Tévhitek a felnőttképzési törvényről

Kire vonatkozik a törvény?

A 2001. CI. törvény a felnőttképzésről 3. § b) (2) szakasza megfogalmazza, hogy a törvény hatálya kiterjed /a) szakasz/ "a felnőttképzésben résztvevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatásokat igénybe vevő felnőttre", továbbá b/ pont (2) szakasz értelmében az előzőkben felsorolt tevékenységükkel kapcsolatban a

"-közoktatási intézményekre,
- szakképző intézményekre,
- felnőttképzési intézményekre,
- egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra, továbbá
- egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenységre létrehozott társulásaira,
- Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató külföldi szervezetekre, személyekre."

(Minden itt felsorolt szervezet /az egyéni vállalkozó is/ a jogszabály értelmében felnőttképzési intézmény!)

A törvény felnőttképzési intézménynek tekinti mindazt a gazdasági szervezetet (céget, intézményt) is, amely belső képzést folytat és azt el akarja ismertetni hivatalos szakmai felkészítésként, el szándékozza számolni a szakképzési alap terhére. Nagyon sok cég lepődött meg, amikor a nyilvántartásba vétel hiányában nem fogadták el képzéseik elszámolását.

A törvény kimondja (8. §) "a felsorolt jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folyató intézmények nyilvántartásban szerepelnek."

Úgy véljük, hogy felnőttképzést folytató képzési vállalkozások és e tevékenységet végző gazdasági szervezetek tisztán látása érdekében szükséges a reájuk vonatkozó előírások ismerete és a rendelkezések betartása. Tapasztaltunk szemrehányó véleményt, a "hivatal" 'packázásainak' emlegetését olyan esetben, amikor csak a követelmények betartását várták el tőlük. Természetesen hallottunk olyan megnyilatkozást is, hogy mindez gátolja a felnőttképző munkát, holott csak előzetesen kellett volna tájékozottnak lenni a szabályozás hátteréről. Ezek mögött pedig nem volt más, mint tájékozatlanság. Ki kell mondanunk, hogy a jogszabály által előírt magatartás esetenként terhet jelent, de egyben védelmet is annak ismerete, betartása.

Az intézmény nyilvántartása

A hirdetések, a képzési ajánlatok jelentős hányada nem közli a felnőttképzési nyilvántartási számát, a kiemelt szerepet játszó felnőttképző, tréninges szervezetek közleményeiből is rendszeresen hiányzik az azonosításukra vonatkozó szám (pl.: 02-0032-04). A törvény pedig egyértelműen rendelkezik - sőt a mulasztást büntetni is rendeli - a felnőttképzési nyilvántartási szám közlésére vonatkozóan. Íme:

A 9. § (2) szakasza kimondja "A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, a tevékenységéről közreadott írott tájékozatóban, propagandafüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható helyen kifüggeszteni."

A törvény 16. § (1) szakasza megállapítja "Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni." A képző intézmények tehát minden általa folytatott képzéshez regisztrált programmal kell rendelkeznie, hisz a képző tevékenység feltétele, hogy rendelkezzék az intézmény a képzés nyilvántartásba vételét igazoló irattal is.

Hangsúlyoznunk szükséges, hogy tréninges képzések is a fent leírtak hatálya alá tartoznak, tehát a felnőttek képzésének minden formájára - még a cégen belüli képzésekre is - vonatkoznak a törvény előírásai.

Az intézmény nyilvántartásba vétele

A 2/2010. (II.16.) SZMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények, valamint az intézmények képzési programjainak nyilvántartásba vételének szabályozásáról rendelkezik.
A rendelet hatálya kiterjed (a rendelet 1. § alapján) a felnőttképzésről szóló törvény szerinti felnőttképzési tevékenységet folytató jogi és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra és egyéb jogalanyokra (együtt felnőttképzési intézményekre).

A rendelet (2. §) úgy intézkedik, hogy a felnőttképzési intézmény a felnőttképzési tevékenység megkezdésére és folytatására akkor jogosult, ha a cég- vagy egyéb közhitelű nyilvántartásba bejegyezték, rendelkezik a felnőttképzési törvényben előírtaknak megfelelő képzési programmal, képzési programja az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés, megszerzésére irányuló képzés szervezése esetén a külön jogszabályban előírt követelményeknek megfelel.

Az előbbiek alapján a felnőttképzés megkezdésének első feltétele az, hogy az intézmény kérje nyilvántartásba vételét a területileg illetékes munkaügyi központnál. (A rendelet melléklete tartalmazza a területileg illetékes munkaügyi központokat, valamint a "Bejelentés" nyomtatványt.) Ennek elfogadását tanúsítvánnyal (értesítéssel/igazolással) igazolják vissza, amely tartalmazza a nyilvántartásba vett intézmény nevét, a nyilvántartásba vétel tényét, felnőttképzési nyilvántartási számot, a nyilvántartásba vétel időpontját.

