Reformok a bölcsődei rendszerben 2018-ban

Soha nem látott mértékű változások várhatók a hazai bölcsődei rendszerben. A kormány lehetőséget ad új típusú intézmények létrehozására, támogatja az anyák munkavállalását, több pénzt fordít a fenntartásra és megemelte a bölcsődei dolgozók bérét is. Balog Zoltán miniszter ismertette az általános iskolai plusz egy év lehetőségének szempontjait is - írja a kormányközeli Magyar Idők.

"A bölcsődei rendszer fejlesztésével a kormány célja valódi választási lehetőséget biztosítani az anyáknak arra, hogy eldönthessék: otthon maradnak a gyerekükkel vagy elhelyezkednek a munkaerőpiacon" - jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tegnap egy budapesti konferencián.

Ismertetése szerint a statisztikák azt mutatják, hogy a gyermekek életkorának növekedésével egyre inkább megnő a munkavállalási kedv. Egy 2016-os felmérés szerint a két év alatti gyermekeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája mindössze 6 százalék, a 2-3 éves gyermekeket nevelőknél 30 százalék. A 3-5 éves időszakban az anyák 65 százaléka áll munkába, az 5-6 éveseknél pedig 75 százalék ez az arány. A 2014 elejétől bevezetett gyed extra megemelte a bölcsődék iránti igényt, hiszen munkavállalás esetén is megilleti a szülőket a gyermekek után járó állami támogatás. A bölcsődei felvételnél előnyt élveznek a dolgozó szülők gyermekei.

2018 januárjától már négyféle bölcsőde működhet: a hagyományos, a mini, a családi, valamint a munkahelyi. A tárca többmilliárdos bölcsődeépítési és -fejlesztési programot indított, növelték a rendszer finanszírozását és a bölcsődei dolgozók bérét is megemelték. "2018. január 1-jétől minden bölcsődei hely után két és félszer több pénzt ad a magyar állam, mint eddig" - mondta a miniszter.

Balog Zoltán kitért a 9 osztályos általános iskola tervére is. Ha a szakmai vitát követően bevezetik, akkor annak nem 8+1, hanem 1+8 osztályosnak kellene lennie. A hároméves kortól bevezetett kötelező óvodai elhelyezés a felzárkózást szolgálja, és ma már sokféle nevelési szempontú óvodából érkeznek az első osztályba a 6, 7, 8 éves gyermekek. A lehetőségként felmerült új általános iskolai rendszerben az óvodából iskolába vezető átmenetet szeretnék zökkenőmentessé tenni, ám az első években nem lennének közismereti tárgyak, csak írás, olvasás, számolás, beszédkészség-javítás és szocializáció.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy a GDP 4,8 százalékát költik idén adókedvezményekre, támogatásokra, a családok megerősítésére. Uniós forrásból 2020-ig 100 milliárd forint jut óvodák és bölcsődék fejlesztésére, és több milliárd forint hazai forrást is biztosítanak ugyanerre.

Fotó: Pixabay
Magyar Idők