Megjelent: 17 éve

Országunk munkaerőpiaca negyed évszázad tükrében

Tudta, hogy: 1980-óta ma már 200 ezerrel kevesebben állnak foglalkoztatásban Magyarországon, vagy hogy 15 év távlatában egyre több nő válik munkanélkülivé? Hallott róla, hogy 1987-ben dolgozott a legtöbb nyugdíjas? Átfogó körkép Magyarország munkaerőpiacának elmúlt 25 évéről.

images

A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben összesítette az elmúlt 25 év munkaerő-piaci statisztikai adatait. A hivatal publikációja annál is inkább érdekes tényekre mutatott rá, minthogy például a sokak által kritizált idei alap minimálbér-mérték is teljes mértékben megfelel az elmúlt tizen-évek tendenciájának. Az alábbiakban a statisztikai kimutatás terjedelmére való tekintettel a teljesség igénye nélkül igyekeztünk csokorba szedni mindazokat az adatokat, amelyek átfogó összképet nyújthatnak a magyar munkaerőpiac elmúlt negyed évszázadának tendenciáiról.

Munkaerő-felhasználás 25 év tükrében
A statisztikai hivatal adatai szerint az 1998-2005-ös időtáv mellett rendelkezésre álló 1980-2005-ös adatokat összehasonlítva óriási különbségek vannak az egyes naptári évek munkaerő-piaci adatai között. Míg 1980-ban 6,746 millió ember állt foglalkoztatásban Magyarországon, addig 2005-ben csak 6,502 millió főt foglalkoztatottak. Ezen belül a munkavállalási koron kívüli népességből gazdaságilag aktív foglalkoztatottak (tehát a nyugdíjas éveikben munkát vállalók) száma 80'-ban 571.000 fő volt szemben a 98'-ban mért 104.200 fővel, amely 2005-re tovább csökkent 90.500 főre. A ténylegesen nyilvántartott részmunkaidős vagy teljes munkaidős foglalkoztatásban álló nyugdíjasok létszáma 396.000 fő volt 1980-ban, amely 1987-ben tetőzött 479.000 főnél. Ezt követően 1991-94-ben drasztikusan csökkent a nyilván tartott nyugdíjas foglalkoztatottak létszáma 383.600 főről 181.100 főre. Ez a létszám az elkövetkező években is tartotta magát, a 2005-ös adatsor szerint 137.600 fő nyugdíjas állt foglalkoztatásban a magyar munkaerőpiacon.

A munkanélküliek nyilvántartását 1987-óta összesíti a KSH, így erre vonatkozóan csak az az évi adatok állnak rendelkezésre. Az első nyilvántartásban 6,4, majd azt követően 10,9 ezer fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván. Ez az adatsor szintén a rendszerváltozás időszakán ugrott meg: az 1991-ben mért 100.500 fős munkanélküliségi arány 93'-ra 663.000 főre emelkedett. A 2001 és 2004 között átlagosan 350.000 fős regisztrált munkanélküliek száma 2005-re újra 400.600 főre emelkedett.

Férfiak két évtized tükrében
A férfiak munkaerő-piaci részvételét tekintve 1980-ban 3.497.400 fő gazdaságilag aktív létszámot mértek, amelyből 3.026.600 fő vállalt ténylegesen munkát. Ebből 2.802.900 fő számított aktív keresőnek és 223 ezer fő férfi nyugdíjas állt munkaviszonyban. Az adatsor 18 évvel később 2.376.800 fő munkát vállaló férfiról számolt be, amelyből az aktív keresők létszáma 2.064.500 főre csökkent, a foglalkoztatott nyugdíjas férfiak létszáma pedig 50.900 főre. A regisztrált munkanélküli férfiak száma 1987-ben 3500 fő volt, ami 98'-ban 261.400 főre emelkedett. 2005-ben 209.600 fő munkanélküli férfit regisztrált a hivatal.

A nők helyzete a munkaerőpiacon 1980-2005 között


1980-ban 3.249.000 fő munkaképes nőt tartottak nyilván a munkaerőpiacon, ebből 2.270.700 fő aktív keresőt tartottak nyilván. 1998-ra ez a létszám 1.886.400 főre csökkent a munkaképes nők létszámának 3.067.700 fős csökkenésével párhuzamosan. 2005-ben némileg nőtt a munkaképes nők létszáma 3.202.900 főre, az aktív keresők létszáma ugyanakkor 1.709.500 főre csökkent. A regisztrált munkanélküli nők létszáma 2900 fő volt 87'-ben, majd ezt követően 98'-ban 202.600 főre ugrott. 2005-ben némileg csökkent a munkanélküli hölgyek száma 191.000 főre.

