Megjelent: 3 éve

Súlyos fogyatékossági adókedvezmény - talán Ön is jogosult rá?

Sokféle névvel illetik: adókedvezmény betegségek után, személyi kedvezmény, személyi jövedelemadó kedvezmény, súlyos fogyatékossági adókedvezmény. Sokan nem ismerik, nem hallottak róla, pedig a jogosultság nagyszámú embernél fennáll. Egyes egészségügyi problémákkal küzdve fontos, hogy ismerjük és éljünk a jogszabályok adta lehetőségeinkkel. Jelen írásunkban azt foglaljuk össze, hogy az adókedvezmény kiknek jár és milyen módon igényelhető.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) 40.§ (1) bekezdése alapján a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától, ezen állapot fennállása idején havonta az összevont adóalap adóját csökkenti az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez alapján elmondható, hogy a jogszabályban meghatározott összeg minden olyan hónapban visszaigényelhető, amikor a súlyos fogyatékosság akár egyetlen napra is fennáll - azt az SZJA-bevallásban lehet visszaigényelni minden érintett hónapra vonatkozóan.

A kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóját csökkenti, melyek közé az önálló, a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, az egyéb bevételből megállapított jövedelmek, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, illetve a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelmek tartoznak.

De ki is számít súlyosan fogyatékosnak?

Az első kérdés, ami legtöbbször felmerül, az az, hogy kik jogosultak a kedvezmény igénybevételére. Az előírások pontosan fogalmaznak, amire a visszaélések elkerülése végett valóban nagy szükség van.

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) számú Kormányrendeletben felsorolt betegségek/fogyatékosságok valamelyikével rendelkezik, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A Kormányrendeletben foglalt betegségek/fogyatékosságok fő csoportjai a következők:

  • hallási fogyatékosság
  • mentális és viselkedészavarok
  • látási fogyatékosság
  • mozgásszervi fogyatékosság
  • pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus, Asperger szindróma)
  • schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
  • daganatos megbetegedések egyes fajtái
  • mesterséges testnyílás
  • súlyos szervi károsodással járó immunbetegség
  • emésztőrendszer betegségeinek egyes fajtái (pl. Chron-betegség)
  • ritka betegségek bizonyos típusai (pl. Huntington-kór)
  • egyes endokrin és anyagcsere betegségek (pl. I. típusú diabetes, szövődményekkel járó II. típusú diabetes, amelyek a nem-inzulin-dependens cukorbetegségek)
  • veleszületett enzimopátiák (anyagcsere megbetegedések)
  • hemodialízis vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenség
  • krónikus légzési elégtelenség
  • veleszületett és szerzett szívbetegség a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban
  • egyéb fejlődési rendellenességek (pl. veleszületett vízfejűség, Down-szindróma, Edwards-szindróma)


A felsorolt főcsoportokon belül a betegségek BNO kódjait is szerepeltetik, mely alapján egyértelműen beazonosítható, hogy az adott betegség/fogyatékosság a Kormányrendelet alapján személyi kedvezményre jogosító megbetegedésnek illetve fogyatékosságnak minősül-e, vagy sem.
Itt tudja ellenőrizni, hogy az Ön betegségének BNO-kódja adókedvezményre jogosítja-e.

A személyi kedvezményt tehát azok vehetik igénybe, akik a rendelet mellékletében meghatározott betegségek/fogyatékosságok valamelyikével élnek, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint (a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) számú EüM rendelet alapján) megállapításra került.

Ki és milyen időszakra állapíthatja meg a jogosultságot?

A kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a fogyatékossági támogatásra, rokkantsági járadékra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni.

A szükséges igazolást a háziorvos vagy a betegség sajátosságaiból adódóan érintett szakorvos állítja ki.

A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) számú EüM rendelet 1.§ (1) bekezdése alapján a 335/2009. (XII.29) Kormányrendelet mellékletében meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. A személyi kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia, a kórházi osztály szakorvosa vagy a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg háziorvosa állítja ki.

Amennyiben a fogyatékos állapot ideiglenesen áll fenn, az arról szóló ideiglenes igazolást évente kell kiállítani. Amennyiben az állapot végleges, a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a kiadott orvosi dokumentáció alapján a háziorvos állítja ki a végleges igazolást.

Az igazolásnak tartalmaznia kell:

  • Személyazonosító adatok, lakóhely, adóazonosító jel
  • A szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma
  • A súlyos fogyatékosság ideiglenes vagy végleges voltára vonatkozó megállapítás
  • Ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályára vonatkozó információk
  • Az igazolás kiállításának dátuma
  • A háziorvos, vagy a kiállító szakorvos aláírása


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Súlyos fogyatékossági adókedvezmény - talán Ön is jogosult rá?
2. oldal - Igénybevétel módja

Legutóbbi kérdések - válaszok

  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Betegszabadság és táppénz különbsége

A munkavállaló keresőképtelenségének első 15 napja betegszabadság, aminek lejárta után legfeljebb egy évig jár táppénz. Teljes cikk

Táppénz mértéke

A munkavállaló betegsége esetén, ha nem tud dolgozni, először 15 nap betegszabadság jár. Ha ez az időszak lejár, akkor további keresőképtelenség... Teljes cikk

Áfacsapdába léphetnek a rosszul felkészült katások

Hiába 12 millió forint a kata és az áfamentesség éves határa, számos olyan apró részletszabály van, ami miatt nem várt meglepetések érhetik a... Teljes cikk