kapubanner for mobile
Megjelent: 15 éve

Ott vágják át a dolgozókat, ahol csak tudják

Leggyakrabban a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kérdéssel fordultak a Jogpontok szakembereihez a munkavállalók az elmúlt egy évben. Minden ötödik ügyben a munkavállalót arra próbálták rávenni, hogy közös megegyezéssel történjen a munkaviszony megszüntetése.

A tanácsadások során az is kiderült, hogy a munkáltatók gyakran nem tartják be a jogszabályokat a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos eljárásokban, főként a járandóságok kifizetése és az igazolások kiadása tekintetében. Így általános pozitív tapasztalattá vált, hogy több munkavállaló is a Jogpontok szakembereinek felkészítése után érte el a részére kedvező és jogszerű eljárásokat.


Éves jogi mérleg



2009 februárjától 2010 januárjáig több mint 19 ezer tanácsadás történt a Jogpontokon. A legtöbben a Nyugat-dunántúli, a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régióban fordultak a szolgáltató pontok jogászaihoz. Az előzetes várakozásoknak megfelelően legnagyobb számban munkavállalók kértek jogi tanácsot, de álláskeresők, vállalkozók és nyugdíjasok is fordultak a Jogpontokhoz. Domináltak a munkajogi kérdések, ezek száma csaknem 12 ezer volt, ezt követi a társadalombiztosítás-jogi (3409 darab), valamint a vállalkozás/cégjogi (3510 darab) tanácsadások száma.

Az eddigi tapasztalatok szerint a Jogpontok a fiatalok (a 25 éven aluliak) jogi tanáccsal való ellátásában fontos szerepet látnak el: jelentős számú tanácsadás történik a munkaerőpiacon álláskeresőként megjelenő pályakezdők számára. A Jogpontokon az ügyek igen jelentős hányadában anyagi jogi kérdésekről, míg kisebb részében eljárási kérdésekről esett szó. A szolgáltatás 9 százaléka okiratelemzés volt, míg további 10 százalékban a jogász segítséget nyújtott okiratszerkesztésben. További közel 5 százalékban a hatósági ügyintézés helyéről és idejéről kapott tájékoztatást az ügyfél.


Munkajogi tanácsadás



A munkajogi tanácsadásokon belül a leggyakrabban (37 százalék) a munkajogviszony megszüntetésével kapcsolatos kérdésről esett szó. Viszonylag nagyobb számban (5 és 10 százalék között) a munkaviszony létesítésével kapcsolatban kértek tanácsot az ügyfelek, de munkaszerződés-módosítással, illetve a munkaidővel és a munka díjazásával kapcsolatos témák is felvetődtek. A munkaviszony létesítésével kapcsolatos ügyekben legnagyobb arányban a munkaszerződések értékelése merült fel (127 ügy).

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó részletes adatokat illetően a jogászok értékelése szerint az utóbbi időszakban minden ötödik ügyben az ellenérdekű fél megpróbálta rávenni az ügyfelet a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére. Egyes esetekben még jogellenes fenyegetés is előfordult.

Újabban elterjedt az a szabálytalan gyakorlat, hogy a munkáltató a szóbeli közös megegyezéses megszüntetésre hivatkozva megküldi a közös megegyezéses megszüntetést tartalmazó okiratot a kiadandó igazolásokkal együtt a munkavállalónak. Ez esetenként kiegészül azzal, hogy a munkavállalónak megígérik, hogy járandóságát átutalják, viszont aláíratnak vele egy elismervényt, hogy a járandóságát megkapta, amelyre hivatkozva utóbb nem fizet a munkáltató.

A rendes felmondások közül 27 százalék, míg a rendkívüli felmondások közül 61 százalék esetén az indokolás nem felelt meg a törvényben írt feltételeknek. A Jogpontokon folytatott tanácsadások arra utalnak, hogy a munkajog állásbiztonságot célzó szabályai nem érvényesülnek a munkáltatók jogsértései miatt. Gyakori, hogy a munkavállalót bejelentés, szerződés, és írásbeli bérelszámolás nélkül, esetleg színlelt szerződéssel alkalmazzák.