15-74 éves korú népesség gazdasági aktivitása 92'-2005
A 15-74 éves népesség összesített gazdasági aktivitási arányát vizsgálva 1992-ben 58,3 %-os aktivitási rátát mértek, amely az 1997-ben mért 51,0 %-os mélyponton átlendülve 1999-2001 között átlagosan 53,2 százalékot tett ki. A férfiak gazdasági aktivitási aránya a 92-2001-es éveket tekintve 66,2 és 61,6 százalékot ért el, míg a nők csupán 51,0, 2001-ben pedig további csökkenéssel 45,6 százalékos gazdasági aktivitást mutattak.
Ezekkel az ún. régi súlyozású adatokkal szemben a 98'-2005-ös új súlyozású adatsorok már a negyedéves gazdasági aktivitást is mérték a munkaerőpiacon. Az új adatsorok egyértelműen mutatják, hogy minden évben a 2. és 3. negyedévben jóval magasabb a foglalkoztatottak létszáma. A folyamatos növekedésnek köszönhetően a 98' első negyedévében mért foglalkoztatási arány 46,6 százalékához képest 99'-ben 48,2, 2005-ben pedig már 50,1 százalékot mutattak ki.

Regionális gazdasági aktivitás 2002-2005
A népesség gazdasági aktivitásának régiónkénti vizsgálatát a hivatal 2002 és 2005 között végezte el az alábbi régiókra bontva a következő eredményekkel:

Régió
Közép-Magyarország (Mutató - Adatsor: 2002/2003/2004/2005)
Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) - 1238,5 / 1256,3 / 1284,6 / 1306,3
Foglalkoztatási arány (%) - 54,4 / 55,1 / 56,3 / 56,6
Munkanélküliségi ráta (%) - 3,9 / 4,0 / 4,5 / 5,2

Közép-Dunántúl (Mutató - Adatsor: 2002/2003/2004/2005)
Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) - 480,9 / 498,9 / 482,3 / 490,4
Foglalkoztatási arány (%) - 53,2 / 55,3 / 53,7 / 53,6
Munkanélküliségi ráta (%) - 5,0 / 4,6 / 5,6 / 6,3

Nyugat-Dunántúl (Mutató - Adatsor: 2002/2003/2004/2005)
Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) - 454,7 / 446,4 / 445,2 / 452,3
Foglalkoztatási arány (%) - 56,4 / 55,1 / 54,5 / 54,8
Munkanélküliségi ráta (%) - 4,0 / 4,6 / 4,6 / 5,9

Dél-Dunántúl (Mutató - Adatsor: 2002/2003/2004/2005)
Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) - 378,4 / 388,7 / 378,4 / 387,7
Foglalkoztatási arány (%) - 45,8 / 47,2 / 46,4 / 47,1
Munkanélküliségi ráta (%) - 7,9 / 7,9 / 7,3 / 8,8

Észak-Magyarország (Mutató - Adatsor: 2002/2003/2004/2005)
Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) - 471,9 / 484,3 / 477,3 / 468,4
Foglalkoztatási arány (%) - 44,1 / 45,0 / 44,6 / 43,6
Munkanélküliségi ráta (%) - 8,8 / 9,7 / 9,7 / 10,6

Észak-Alföld (Mutató - Adatsor: 2002/2003/2004/2005)
Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő)- 555,5 / 572,7 / 564,1 / 569,0
Foglalkoztatási arány (%) - 43,9 / 45,9 / 45,0 / 44,7
Munkanélküliségi ráta (%) - 7,8 / 6,8 / 7,2 / 9,1

Dél-Alföld (Mutató - Adatsor: 2002/2003/2004/2005)
Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő)- 529,5 / 519,1 / 521,4 / 531,3
Foglalkoztatási arány (%) - 47,8 / 47,0 / 47,3 / 47,4
Munkanélküliségi ráta (%) - 6,2 / 6,5 / 6,3 / 8,2

Munkanélküliség 1990-2005
A statisztikai hivatal jelentése szerint 1990-ben 47.700 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván. Az ezt követő két évben 227, majd 555 ezer főre ugrott a munkanélküliek száma. Az összes regisztrált munkanélküli 41,2 százaléka volt nő 1992-ben, ami 2005-re folyamatos emelkedéssel 48,7 százalékra növekedett. Magasan kiugró adat az éves munkanélküliségi összesítések sorában 1993, amikor 671.800 főre ugrott a regisztrált állástalanok száma. Megállapítható, hogy 2002 óta folyamatosan növekszik a munkanélküliek száma, amely 344700 főről 2005-re elérte a 409900-as létszámot.
Érdekesség, hogy az 1991-2005 között regisztrált munkanélküliek nemi megoszlásának tekintetében évről-évre eltolódott a férfiak és nők szegmensének aránya a munkanélküliségen belül. 1997-ben 59,2 százalék volt a férfiak és 40,8 százalék a nők aránya, addig ez éves szinten egy százalékkal eltolódva 2003-ra már csak 55,6 százalékos férfi-arányt mutatott a munkanélküliek létszámán belül. 2005-ben a regisztrált munkanélküliek számán belül a nők százalékos aránya már elérte a 46,4 százalékot is, míg a férfiak létszáma 53,6 százalékra tovább csökkent.

