TÉRhajsza
A farsangi szezonnal szinte hajszálpontosan azonos időben megkezdődött az idei TÉR-idény is, vagyis a teljesítményértékelések, célkitűzések ideje. De vajon rendkívüli helyzetben (amiben most is élünk) hogyan ne váljon a TÉR teljesítményhajszolássá? Milyen értékek kerüljenek fókuszba a KPI-okon kívül? Papp Tamás István, HR szakember írása.
- azon vállalkozások, amelyek a tavalyi év során komoly visszaesést voltak kénytelenek elkönyvelni (az autóiparban, vendéglátásban, turizmusban, stb.), idén igyekeznek valamicskét visszahozni a veszteségeikből (vagy legalább minimalizálni azokat);
- azok pedig, aki gazdasági értelemben megúszták vagy éppen nyertesi (logisztika-kézbesítés, web-kereskedelem, gyógyszeripar, gyógyeszköz-gyártás, élelmiszer-ipar, IT-szolgáltatások, stb.) voltak a pandémiának, könnyen vérszemet kapva igyekeznek szinten tartani vagy még növelni is a tavalyi teljesítményüket;
és ezeket a célkitűzéseket érvényesíteni akarják a szervezeti és egyéni teljesítménymutatóikban és célkitűzéseikben is.
Azonban a teljesítménycélok kitűzése (majd azok értékelése és elismerése, azaz a TÉR folyamat- és rendszerszintű működtetése) nem lehet egyenlő, sőt a jelen kritikus helyzetben kifejezetten tilos, hogy egyenlő legyen a veszteségek görcsös csökkentésével, vagy a növekedési kényszer szülte állandó teljesítményfokozással, illetve a munkavállalók által nyújtandó teljesítménynövelés hajszolásával.
Rendkívüli helyzetben a rendkívüli elvárásokkal, követelményekkel önmagukban nincsen baj. Ha azok egyértelműek, korrektek (egyszerre teljesíthetők, és jelentenek kihívást) és konszenzuson (vagy rosszabb esetben kompromisszumon) alapulnak, akkor még szükségszerűek is egy munkaközösség tagjai számára, mi több az egyértelmű cél és az elért eredmény objektív értékelése tovább erősíti az együttműködést, és bizony növeli az egyéni és azon keresztül a kollektív teljesítményt.
Akkor keletkezik a probléma - és sok esetben ez ássa alá a TÉR hitelét a gyakorlatban - amikor a teljesítményelvárások a veszteségminimalizálás vagy a növekedéshajszolás jéghideg eszközeivé válnak, és célkitűzési időszakról célkitűzési időszakra változó, folyamatosan növekvő, így kvázi elérhetetlen követelményként lebegnek a dolgozók orra előtt.
Ha képtelenség, illetve lehetetlenség megfelelni az állandóan növekvő elvárásoknak/ követelményeknek, akkor nincs lezárás, nincs végpont, nincs megnyugvás, nincs sikerélmény. Maga a hajtás, a pörgés, a folytonos küszködés válik az alapvető elvárássá, és a teljesítménycél motiváló tényezőből egyszerű eszközzé degradálódik. Ilyenkor - és sajnos ez nem ritka eset - a teljesítménycélkitűzés és az azt követő értékelés nyomasztó, szó szerint pusztító préssé válik, mind az értékelő, mind az értékelt számára. A „neverending” teljesítményfokozás hipnózisban élő munkavállalók és munkáltatók sztahanovista ámokfutása összeomlással, kiégéssel vagy a munkaszervezet elhagyásával ér véget - pandémia nélkül is!
Persze, mindezek elkerülhetőek, van rájuk megoldás, még a TÉR keretein belül is:
- más, nem feltétlenül és közvetlenül a veszteség csökkentését, a bevétel növelését, a nyereség gyarapítását célzó KPI-ok, hanem egyéb értékek (együttműködés, asszertivitás, közösségi öngondoskodás, elkötelezettség, innovativitás, well-being, munkahelyi flow, stb.) fókuszba helyezése és kitűzése;
- az elért eredmények fenntartásának, illetve a fenntarthatóság célkitűzésének rendszerbe illesztése;
- a rendszer- vagy folyamathatékonyság, a produktivitás, a termelékenység javításának előtérbe tolása;
- a subbatical, a munkáció, a részmunkaidő, a hómofisz vagy akár még a napi gürcölés közbeni szieszta bevezetése,
is lehet üzleti cél, akár már az idén is.
De vigyázat, a veszteségcsökkentési, vagy a növekedési kényszer szülte, folyamatosan fokozódó teljesítményhajszolásból „önként” kilépni, kvázi szembe menni az egész gazdasági és társadalmi berendezkedéssel, megküzdve közben a pandémia okozta egészségügyi és gazdasági sokkal is, pokolian nehéz kihívás. De ezt kell tudni megugrani, illetve elérni és nem feltétlenül egy folyamatosan egyre magasabbra és magasabbra helyezett, törékeny céllécet vagy gyakran csak elmosódó délibábként megjelenő optikai képzetet.
Papp Tamás István Papp Tamás István HR szakember diplomáit az ELTE-n és a Budapesti Közgazgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, emellett akkreditált projektmenedzser és változáskezelési tanácsadó. 25 éve dolgozik humánerőforrás területen. Több nagy szervezet HR vezetői posztját betöltötte különféle iparágakban (nyomdaipar - Szikra Lapnyomda, közlekedés: Budapest Airport Handling, Állami Autópálya Kezelő, média: TV2, közszolgáltatás: Miskolc Holding).Nyitókép: Pixabay
- 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A járvány utáni évek rugalmassága leáldozóban van: egyre több cégvezető követeli vissza dolgozóit az irodába, szigorítja a teljesítménymérést... Teljes cikk
Összesen 24 192 pedagógus maradt ki az idei őszi béremelésből – derül ki a Klebelsberg Központ adataiból. A teljesítményértékelés alapján a... Teljes cikk
Az IT-óriás Infosys elindította éves teljesítményértékelési ciklusát, amelyben a hangsúly az önreflexión, a készségfejlesztésen és a... Teljes cikk
- A teljesítmény-elvárások összetettebbek, mint egy piaci cégnél - interjú az SZTE kancellárával 1 hónapja
- Mit tehetek, ha a munkáltatóm nem hajlandó aláírni a határozatlan idejű munkaviszonyom megszüntetését? 1 hónapja
- Így néz ki a könyvelő szakma jövője 1 hónapja
- HR tehetségek 2025: Krigel Tamás 1 hónapja
- A vezetés nem jutalom, hanem szakma: a mikromenedzsment nem HIBA, hanem HIÁNY 2 hónapja
- 24 ezer tanár teljesen kimaradt, a többieknek morzsák jutottak a béremelésből 2 hónapja
- Próbaidő: munkavállaló hosszabbítaná, munkáltató elengedné? 2 hónapja
- Hogyan férhet össze, ha szombaton dolgozunk, de október 24-én meg szabadságot írnak elő? 2 hónapja
- Így változik a teljesítményértékelés a globális IT-szektorban 2 hónapja
- Meglepő eredmény: a magyar pedagógusok az átlagnál elégedettebbek 3 hónapja
- Ne szimfóniát komponáljon, hanem teregesse ki a ruhát az AI 3 hónapja
Egy CEO naplója - a világ egyik legnépszerűbb podcastja