Elterjedt gyakorlat, hogy a munkaszerződésben szereplő és a gyakorlatban megvalósuló bérezés eltér, vagy, hogy a munkáltató a munkavállalónak nem fizeti meg a teljes járandóságát. Nem ritka eset, hogy a munkaszerződés módosításakor a munkáltató megtévesztéssel bírja rá vagy kísérli meg rábírni a munkavállalót a munkaszerződés módosítására. A Jogpontok szakemberei a munkaidőt, a munkabért és a munkaviszony megszüntetését érintően a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, és az építőiparban találtak a legmagasabb számban jogsértésre utaló tanácsadásokat, de a biztosítási, pénzügyi vállalkozói tevékenység során is előfordultak ilyen esetek. Mindezek a kereskedelemben még kiegészültek a munkaszerződés módosítása és a munkavállalói kárfelelősség kérdéskörével is.


Társadalombiztosítási és szociális jogi tanácsadás



A társadalombiztosítási és szociális témában csaknem 3 és félezer esetben kértek tanácsot az ügyfelek, főként a saját jogon járó nyugellátások felől tájékozódtak (1121 ügy, a nyugdíjügyek 87 százaléka). Az ügyek megoszlása a következőképpen alakult: 619 öregségi, 443 rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjra, valamint rehabilitációs járadékra vonatkozott. Az egészségbiztosítási és családtámogatási tanácsadások széles tárgykört érintettek, viszonylag magasabb esetszámmal kiemelkedik a táppénzre (190 ügy) és a jogosultság fennálltára, valamint igazolására (148 ügy) vonatkozó kérdéskör.


Vállalkozási és cégjogi tanácsadás



A legintenzívebb érdeklődést a vállalkozások alapításával kapcsolatban tapasztalták a jogászok: a részletes adatgyűjtés szerint leginkább az álláskeresők és főként a kft. alakításról kérdeztek. A Jogpontokon ugyanakkor megjelent a foglalkoztatást helyettesítő kényszervállalkozások lehetősége is: a magát kifejezetten munkavállalónak minősítő magánszemély kényszerűségből érdeklődött a vállalkozásindítás feltételeiről, mert hosszabb időn keresztül nem kapott állást.

Nem egyedi eset, hogy a magánszemély elhivatottság, elszánás nélkül, vállalkozási ismeret, termék, piac és tőke hiányában fog vállalkozásba. A rövid intervallumú vállalkozás befejezését követően aztán az ügyfelek egy része érdeklődik az álláskeresési ellátás feltételei iránt. A már vállalkozó státuszúak főként vállalkozásaik irányítása és támogatása tárgykörben tájékozódtak a Jogpontokon, de számos esetben előfordult, hogy munkajogi problémával keresték meg a jogászokat és tanácsot kértek az általuk foglalkoztatott személy munkavégzésével kapcsolatban.
  • 2025.02.28Vezetői Best Practice Fórum - Digitális transzformáció és az AGILE A Fórum célja: A Fórum célja a jó vezetői gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, illetve a hazai vezetési kultúra fejlesztése.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.11Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Szervező: BMEinfo button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.18Óbudai Egyetem Állásbörze A személyes találkozás az potenciális jelentkezőkkel az állásbörzén az egyik leghatékonyabban módszer, hiszen amíg egy önéletrajz csupán „vázlatos” formában nyújt a jelentkezőről képet, addig a személyes találkozás és beszélgetés által sokkal jobban bizonyíthatnak is a szakmai felkészültséggel kapcsolatban. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.27 recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Védett kor: Biztonság és lehetőségek a nyugdíj előtti években

A Munka Törvénykönyvének védett korra vonatkozó rendelkezései biztosítják, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló, 60 év feletti... Teljes cikk

Üzleti titoknak minősül-e a munkabér?

Felmerült a közelmúltban, hogy egy állásinterjún a jelölt beszélhet-e jogszerűen a jelenlegi munkáltatójánál kapott fizetéséről – mivel a... Teljes cikk

Nagy bírság lehet belőle, ha titokban használja a cég az AI-t a toborzásban

Az EU 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett mesterséges intelligenciáról szóló rendelete ( az „AI Act”) a világ első átfogó szabályrendszere... Teljes cikk