Súlyos fogyatékossági adókedvezmény - talán Ön is jogosult rá?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) 40.§ (1) bekezdése alapján a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától, ezen állapot fennállása idején havonta az összevont adóalap adóját csökkenti az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez alapján elmondható, hogy a jogszabályban meghatározott összeg minden olyan hónapban visszaigényelhető, amikor a súlyos fogyatékosság akár egyetlen napra is fennáll - azt az SZJA-bevallásban lehet visszaigényelni minden érintett hónapra vonatkozóan.

A kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóját csökkenti, melyek közé az önálló, a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, az egyéb bevételből megállapított jövedelmek, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, illetve a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelmek tartoznak.

De ki is számít súlyosan fogyatékosnak?

Az első kérdés, ami legtöbbször felmerül, az az, hogy kik jogosultak a kedvezmény igénybevételére. Az előírások pontosan fogalmaznak, amire a visszaélések elkerülése végett valóban nagy szükség van.

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) számú Kormányrendeletben felsorolt betegségek/fogyatékosságok valamelyikével rendelkezik, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A Kormányrendeletben foglalt betegségek/fogyatékosságok fő csoportjai a következők:

• hallási fogyatékosság
  
• mentális és viselkedészavarok
  
• látási fogyatékosság
  
• mozgásszervi fogyatékosság
  
• pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus, Asperger szindróma)
  
• schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
  
• daganatos megbetegedések egyes fajtái
  
• mesterséges testnyílás
  
• súlyos szervi károsodással járó immunbetegség
  
• emésztőrendszer betegségeinek egyes fajtái (pl. Chron-betegség)
  
• ritka betegségek bizonyos típusai (pl. Huntington-kór)
  
• egyes endokrin és anyagcsere betegségek (pl. I. típusú diabetes, szövődményekkel járó II. típusú diabetes, amelyek a nem-inzulin-dependens cukorbetegségek)
  
• veleszületett enzimopátiák (anyagcsere megbetegedések)
  
• hemodialízis vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenség
  
• krónikus légzési elégtelenség
  
• veleszületett és szerzett szívbetegség a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban
  
• egyéb fejlődési rendellenességek (pl. veleszületett vízfejűség, Down-szindróma, Edwards-szindróma)
  

A felsorolt főcsoportokon belül a betegségek BNO kódjait is szerepeltetik, mely alapján egyértelműen beazonosítható, hogy az adott betegség/fogyatékosság a Kormányrendelet alapján személyi kedvezményre jogosító megbetegedésnek illetve fogyatékosságnak minősül-e, vagy sem.

A személyi kedvezményt tehát azok vehetik igénybe, akik a rendelet mellékletében meghatározott betegségek/fogyatékosságok valamelyikével élnek, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint (a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) számú EüM rendelet alapján) megállapításra került.

Ki és milyen időszakra állapíthatja meg a jogosultságot?

A kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a fogyatékossági támogatásra, rokkantsági járadékra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni.

A szükséges igazolást a háziorvos vagy a betegség sajátosságaiból adódóan érintett szakorvos állítja ki.

A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) számú EüM rendelet 1.§ (1) bekezdése alapján a 335/2009. (XII.29) Kormányrendelet mellékletében meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. A személyi kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia, a kórházi osztály szakorvosa vagy a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg háziorvosa állítja ki.

Amennyiben a fogyatékos állapot ideiglenesen áll fenn, az arról szóló ideiglenes igazolást évente kell kiállítani. Amennyiben az állapot végleges, a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a kiadott orvosi dokumentáció alapján a háziorvos állítja ki a végleges igazolást.

Az igazolásnak tartalmaznia kell:

• Személyazonosító adatok, lakóhely, adóazonosító jel
  
• A szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma
  
• A súlyos fogyatékosság ideiglenes vagy végleges voltára vonatkozó megállapítás
  
• Ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályára vonatkozó információk
  
• Az igazolás kiállításának dátuma
  
• A háziorvos, vagy a kiállító szakorvos aláírása
  

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Súlyos fogyatékossági adókedvezmény - talán Ön is jogosult rá?
2. oldal - Igénybevétel módja