Pozitívan hatott a magyar gazdaságra az ázsiai vendégmunkások érkezése

„Évek óta szenved a magyar gazdaság a munkaerőhiánytól, de ez nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban probléma. A helyzet súlyosságára jellemző, hogy már az ukrajnai háború előtti időszakban is azt láttuk, hogy a környező országokban, így Ukrajnában vagy Szerbiában, kezd elfogyni a magyar munkaerőpiacra bevonható dolgozók száma” – mondta el Juhász Csongor, a Prohuman HR szolgáltató vállalat vezetője. „A helyzetet látva a magyar kormányzat egy évvel ezelőtt változtatott az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásának feltételein. Ez azt eredményezte, hogy a kormányzat által minősített munkaerőkölcsönző vállalatok a korábbi 5-6 hónapról 30-40 napra tudták redukálni a hiányszakmákban az ázsiai országokból érkező munkavállalók foglalkoztatásának szigorú és kontrollált adminisztrációs folyamatát. Rendkívül fontos lépés volt ez, mert hazánknak voltak már olyan régiói, ahol a termelési folyamatok helyben maradását veszélyeztette a kritikus munkaerőhiány. Mindez a magyar dolgozók munkahelyeinek megtartásáról is szól, hiszen, ha egy vállalat hosszabb távon képtelen megoldani a munkaerőproblémáit, könnyen dönthet úgy, hogy áttelepíti a termelést egy másik országba. Ezzel munkahelyek szűnhetnek meg, beszállítói láncok omolhatnak össze, magyar vállalkozások maradhatnak megrendelés nélkül, miközben a települések és az államkassza adóbevétele is csökkenne” – tette hozzá a szakember.

Vendégmunkások Ázsiából: jók a tapasztalatok

A vendégmunkások foglalkoztatása nem ideális megoldás a vállalatok számára, hiszen a külföldiek bevonása többe kerül, mint egy magyar dolgozó alkalmazása. Sok egyéb mellett költséget jelent az utaztatás, a szállás biztosítása, sok esetben a tolmács, és az adminisztrációs terhek is nagyobbak. Így érthető, hogy csak akkor és azokon a területeken alkalmaznak vendégmunkásokat a cégek, ahol már hosszabb ideje nem találnak magyar dolgozókat. Ezeken a területeken viszont rendkívül nagy segítség a megbízható vendégmunkások ellenőrzött bevonása.

„Az elmúlt egy évben távolabbi országokból, főleg Indonéziából és a Fülöp-szigetekről is érkeztek már hazánkba vendégmunkások. A tapasztalatok kimondottan jók. A fülöp-szigeteki gazdaságpolitika például már évtizedek óta épít a kontrollált „munkaerőexportra”, így angolul jól beszélő, jól képzett dolgozók segíthetnek a hazai munkaerőhiány orvoslásában, miközben náluk már egy szigorú kormányzati szabályozási és felügyeleti rendszer is kialakult a munkavállalók külföldi elhelyezésére. Ez egyrészről megakadályozza a hosszú távú és végleges migrációt, másrészről erősen kontrollálják és szűrik a jelentkezőket” – emelte ki Juhász Csongor. A szakember hozzátette: az indonéz dolgozók esetében is elmondható, hogy szívesen jönnek hazánkba dolgozni. „A vendégmunkásokért nemzetközi szinten zajlik a verseny, és míg egy ukrán vagy szerb munkavállaló esetében igaz lehet, hogy szívesebben vállal munkát olyan országokban, ahol a szláv nyelvi alapok könnyítik a hétköznapi kommunikációit, ez a versenyhátrány az ázsiai dolgozók esetében nem gyengíti Magyarország esélyeit” – tette hozzá. A Prohuman kötelékben már több hazai vállalatnál, százas nagyságrendben helyezkedtek el indonéz munkavállalók és folyamatosan állnak munkába a következő hetekben újabb csapatok is. A tapasztalatok kimondottan pozitívak, mivel angolul jól beszélő munkavállalókról van szó – ami jellemző az indonéz emberekre -, gyorsan beilleszkedtek, és úgy a magyar, mint a más nemzetiségű kollégákkal is hatékonyan dolgoznak együtt.

Energiaválság és recesszió - Átalakulhat a vendégmunka szabályozás?

„Bár még senki nem látja pontosan, mit hoz a következő időszak energiaválsága, mi úgy gondoljuk, hogy ha lesz is egy komolyabb visszaesés a téli időszakban, gyors lehet utána a visszaállás is. Azaz, a hidegebb, energiaéhesebb időszak után nagy erővel és várhatóan gyorsan fognak újraindulni azok a vállalatok is, amelyek esetlegesen csökkenteni kényszerülnek majd a termelésen a tél folyamán. A gazdasági környezet kiszámíthatatlanabb, mint korábban, de a munkaerőhiány mértéke olyan jelentős jelenleg, hogy a vendégmunkások jelenlétére még recessziós környezetben is szükség lehet, noha az is igaz, hogy még nagyobb kontrollra lehet szükség ezen a téren” – emelte ki Juhász Csongor.

Jelenleg mintegy tucatnyi minősített munkaerőkölcsönző cég jogosult arra, hogy unión kívüli dolgozókat foglalkoztasson Magyarországon a jogszabályokban meghatározott, egyszerűsített és ellenőrzött feltételek mellett. E szigorúan szabályozott körön kívül jelenleg rengeteg cég hoz be saját célra vagy munkaerő-közvetítés keretében harmadik országbeli munkavállalókat a korábbi, rendes, hosszabb és körülményesebb ügymenetben. Ezekben az esetekben nincs korlátozva a származási ország, kisebb az átláthatóság és a jogalkotónak is kevesebb kontrollra, ellenőrzésre van lehetősége, ami nagyobb teret nyit a szabálytalanságoknak, visszaéléseknek. A jelenlegi gyakorlat értékelésére a szabályozó jogosult.

A szabályozási feltételeken a kormányzat mindig az éppen aktuális gazdasági és munkapiaci helyzetnek megfelelő módon alakított, elősegítve a Magyarországon működő cégek munkaerőigényének biztosítását. „Természetszerű, hogy megváltozó körülmények mellett változik a szabályozás is, hiszen az, ami egy vagy két éve működött, átalakításra szorulhat. Erről a mindenkori felelős kormányzat dönt, de nem lenne meglepő számomra, ha a gyakorlati tapasztalatok alapján még tovább szigorítanák, még nagyobb kontrolt kérnének a vendégmunka kapcsán. Erre több mód is lehet, például megszabható akár, hogy maximálisan mennyi időre jöhet hazánkba dolgozni egy-egy vendégmunkás. A szigorítás azt jelentené, hogy még nagyobb lesz a munkaerőkölcsönzők felelőssége. Mindemellett biztos vagyok benne, hogy vannak olyan megbízható, kellően robusztus, országos hálózattal rendelkező vállalatok, amelyek az esetleg változó szabályozó környezet mellett is átlátható, megbízható módon lesznek képesek megoldani a vendégmunkások szabályozott bevonását a magyar gazdasági érdekek mentén a munkapiacra a jövőben is” – összegezte Juhász Csongor.