Rossz hírek az álláskeresőknek - áll a munkapiac

Az egykulcsos szja, a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű emelése, az alkalmazotti adókedvezmény kivezetése miatti nettókereset-csökkenés kompenzálása, az elvárt béremelés sok vállalkozás számára rendkívül nehéz helyzetet teremtett. Bizonyos szegmensben az atipikus foglalkoztatás előtérbe kerülése, máshol a kormányzati munkahelyteremtő programok hozhatnak némi javulást, de szembe kell nézni azzal, hogy a válságot megelőző három évben is a vállalatok mindössze 10 százalékának volt köszönhető az új munkahelyek több mint 87 százaléka.

A meglévő foglalkoztatási gondokat árnyalhatják a képzéssel kapcsolatos új intézkedések: az iskolaköteles kor leszállítása, a szakképzés idejének négyről három évre csökkentése és a továbbtanulás lehetőségével élni tudók körének várható szűkülése. Az oktatás változó jogi környezete is hozzájárul a bizonytalan gazdasági környezet és a nem javuló munkaerő-piaci lehetőségek miatt már lassan drámai mértékűnek prognosztizált munkaerő-kivándorláshoz. Ha viszont a szakemberek külföldre mennek, a versenyképesség hanyatlása mellett a lassuló gazdaságban drasztikus munkaerőhiány is kialakulhat.

Elszakadt a cérna

Évek óta nem sikerül tartósan és számottevő mértékben bővíteni a régóta alacsony foglalkoztatottságot, ami Magyarországon nem a válság következménye, sokkal inkább strukturális probléma. A foglalkoztatási szint az Európai Unió 27 tagállama közül nálunk a legalacsonyabb, mindössze 55 százalék, ráadásul ez az arány a rendszerváltás óta lényegében nem változott, sőt, az elmúlt években valamelyest csökkent: 2008-ban a ráta 56,7 százalék volt. A munkanélküliség viszont a 2008. évi 7,8 százalékról 2011-re 11 százalékra nőtt, ami meghaladja az uniós országok 9,8 százalékos átlagát.

Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója szerint abban mindenki egyetért, hogy minél több embernek kellene dolgoznia, de jelen pillanatban nem látszik, hogy melyik vállalati körben vagy ágazatban születnének új munkahelyek. A Nokia döntése vagy a Malév csődje épp az ellenkező irányba hatnak. A nagy elektronikai cégek is sorra állítják le a fejlesztéseiket: nincs piac, és nincs megfelelően képzett szakember. A versenyszférában ma általában az alkalmazottak számának csökkentése a jellemző, nem a bővítés. Az a cég is, amelyik korábban bejelentette, hogy bővít, most inkább kivár.

Az elmúlt évtizedben számos nagy élőmunka-igényű szolgáltató központ jött Magyarországra, ez a bővülés mára lelassult. Pedig ezek közül számos komoly tudást igénylő munkahely, amelyet nem egyszerű elköltöztetni, ha máshol olcsóbbá válik a munkaerő - sorolja a szakember, aki szerint a gazdaság motorjának tartott kkv-szektor szereplői sem tudnak ma bővíteni: létszám- és bérstop jellemzi a kört, meg a feketefoglalkoztatás.

A K&H kkv-bizalmiindex-kutatásának eredménye szerint a hazai kkv-k egyre nagyobb mértékben terveznek elbocsátásokat, nem új munkahelyek létrehozásában gondolkodnak. Nem fest rózsásabb képet a GKI idén januárban készült felmérése sem: eszerint a vállalkozások mindössze 4 százaléka akarja növelni a létszámát, míg 29 százalék csökkentést tervez. A kutatás alapján úgy tűnik, a cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot, részben azért, mert bízott a konjunktúra javulásában, részben pedig még valahogyan ki tudta gazdálkodni a bérköltséget. Mostanra sok cégnél "elszakadt a cérna": már nem bíznak a kedvező végkifejletben, és a tartalékaik is elfogytak. Nem javította a vállalatvezetők hangulatát a kötelező minimálbéremelés, a cafeteriarendszer további megsarcolása, a tb-járulék feljebb srófolása s áttételesen a fogyasztást terhelő adók emelése sem, mivel a hazai fogyasztók számára csaknem minden termék megdrágul - írja elemzésében a kutatóintézet.

Lehetséges kiút

Magyarországon a 24 év alattiak körében mindössze 20 százalék a foglalkoztatottak aránya, szemben Hollandiával, ahol 70 százalék. Utolsó helyen állunk az európai rangsorban az 55-64 éves korosztály aktivitási rátájában is, és a nőknek is csupán 50 százaléka dolgozik - ezen a téren csak két uniós tagállam teljesít nálunk rosszabbul -, vagyis minden második munkaképes nő állástalan. Mindhárom szegmensben növelhetné az álláshoz jutók számát az atipikus, például a részmunkaidős foglalkoztatási forma elterjedése, állítják szakemberek. A fiatalok számára a munkaerő-kölcsönzés vagy a részmunkaidő - Hollandiában a nők 76 százaléka is így dolgozik - lehetőséget teremt arra, hogy tanulmányaik mellett is vállaljanak munkát.

Csehországban a rugalmas megoldások alkalmazásával 50-ről 70 százalékra emelték a foglalkoztatottak arányát úgy, hogy a határozott idejű szerződéssel dolgozók aránya lényegében nem növekedett. Svédországban 85 százalékra, Svájcban pedig 71 százalékra nőtt a foglalkoztatottak aránya az atipikus foglalkoztatási formák terjedésével.