Megjelent: 2 éve

Sok a tévhit az IT-s szakmákról a fiatalok körében

A pályaválasztók jóval kevesebb IT területhez kapcsolódó szakmát ismernek, mint ahány létezik. A fiatalok harmada hiszi azt, hogy nincs érzéke az informatikához, holott a többségük esetében éppen ennek az ellenkezője az igaz - ez derül ki egy friss kutatásból. A kutatás készítői szerint részben ez tájékozatlanság és téves önismereten alapuló előítélet az egyik oka az egyre nagyobb méreteket öltő szakemberhiánynak.

A májusban készült online felmérés az IT szakmák ismertségét és megítélését vizsgálta 264 pályaválasztó és módosító fiatal megkérdezésével. A felmérés célja annak a feltételezésnek a vizsgálata volt, hogy a célcsoport tagjai úgy gondolják, érzék kell az informatikához, és abból indulnak ki, hogy nekik az nincs, tehát rosszul is becsülik meg a saját alkalmasságukat ezeken a területeken. A felmérést az IThon.info információs platform készítette.

Az informatikáról még mindig az hiszik, hogy kockáknak való

A kutatásban a rendszergazda, a fejlesztő, a designer, grafikus, a projektmenedzser, a tesztelő, az IT biztonsági szakértő, a termékmenedzser, az IT támogató szakember, az etikus hacker, az üzleti elemző és a hálózati szakértő voltak azok a szakmák, melyekről legalább minden második válaszadó hallott. A legkevésbé ismert szakmák a folyamat automatizációs szakértő, a szoftver architekt és az üzleti intelligencia szakértő voltak.

Az olyan szakma, mint például a műszaki szövegíró, mindössze a válaszadók 27 százalékának volt ismert, holott egy ilyen foglalkozáshoz leginkább bölcsész képességek szükségesek.

A felmérés résztvevőinek egy 21 lehetőségből álló listát mutattak az IT területhez kapcsolódó elterjedtebb szakmákról. Ezek közül azokat kellett bejelölni, amelyeket hallott már a résztvevő, tehát az sem volt kizáró ok, ha nem teljesen pontosan tudta, mit jelent. Meglepő módon a válaszadók jelentős többsége csak 10 területet ikszelt be. A 25 éves és annál fiatalabb korosztály tagjai az átlagnál kevesebb területet jelöltek meg, pedig ők azok, akikre leginkább számítana munkaerő-felvételnél a szakma. Márpedig, hogyan választhatna egy szakmát valaki, ha még a létezéséről sem tud, de azt hiszi, hogy nincs hozzá tehetsége?

A válaszadók 30 százaléka azt állította magáról, hogy nincs érzéke az informatikához, ezért nem pályázott még informatikai területen meghirdetett munkára. Jóllehet, számos informatikai szakma betöltéséhez szükséges, jól fejleszthető képességnek a birtokában vannak.

A válaszadók több mint 80 százaléka szerint a logikus gondolkodás és a problémamegoldó képesség szükséges feltétele az informatikai területen való elhelyezkedésnek (85% és 82%). válaszadók 59 százaléka jelölte meg, hogy rendelkezik is ezekkel, és ugyanennyien gondolják az utóbbiról, hogy az fejleszthető, míg csak 38 százalék gondolja ugyanezt az előbbiről. A válaszadók kétharmada szerint a tanulásra való hajlandóság, az önállóság és a precizitás is szükséges egy informatikusnak. Érdekesség, hogy előbbi kettő az a két készség, amit a legtöbben jelöltek saját erősségüknek is.

Különösen nagyon alacsony azok aránya, akik a jó beszédkészséget is szükségesnek tartják IT területen: ezt a tulajdonságot csupán 8 százalék sorolja ide. Miközben 44 százaléka a válaszadóknak az erősségei között jelöli és 74 százalék – a legtöbben – fejleszthetőnek gondolják. Ugyanez az arány még magasabb azok körében, akik azt állítják magukról, hogy nem érdekli őket az IT szakma, 48 százalékuk erősségének tartja a jó beszédkészséget.

A kutatás szerzői szerint ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy az, amit a válaszadók saját magukról gondolnak, az nincs összhangban azzal, mint ami valójában szükséges lehet az informatikai területen. Azzal kapcsolatban pedig, hogy mi az a készség, ami fejleszthető, még nagyobb tévedés él a legtöbbek fejében.

  • 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető. Részletek Jegyek
  • 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása. Részletek Jegyek
További cikkek
Gyorsan beilleszkedtek hozzánk a kirgiz munkavállalók: Mécs Márk, Alpine

Közel 300, harmadik országból érkezett munkavállaló dolgozik az Alpine autóipari beszállítónál Biatorbágyon. Mécs Márk HR igazgató elmondta,... Teljes cikk

Béremelések, hiányszakmák, külföldi toborzás: így látták az első negyedévet a nagy munkaerő-kölcsönzők

Az álláspiac frontvonalában dolgoznak. Ők érzik meg először, ha befékez a gazdaság, és látják először a konjunktúra jeleit. Mennyire volt... Teljes cikk

Kell-e félni a külföldi munkavállalóktól? Interjú Gazsi Attilával, a VOSZ elnökhelyettesével

„A 3. országbeli munkavállalók kiegészítik a magyar munkaerőpiacot, és hozzáadott értéket jelenthetnek a vállalatoknak azáltal, hogy kitöltik a... Teljes cikk