Történt-e foglalkoztatási fordulat?

- A kormány foglalkoztatási fordulatról beszél, amelyet a sikeres gazdaságpolitikának, kormányzati intézkedéseknek tudnak be. Ezzel szemben az elemzők, közgazdászok és az ellenzéki oldal a közmunkaprogramok felfutásának, a magyar munkavállalók külföldi munkavállalásával magyarázzák a foglalkoztatás növekedését. Utóbbiból következett a munkanélküliségi ráta lendületes csökkenése. Elemzők arra is rámutattak, hogy a gazdaságilag aktívak száma a szigorúbb nyugdíjba vonulási és segélyezési feltételek (nyugdíjkorhatár emelése, a korkedvezményes nyugdíjak visszaszorítása), valamint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata következtében nőtt. Beszélhetünk-e foglalkoztatási fordulatról?

- A foglalkoztatási adatok különböző magyarázata mögött többnyire két munkaerő-piaci statisztikai megközelítés áll, amelyek az elmúlt időszakban eltérő képet mutattak. A KSH egyetlen, egész nemzetgazdaságot lefedő statisztikai adatsora, amely a munkaerő-piaci adatok fő forrása, azt mutatja, hogy a foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban megközelítette a négymillió főt és a munkanélküliség tíz százalék alá csökkent. A más módszertannal és mintavétellel készülő, a keresetek alakulásának felmérésére szolgáló intézményes adatfelmérés azonban más képet mutat. Ez az adatsor megbontva tartalmazza a két szféra létszámadatait, a közfoglalkoztatottak száma is világosan kivehető benne, továbbá a megfigyelések szerint jobban leköveti a gazdaság konjunkturális változásait. Ezen felmérés szerint a válságot követő visszaesés, majd egy részleges helyreállási periódus után inkább stagnálást látnak az elemzők a versenyszféra adatsorában. Ez a statisztika azonban csak a legalább öt főt foglalkoztató cégek adatait tartalmazza a versenyszférára vonatkozóan. Az is igaz ugyanakkor, hogy nincsenek benne a külföldön foglalkoztatottak. Mindkét statisztikának megvan a maga funkciója és a kettő együtt ad egy képet a foglalkoztatás helyzetéről.

- A kormány azt állítja, hogy a versenyszféra is hajtotta a foglalkoztatást. Ezzel szemben az Erste Bank elemzője és az MNB Inflációs jelentése szerint ehhez a versenyszférának nincs köze. Mennyi állást teremtett valójában a magánszféra?

- A legújabb számítások szerint megközelítőleg évi 14 ezer fővel bővülhetett a foglalkoztatás az elmúlt években a közfoglalkoztatás és az egyre több külföldön dolgozó nélkül. Ez azt jelenti, hogy volt növekedés a versenyszférában, de nagyon távol vagyunk attól, hogy az elsődleges munkaerőpiac visszatérjen a válság előtti szintre.

- Mit értünk elsődleges munkaerőpiac alatt?

- Mivel az elmúlt években a közmunka tömegessé vált, meg kell jegyeznünk, mikor beszélünk arról a munkaerő-piaci helyzetről, ami az állam közvetlen beavatkozásától mentesen mutat képet.

- Mennyiben tekinthető egy közmunkás igazi munkavállalónak, miközben mesterségen ad neki munkát az állam?

- Valóban felmerül a kérdés, hogy mi is a közfoglalkoztatás valódi szerepe. Itt érdemes megemlíteni, hogy több fajtát különböztetünk meg attól függően, hogy az adott foglalkoztatási forma milyen hozzáadott értéket ad, milyen munkakörben, milyen foglalkoztatói körben valósul meg és javít-e a foglalkoztathatóságon. Magyarországon az a közmunka kimondott célja, hogy olyan rétegeket vonjanak be, akik hosszú ideje kiestek a munkaerőpiacról. Kérdés, mennyiben javítanak a közmunkaprogramok ezen rétegek foglalkoztathatóságán. Erről azonban viszonylag keveset tudunk.

- Jogosan számolják bele a közmunkásokat a felmérésekbe?

- Igen, mert módszertanilag ide tartoznak. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által meghatározott definíció szerint ugyanis foglalkoztatott az, aki a munkaerő felmérést megelőző héten jövedelemszerző tevékenységet végzett legalább egy órában, vagy csak átmenetileg volt távol, betegség vagy szabadság miatt. Ezen értelmezés miatt esnek bele a foglalkoztatotti halmazba a közfoglalkoztatottak, illetve azok, akik valamilyen jövedelemszerző tevékenységet tudnak végezni. Hozzá kell tenni, hogy például a szürke és a fekete foglalkoztatott is ide sorolható. Európában viszonylag kevés olyan ország van, ahol ilyen nagymértékű a közmunka.

