Óvatosan a mesterséges intelligencia alkalmazásával, jelentős bírság járhat érte!
A hazai vállalatoknál is egyre elterjedtebb mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásakor érdemes körültekintéssel eljárni, mert a jogszerűtlen adatkezelés jelentős bírsággal járhat – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie ügyvédi iroda. Az adatvédelmi hatóság 250 millió forintos eddigi rekordbírságát is az említett technológia jogsértő alkalmazása miatt szabták ki.
A chatbotok, az adatok kiszivárgását megelőző vagy a biztonsági eseményeket felismerő információbiztonsági szoftverek és más mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközök használatával egy cég növelheti hatékonyságát, miközben akár költségeit is csökkentheti. Felhasználásuk során azonban szigorú jogi feltételeknek kell megfelelni, hiszen a mesterséges intelligencia működése megfelelő intézkedések nélkül gyakran átláthatatlan lehet az adatkezeléssel érintettek számára.
„Az MI ma még új technológiának számít, és használata általában magas kockázattal jár a munkavállalók, illetve egyéb érintettek jogaira és szabadságaira nézve. A munkáltatóknak ezért a bevezetésről szóló döntés előkészítésekor célszerű adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatniuk. Sőt, ez bizonyos esetekben kötelező is, például ha az adatkezelés célja a munkavállalók munkájának megfigyelése, vagy ha az MI a munkavállalót teljesítménye és viselkedése alapján profilozza" – mondta dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie ügyvédi iroda IPTech csoportjának vezetője.
A hatásvizsgálat során többek között azt kell kell áttekinteni, hogy a magas kockázat megfelelő intézkedésekkel mérsékelhető-e olyan szintre, amely már megfelel a szükségesség és arányosság elvének.
Az új technológiát kiemelt gondossággal kell alkalmazni, mert a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nem megfelelő adatkezelés jelentős bírsággal járhat. A NAIH egyik döntésében rekordösszegű, 250 millió forintos adatvédelmi bírságot szabott ki egy bankkal szemben.
A mesterséges intelligencia alkalmazása a munkahelyen elsősorban a munkáltató érdeke, de az adatkezelés nem járhat a munkavállalók jogainak, szabadságainak és érdekeinek szükségtelen és aránytalan korlátozásával. Így bár lehet, hogy alapvető üzleti érdek teszi indokolttá a mesterséges intelligencia alkalmazását, a cég mégsem használhatja azt az alkalmazottak totális megfigyelésére – például minden egyes számítógépes műveletük vizsgálatára vagy személyiségük elemzésére e-mailjeik szóhasználata, nyelvezete alapján.
Azt is fontos megvizsgálni, hogy az MI használata egyáltalán szükséges és alkalmas-e a cél eléréséhez. A teljesítményértékelő szoftver például tud-e valós képet adni a munka minőségéről, megalapozhatja-e az előléptetésről szóló döntést, és egyáltalán indokolt-e a bevezetése, vagy ugyanazt az eredményt a technológia használata nélkül is el lehet érni.
Az MI csak a vállalat jogszerű céljai eléréséhez igazolhatóan szükséges személyes adatokat gyűjthet és kezelhet. Így például a technikai problémák megoldása érdekében működő chatbot nem gyűjthet a munkavállaló hangulatára vonatkozó adatokat. A személyes adatok csak a gyűjtésükre okot adó célokkal összeegyeztethetően kezelhetők – az e-mailek biztonsági célú elemzését például tilos felhasználni az alkalmazottak egymással szembeni viselkedésének megfigyelésére.
A mesterséges intelligencia sok esetben gépi tanulást (machine learning) alkalmaz, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a kezelt adatok alapján saját magát fejleszti. Fontos azonban, hogy a munka törvénykönyve alapján csak olyan személyes adat közlése követelhető a foglalkoztatottól, amely a munkaviszony szempontjából lényeges. Kiemelendő az is, hogy a célhoz kötöttség elve alapján a személyes adatokat nem lehet olyan célból kezelni, amely nem összeegyeztethető a gyűjtést indokló eredeti célokkal. Így – hacsak nem anonimizált személyes adatokról van szó –, a foglalkoztatott személyes adatai legtöbbször nem használhatók fel a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez.
A munkavállalók adatvédelmi jogai a GDPR általános szabályaihoz igazodnak. Érdemes kiemelni, hogy ha az adatkezelés jogalapja a munkáltató jogos érdeke – ami a mesterséges intelligencia használata esetén rendkívül gyakori –, a munkavállaló jogosult tiltakozni az adatkezelés ellen, aminek a gyakorlását a munkáltatónak elő kell segítenie és a jogosságát meg kell vizsgálnia.
Szem előtt tartandó, hogy az EU-ban kidolgozás alatt áll egy olyan rendelet megalkotása, amely megteremti az MI-re vonatkozó harmonizált európai szabályozást, és amely minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó lesz. Ha a rendeletet elfogadják, az új szabályok a mesterséges intelligenciára vonatkozó adatvédelmi jogi követelményekre is kihatással lesznek.
Fotó: unsplash.com
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Németországban és Ausztriában tízből négy tanuló fér hozzá az AI-hoz az osztályteremben, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban ez az... Teljes cikk
Vajon mit tartogat 2024-ben a mesterséges intelligencia? 2023-ban minden eseményen téma volt az AI és ember kapcsolata, hatása egymásra. HR szempontból... Teljes cikk
A brit gazdasági szakos hallgatók szerint az ügyfélszolgálati munkakörökre lesz a legnagyobb hatással a mesterséges intelligencia - derül ki egy... Teljes cikk
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 2 hete
- Felvehetem-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottakat? 2 hete
- Minél több a mesterséges intelligencia a munkahelyen, annál rosszabb a dolgozók életminősége 3 hete
- Cégvezetők Csúcstalálkozója - 2024. Könnyebb vagy nehezebb lesz a pálya? 3 hete
- Az emberi tényező egyelőre nem pótolható, a mesterséges intelligencia nem fenyegeti az ügyvédi munkát 1 hónapja
- Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni 1 hónapja
- Az ENSZ elfogadta az első határozatát a mesterséges intelligencia fejlesztéséről és szabályozásáról 1 hónapja
- A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon? 1 hónapja
- A munkavállalók készségfejlesztése elmaradásban van, pedig fenekestül felfordul a munka világa 1 hónapja
- "Európában minden adott ahhoz, hogy megnyerjük az MI-csatát" 1 hónapja
- A munkahelyi együttműködés 7 aranyszabálya 1 hónapja