) mára már nem csak egy adott egyetem/campus/oktatási intézmény végzett hallgatóit, öregdiákjait jelenti, hanem egy nemzetközileg ismert és széleskörűen használt HR kifejezéssé is vált mindazokra vonatkozóan, akik egy adott cég, vállalat, munkaközösség korábbi munkavállalói/alkalmazottai/dolgozói voltak.

Persze nem véletlen, hogy az ’alumni’ kifejezés meghódította a munka világát is, hiszen a mai megfelelő-munkaerő-hiányos gazdasági környezetben, 

amikor a pandémia álságos elfedő hatásától megszabadulván, az emberi erőforrás hiánya hatványozottan jelent meg újból a munkaerőpiacon;

valamint egy-egy munkavállaló (pláne, ha az a dolgozó a munkaerő-piaci generációváltó Y vagy Z generáció tagja) már messze nem évtizedekre szóló elköteleződéssel kalkulál egy munkáltató felé, sőt mit több a klasszikus munkaviszony helyett is inkább atipikus munkavégzési formákban (időszakos vagy határozott idejű megbízási szerződésben, katás foglalkoztatásban, gig economy platform megbízásokban) gondolkodik

óriási baklövés a vállalatot valamilyen oknál fogva elhagyó volt-munkatársak, hűtlen bedolgozók, ex-kollegák sértődött feketelistázása. Pedig sajnos ez, a mai magyar valóságban legalábbis, „tradicionális” gyakorlat még mind a mai napig. 

Nemzetközi szinten, a multi-kulti világban azonban már számos vállalat, szervezet, intézmény felismerte az alumni közösségekben rejlő humán erő(forrás)t, és hogy a távozók durcás semmibevétele helyett bizony ápolni érdemes, és nem kevés pénzt költeni a cégismereten, a közös szakmai élményeken, bizalmi viszonyokon alapuló volt kollegiális kapcsolati háló kiépítésre, életben tartására, mi több célirányos működtetésére, hiszen

a jó szájízzel távozó kollégák felbecsülhetetlen céges márkaépítési értéket képviselhetnek a munkaerő-piacon, ha nem negatívan, sőt inkább pozitívan nyilatkoznak meg volt foglalkoztatójukról;

az ’alumnik’, illetve a kiépült kapcsolatrendszerük, az ajánlásaik révén kiváló toborzási pool-t, és ez által új (atipikus) megoldást jelent(het)nek a vállalati recruitment számára. Annál is inkább, mert az ’alumnik’ maguk is potenciális jelöltként jöhetnek számításba egy-egy a későbbiekben megnyíló pozíció esetén. Egy teljesen új belépő munkatársnál – pláne zöldfülű pályakezdőnél – ugyanis, jóval olcsóbb egy-egy korábban ott dolgozó és visszatérő (visszacsábított) kollega újbóli alkalmazása. Egyes számítások szerint a visszatérő dolgozók akár 40%-kal hatékonyabbak, mint a vállalatot egyáltalán nem ismerő vadiúj felvételesek, olyannyira, hogy az amerikai Fortune 500-as cégek az aktív alumni hálózataikból történő toborzással és onboardinggal, akár 12 millió dollárt is megtakaríthatnak évente.

ráadásul a „világlátott” (más vállalatoknál tapasztalatokat szerzett), de visszatérő exkollégák friss és igen hasznos munkaerő-piaci benchmarkokat (például a bérekre vonatkozóan…), munkavégzési, munkáltatási tapasztalásokat és ismereteket, valamint akár üzleti best practise-eket is behozhatnak a vállalat vérkeringésébe;

sőt mi több a tényleges „öregdiákok” (a már nyugdíjba vonult kollégák) is hatékonyan segíthetik például az onboarding folyamatokat, az új belépők vagy a más munkakörbe helyezett munkatársak integrálódását – mentorként.

De a HR vonatkozásokon túlmutatóan, ahogy a koronavírus okozta gazdasági sokk is felhívta erre a figyelmet (a versenytársak vagy csak az azonos régióban tevékenykedő vállalatok stratégiai együttműködése, összefogása, véd és dac szövetsége során megvalósuló munkaerőcsere, dolgozóátirányítás, alkalmazottak kölcsönadása révén) válságkezelési, sőt „sima” üzletviteli/üzletfejlesztési/befektetési szempontból is igen komoly potenciál rejlik az alumni hálózatokban: a Harvard Business School 15 év amerikai befektetéseit vizsgáló kutatása szerint példának okáért, a befektetők előszeretettel fektettek olyan cégekbe, amelyhez valamilyen alumni kötődésük volt. 

És ezek a befektetések – közvetett módon pedig maguk a munkaközösségek – 8%-kal jobban is teljesítettek! 

Nyitókép: Antenna on Unsplash

  • 2023.03.30euChance KLUB Elindult az euChance program, melynek egyik kulcs eleme a networking lehetőséget biztosító euChance KLUB. Szeretettel meghívjuk a 2023-as év első eseményére. 2023. március 30. 9:00-11:00 Nem Adom Fel Kávézó 1086 Budapest, Magdolna utca 1. Részletek Jegyek
  • 2023.04.28Vezetői Best Practice Fórum VEZETŐI ÉS SZERVEZETI KOMMUNIKÁCIÓ, MOTIVÁCIÓ A fórum célja a vezetői legjobb gyakorlatok megosztása Részletek Jegyek
  • 2023.05.10Foglalkoztatás 3.0 Nyissunk együtt a munkaerőpiac új lehetőségei felé! Hogyan lehet sikeres a 3. országból történő toborzás? Milyen munkaerőpiaci problémákat orvosolhatunk vele? Mekkora erőforrást és pénzt igényel a folyamat? Hogyan érdemes belevágni? A HR Portal és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által közösen szervezett Foglalkoztatás 3.0 konferenciának fókuszában az Mt. 2022, év végi EU-s jogharmonizációja, valamint a 3. országbeli munkavállalók foglalkoztatása áll. Részletek Jegyek
  • 2023.05.18Lean Konferencia Lean és digitális transzformáció Lean, energiahatékonyság, folyamatfejlesztés. Részletek Jegyek
További cikkek
Nem tervez létszámcsökkentést a magyar vezetők többsége

A magyarországi cégvezetők többsége a világ- és a magyar gazdaság növekedésének egyértelmű lassulására számít 2023-ban, azonban a hazai... Teljes cikk

A válság ellenére csökken a munkanélküliségtől való félelem Magyarországon

A romló gazdasági mutatók és negatív előrejelzések ellenére az őszi időszakhoz képest év végére enyhén javult a munkavállalók saját... Teljes cikk

Valójában sokkal többen munkanélküliek, mint az a KSH adataiból látszik

Nagyjából 100 ezerrel többen tartják magukat munkanélkülinek, mint ahogy az a hivatalos adatokból látszik. Teljes cikk