Távmunkavégzés - az újra feltörekvő foglalkoztatási forma

Mi az a távmunkavégzés?

A munka törvénykönyvének meghatározása szerint távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.

A távmunkavégzés tehát olyan munkavégzés, amely elsősorban a munkavégzés helyében és a munkavégzés eszközében, valamint az eredmény továbbításának módjában tér el az általános értelmű munkavégzéstől. Ha a munkavégzés jellemzői megfelelnek ezeknek a sajátosságoknak, akkor a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben megállapodhatnak a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásban.

Hol végezheti a távmunkát a dolgozó?

A munkavégzés helye távmunkavégzés esetén tipikusan a munkavállaló otthona, de lehet a munkáltató által meghatározott, a szokásos munkavégzési helytől, azaz a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült hely, vagy a munkavállaló maga is választhat más munkavégzési helyet. Ezek közül a megoldási lehetőségek közül a felek választhatnak a munkajogviszony létesítésekor vagy a munkajogviszony távmunkavégzésre való átállással kapcsolatos módosításakor, amikor megállapodnak a munkavégzés helyében, általában a munkaszerződésben, de ez nem kötelező, az ebben a kérdésben való megállapodás külön okiratban is történhet.

„Lényeges szabály, hogy bármelyik megoldást is választják a felek, a távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható. A távmunkavégzés tehát nem jelenti azt, hogy a munkavállaló mindig szabadon választhatja meg, hogy az adott pillanatban hol, akár egy kávézóban, gyorsétteremben végzi a munkát.” - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Kinek az eszközével végezhető a távmunka?

A távmunkavégzés a fogalmából eredően információtechnológiai vagy számítástechnikai eszköz használatával történik, amelyeket az általános szabályoktól eltérően a munkavállaló is biztosíthat, azaz nem feltétlenül a munkáltató eszközeivel történik a munkavégzés.

Ha az eszközöket a munkáltató biztosítja, előírhatja a munkavállaló számára, hogy azokat kizárólag a munkavégzéshez használhatja, de megengedheti az egyéb célra való használatot is, korlátozásokkal vagy azok nélkül. Korlátozások esetén azok szabályairól a munkavállalót a munkaviszonnyal kapcsolatos írásbeli tájékoztatóban megfelelően tájékoztatni kell.

Csakúgy, mint a munkavégzési hely esetében, ha a munkavégzési eszközök nem a munkáltató rendelkezése alatt állnak, a munkaeszközök vonatkozásában is előzetes vizsgálati és minősítési kötelezettsége van a munkáltatónak, amely vizsgálat eredményeképpen dönt a munkavállaló saját eszközei használatának engedélyezéséről.

A munkaeszközökkel és azok használati rendjével kapcsolatos valamennyi további kérdésben szabadon állapodhatnak meg a felek a munkaszerződésben.

A munkáltató utasítási joga

Tekintettel arra, hogy a munkavégzés a munkáltató székhelyétől, telephelyétől távol, a munkavállaló által önállóan történik, főszabály szerint a munkáltató utasítási joga is ennek megfelelően korlátozott, és csak a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. A felek azonban ettől a főszabálytól eltérhetnek, és megállapodhatnak a munkáltató ennél bővebb utasítási jogában is, az azonban a távmunka sajátosságai miatt mindenképpen csak szűkebb terjedelmű lehet, mint a hagyományos munkavégzés esetében.

A munkáltató ellenőrzési joga

Önmagában az a tény, hogy a munkavégzés nem a munkáltató székhelyén vagy telephelyén történik, nem szünteti meg a munkáltatónak a munkavégzés ellenőrzésével kapcsolatos jogát, az távmunkavégzés esetén is fennáll.

„A munkáltatói ellenőrzés valamennyi kérdésében megállapodhatnak a felek a munkaszerződésben, amely azért is előnyös lehet, mert ez a távmunkavégzés egyik legérzékenyebb területe. Megállapodás hiányában ugyanis az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot a munkáltató határozza meg. Az ellenőrzés, ha annak módja a munkáltató egyoldalú döntésén alapul, nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy, tipikusan a munkavállaló családtagjai számára aránytalan terhet. Azt, hogy mi minősül aránytalan tehernek, mindig az adott konkrét eset körülményeinek részletes és átfogó vizsgálatával lehet megállapítani. Általánosságban azonban elmondható, hogy az ellenőrzés nem okozhat a feltétlenül szükségesnél nagyobb zavarást a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személyek számára, és nem igényelhet aránytalanul nagy erőfeszítést a munkavállalótól.” - mondta el dr. Solt István.

A távmunkavégzésre is igaz, hogy a felek személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani. Ennek megfelelően a munkáltató a munkavégzés ellenőrzése során nem tekinthet be a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a munkajogviszonnyal összefüggő adataiba, még akkor sem, ha az eszközt a munkáltató biztosította a munkavállaló számára. Az eszköz egyéb célú használatára vonatkozóan előírt tilalom vagy korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adatokba azonban a munkáltató ekkor is betekinthet, mert azok a munkajogviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősülnek. Ezektől a jogvédelmi rendelkezésektől a felek nem térhetnek el.

Hogyan tartsák a kapcsolatot a felek?

A munka munkáltatói székhelytől, telephelytől távol történő végzésére tekintettel célszerű a munkaszerződésben rögzíteni a felek közötti kapcsolattartás szabályait. A szabályok alapulhatnak a felek szabad megállapodásán, de alkalmazhatók a munka törvénykönyvének általános szabályai is, amelyek szerint a kapcsolattartás módját a munkáltató a saját egyoldalú döntésével határozza meg.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Távmunkavégzés - az újra feltörekvő foglalkoztatási forma
2. oldal - Milyen költségtérítésre jogosult a távmunkát végző