A rendelet intézkedik arra is, hogy a kizárólag belső képzést folytató intézménynek (termelő vagy más gazdasági szervezet - cég) is kérnie kell nyilvántartásba vételét a rendelet mellékletét képező bejelentés nyomtatvány formával, ezzel egyben az előírt tartalmú képzési program nyilvántartásba vételét is lehet kérni. A felnőttképző intézménynek a regisztrációt követően bekövetkező változásokat 15 napon belül be kell jelenteni a területileg illetékes munkaügyi központnak (felhasználandó nyomtatvány minden esetben a "Bejelentés").

Képzési program nyilvántartásba vétele

A felnőttképzést folytató intézmény csak olyan képzést folytathat, amelyet nyilvántartásba vetetett. A tanfolyam, tréning nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a felnőttképzési törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő képzési programmal (FKTV 16. §) rendelkezzék az intézmény. A program nyilvántartásba vétele kérhető az intézményi regisztrálással együtt, de külön is a "bejelentés" beterjesztésével. Egy-egy új képzési program nyilvántartásba vétele esetén a "bejelentéssel" kell azt kérni. A nyilvántartásra illetékes szerv (regionális munkaügyi központ) a képzés regisztrálásáról értesítés vagy igazolás elnevezésű tanúsítványt ad ki.

A nyilvántartásba vétel egységes nyomtatványának használata azonban bizonyos fogalmak pontos értelmezését kívánja meg, ilyen a belső képzés, nem belső /nyilvános/, valamint a határon átnyúló képzés.

Mit jelent a belső képzés?

A Felnőttképzési törvény szerint "belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabály alapján végzett köztisztviselői továbbképzés." /2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről, 29 § 11. szakasza/ Az idézett meghatározás azt jelenti, hogy bármely szervezetnél folyó képzés nem attól függ, hogy belső szakemberrel vagy képző vállalkozással valósul meg, hanem a kritérium a résztvevők köre.

A belső képzés (tréning, tanfolyam) az, amelyet egy gazdasági szervezeten, intézményen belül a saját munkatársak részére szerveznek és valósítanak meg függetlenül attól, hogy azt saját szakember vagy külső képző szervezet dolgozója vezeti. Természetesen mérlegelni kell, hogy egy konkrét esetben milyen szervezési forma biztosítja a megkívánt színvonalat. Belső képzés az is, amidőn képző vállalkozás folytatja a felkészítést, de azon csak az illető cég munkatársai a résztvevők.

Az előbbiekből következik, hogy nyilvános (nem belső kifejezést használja több jogforrás) képzésről, tréningről kell beszélnünk minden olyan esetben, amikor azon bárki részt vehet munkahelyétől függetlenül, továbbá azt üzleti vállalkozásként hozzák létre. Nyílt tréning (képzés) az is, amikor a meg hirdetett képzési alkalomra egy cég jelentős számú munkatársát küldi el, de rajtuk kívül még más szervezet dolgozói, vagy egyéni érdeklődő is részt vehet, részt vesz a felkészítésen.

A határon átnyúló képzés azt jelenti, hogy a magyar felnőttképző intézmény külföldön is végez ilyen tevékenységet a belföldi mellett, illetve a külföldi cégek Magyarországon belül végzett tevékenysége tartozik ebbe a körbe.

Pontosan kell értelmezni a korábban is használt fogalmakat (a Felnőttképzési törvény alapján):

Általános /célú/ képzés:
"olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzá járul a felnőtt személyiségnek fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához"

Szakmai képzés:
"olyan képzés, amely valamilyen foglalkozás, munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul"

A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás:
"olyan szolgáltatás, amely a képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul."
Ebbe a körbe a következők tartoznak:
- az előzetes tudásszint felmérés,
- a pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás,
- a képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás,
- az elhelyezkedési tanácsadás,
- az álláskeresési technikák.

Célszerű ebből a szolgáltatási körből is nyilvántartásba vetetni azokat, amelyek a felnőttképző tevékenységünkhöz kapcsolódik.

Minden bejegyzés alkalmával igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kerül sor, ennek összege 9.610 forint, amely minden esetben fizetendő. Célszerű egy bejelentés keretében minél több aktuális tényezőt szerepeltetni, mert ugyanazt az összeget kell fizetni, ha az intézmény nyilvántartásba vételét, több képzési programunkét és a szolgáltatást (szolgáltatásokat) együtt kérjük, vagy egyetlen új képzésünk bejegyzését kérjük.

Miért fontos a törvény betartása?

Felnőttképzési tevékenységet csak akkor végezhetünk, ha a nyilvántartásba vételünk minden területen (intézmény, képzési program/programok) megtörtént. A területileg illetékes regionális munkaügyi központ írásos értesítését megelőzően még nyilvános szervezési munkát sem végezhetünk.

A gazdasági szervezetek (cégek, intézmények) számára is fontos jogszabályi feltételek ismerete nem csak belső képzőként, hanem képzést fogadóként (megrendelőként) is. Csak akkor tudja egy szervezet érdekeit képviselni megrendelőként és képzőként egyaránt, ha maradéktalanul eleget tett a követelményeknek. Ezért gondoltuk közre adni ezt az írást, hogy minden érintett tájékozottságát teljesebbé tegyük.