- A kormány közlése szerint mind a teljes, mind pedig a részmunkaidős foglalkoztatottak száma emelkedett a kormányváltás óta: a részmunkaidős 54 ezerrel, a teljes munkaidős pedig több mint 170 ezerrel, és a több mint 3 millió 900 ezer foglalkoztatottból csak 300 ezret foglalkoztatnak részmunkaidőben. Az MNB jelentéséből kiderül, hogy a vállalkozások nem elbocsátással kezelték a csökkenő keresletet, hanem a munkaidő csökkentését választották, vagy akár a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésével, a túlórák eltörlésével. Ezért nem nőtt az álláskeresők száma és nem csökkent a foglalkoztatás. Mennyiben mutatják a felmérések a valós helyzetet?

- A felmérések eredményét mindig együtt kell értelmezni a gazdaságban történtekkel. Az eurózóna 2011-es adósságválsága miatt egész Európában óvatosabbá váltak a cégek és a rugalmas foglalkoztatási formákhoz nyúltak. Bár hazánkban is emelkedett a részmunkaidős foglalkoztatás, még mindig csak 4 százalékot tesz ki az összes foglalkoztatotton belül. Hollandiához képest - ahol 40-50 százalék ez az arány - ez igen csekély mértékű. Tehát nem mondható, hogy nagyon elterjedt volna a részmunkaidős foglalkoztatás, ám a rugalmas foglalkoztatási formák egy másik alkalmazott formája, a határozott időre szóló foglalkoztatás is egyre gyakoribb.

- "A százezres nagyságrendben külföldön munkát vállaló magyarokat a lakossági megkérdezésen alapuló statisztikák munkavégzőként rögzítik, és az így készített munkaerő-piaci statisztikák javulni látszanak. A kormány pedig ebben a kedvezőbbnek kinéző mutatóban a gazdaságpolitikai fordulat bekövetkeztét látja." - olvasható Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a Világgazdaság Online oldalán megjelenő cikkében. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatási adatokat a külföldi munkavállalás?

- A magyarországi háztartással rendelkező, külföldön többnyire rövidebb időre, jellemzően inkább átmenetileg munkát vállalók számíthatnak bele a munkaerő-felmérésekbe. 65-70 ezer emberről tud hivatalosan a foglalkoztatási statisztika.

- Ezek szerint az MSZP összemosta az adatokat, amikor azt állította, hogy félmillió gazdasági menekült hagyta el az országot a kormányváltás óta?

- Nem szabad összekeverni a külföldön tartózkodókat és a foglalkoztatási felmérésbe beleszámítókat. Az elmúlt időszakban több szám is megjelent, jellemzően két-háromszázezer főre teszik a külföldön dolgozó magyarok számát. Pontos számot ugyanakkor nem lehet mondani, mert nincsenek a külföldön dolgozókra ilyen adatgyűjtések, csak becslések, és nagyon nehéz is lenne felmérni, már az csak az uniós szabad munkaerő-áramlás elve miatt is. Továbbá amikor a külföldön dolgozókról beszélünk, akkor fontos lenne azt is leszögezni, hogy kikről beszélünk: aki, 1956-ban, vagy a kilencvenes években vagy épp az elmúlt években hagyta el az országot. A lényeg az, hogy csak egy részüket számolják bele a foglalkoztatásba.

- Tartósnak bizonyulnak-e a kedvező munkaerő-piaci tendenciák? Elemzők szerint 2014 második fele, illetve 2015 előtt a versenyszféra foglalkoztatottságában érdemi javulás nem várható. Az MNB jelentése is ezt támasztja alá. Azonban elindulnak a téli közmunka programok, amelyek pozitívan befolyásolják az adatokat. Ön mit gondol? Mikor lesznek új állások?

- Az évi 14 ezer fős bővülés elég alacsonynak számít, de még ez is csak akkor fenntartható, ha a gazdaság tud bővülni. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat bejelentett új állásokra vonatkozó adatai kis bizakodásra adnak okot. Az államilag nem támogatott állások száma ugyanis növekedésnek indult az elmúlt hónapokban. Jövőre számíthatunk egy kisebb növekedésre a gazdaságban, de sok minden függ az eurózónától. Összefoglalva, nem igaz, hogy a foglalkoztatás ne nőtt volna egyáltalán a versenyszférában, de az igen kicsi, és még korai lenne nagy fordulatról beszélni e téren.