Minimálbérek Magyarországon 1992-2006
A minimálbér bruttó átlagkereset-százalékban számított mértéke 14 év távlatában alapvetően 28-40 százalék körül mozgott. Havi összege 92 januárjában 8000 forintnak felelt meg, évente átlagosan 2-3 ezer forintos emelkedést mutatva. A legnagyobb és legkiugróbb minimálbér-emelés 2001-2002 között következett be, amikor 40-ről 50.000 forintra emelkedett a minimálbér mértéke. Az idei, sokak által támadott 65.500 forintos minimál-érték a statisztikai adatsorokat nézve átlagos emelésnek mondható a 2006 január elsejei 62.500 forinthoz képest.

Átlagkeresetek 1980-2005 között
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 1980-ban bruttó 4098 forint/fő/hó volt, amely 1987-ig átlagosan 500 forinttal nőtt. 1988-ban az előző évi 6987 forintos bruttó átlagkereset 8968 forintra emelkedett, majd az azt követő évben 10571 forintra. 1990-től a korábbi visszafogott átlagkereset-növekedéssel ellentétben évről-évre átlagosan 16-25 százalékkal nőttek az átlagbérek. Az előző évhez mért bruttó átlagkereset-növekedések tekintetében a legkiemelkedőbb évnek 1991 számított 30 százalékos növekedéssel, ugyanakkor 1989 óta nem tapasztalt átlagbér visszaesést állapítottak meg 2004-ben és 2005-ben, amikor csupán 6, illetve 8,8 százalékkal nőttek az átlagbérek az előző évhez képest.
A fizikai foglalkozásúaknál is tapasztalható ez a csökkenés, míg 91-óta 12-27 százalékkal nőttek az átlagkeresetek éves szinten, addig 2003-2005 között csupán 7,8, majd átlagosan 6,8 százalékkal nőttek a keresetek. A szellemi foglalkozásúaknál a 91-óta 13-30 százalék között mozgó átlagkeresetek 2004-ben drasztikusan visszaestek 5,5 százalékra, de 2005-ben is csak 9,6 százalékos emelkedést állapított meg a statisztikai hivatal.

Betöltetlen álláshelyek, segélyben és jövedelempótló támogatásban részesültek száma 1990-2005
A statisztikai kimutatások összesített adatai szerint 1990 januárjában 37.711 fő bejelentett, üres álláshely volt Magyarországon. Ugyanekkor 9.901 munkanélküli igényelt munkanélküli segélyt, egyéb segélyt pedig havonta 4798 fő kért és kapott. Bár 1991-re csak 12.949 betöltetlen, üres álláshelyet tartottak nyilván, a munkanélküli segélyben részesülők száma drasztikusan emelkedett 76 ezer fő fölé. Egy évvel később több mint 10 ezer üres álláshely várt betöltésre, miközben a munkanélküli segélyben részesült álláskeresők száma túlszárnyalta a 343 ezer főt is. Az ezt követő évben a munkanélküli segélyért folyamodók létszáma megközelítette a fél millió főt is, miközben 26 ezer állásnál is több várt vállalkozó kedvű munkavállalók jelentkezésére. 1994-96-ban a munkanélküli segélyben részesülők létszáma visszacsökkent átlagosan 200 ezer főre, ugyanakkor konstans adatnak számít, hogy 25-30 ezer állás várt betöltésre - hiába. 97-98-ban ez az adatpáros tovább távolodott átlagosan 150.000 munkanélküli segélyben részesülő és 35 ezer betöltetlen álláshellyel. Mélypontnak tekinthető 1999 és 2000, amikor a betöltésre váró állások száma túllépte a 41-43 ezret is, miközben 156-164 ezer fő részesült munkanélküli segélyben. 2001-től ez a nagyfokú eltérés némileg finomodott, ami 2005-re 133.600 fő munkanélküli segélyt kapó állástalan, illetve 34.103 betöltetlen álláshelyig csökkent.


Garai Katalin

Cikkünk következő részeiben további statisztikai összesítést olvashatnak olyan témakörökről, mint az átlagkeresetek területi eltérései, a férfiak és nők átlagkeresetei regionális összehasonlításban, vagy a foglalkoztatottak létszámának alakulása ágazati bontásban.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk