Tovább bővülnek a szolgáltatóközpontok Magyarországon
A hazánkban működő szolgáltató központok (shared service center, SSC) kedvelik Magyarországot, többségük a magyarországi működésének további kiterjesztését tervezi. A Deloitte, SSC-k körében készült felmérésének eredményei rávilágítanak a növekedéshez és a munkaerő megtartásához szükséges, legfontosabb jövőbeni tényezőkre, valamint a kormánnyal, az önkormányzatokkal és az oktatási intézményekkel való szakmai együttműködés kiemelt fontosságára.
A Deloitte Magyarország először készített felmérést a hazánkban működő szolgáltató központokról, hogy fel tudja térképezni a legjellemzőbb trendeket, amelyek a legnagyobb hatással lehetnek a szektorra. Az SSC-k hazai jelentőségét a Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai is alátámasztják: jelenleg Magyarországon már több mint 100 vállalat működtet ügyfélszolgálati, pénzügyi, HR, IT vagy éppen marketing szolgáltató központot, amelyek hozzávetőleg 42 000 főt foglalkoztatnak Budapest mellett leginkább Debrecenben, Pécsett, Székesfehérváron, Szegeden, Miskolcon és Nyíregyházán.
„Felmérésünk eredményeként összesen kilenc jellemző trendet azonosítottunk, amelyek a magyarországi szolgáltató központok jövőbeni stratégiáját, működését és felépítését is formálják majd. Azt tapasztaltuk, hogy a szervezeti és működésbeli eltérések ellenére a főbb tendenciák közelítenek egymáshoz, sőt a legtöbb esetben meg is egyeznek. Ezek a trendek egyértelműen a folyamatosan növekvő SSC-szektor további fejlődésére és terjeszkedésére utalnak, a szektor így a külföldi tőke egyik fő célpontjává válhat az elkövetkező évek során. Éppen ezért e cégek megfelelő és célzott kezelése az igényeik figyelembevételével az összes érintett szereplő, a kormány, a helyi önkormányzatok, a munkavállalók, az oktatási intézmények és maguk a szolgáltató központok érdekében is áll” - hangsúlyozta Lukács Eszter, a Deloitte szenior tanácsadója.
Trendek és jóslatok
A nagyobb hatékonyság és a szigorúbb kontroll érdekében a szolgáltató központok vezetői a szolgáltatási portfoliójukat úgy szervezik majd, hogy az egyes szolgáltatási funkciók közvetlenül a feléjük tartozó, központi vezetésnek számolnak be. Ez a működési modell - a virtuális munkacsoportok és a távmenedzsment megjelenésével, illetve előretörésével együtt - komoly változásokat hoz majd mind a vezetési, mind pedig a munkamódszerek terén.
A tranzakcionális feladatok Magyarországra való kiszervezése veszít a jelentőségéből, míg az SSC-kben dolgozó, több éves tapasztalattal és rálátással rendelkező munkaerő lehetővé teszi, hogy a szolgáltató központ valóban komplex és értékteremtő tevékenységet vállalhasson magára. Ennek megfelelően a központi vezetés is üzleti partnerként kezeli majd, egyben egyre komolyabb feladatokat is bíz szolgáltató központjára, az pedig cserébe a döntéshozatalban és az üzleti stratégia kialakítása során is támogatást nyújt a felsővezetésnek, közösen növelve az üzleti teljesítményt.
Az automatizációt egyetlen vállalat sem tudja elkerülni, az SSC-szektor azonban úttörő lehet a robotikai folyamatok alkalmazása terén, ahogy az is mindenképpen beszédes, hogy számos ilyen központ már most saját robotikai szoftverrel rendelkezik. Az automatizáció új horizontokat nyit meg, amely segítségével, a hatékonyság növelésével, a minőség fejlesztésével és a munkavállalók átcsoportosításával a szolgáltató központok magasabb értéket nyújtanak.
A szolgáltató központok előtt álló egyik legnagyobb kihívást napjaink kiélezett munkaerőpiaci helyzete, a tehetséges munkaerő toborzása és megtartása jelenti. A vonzó munkáltatói márka kialakítása ezért több szempontból is versenyelőnyt jelenthet: az egyik ilyen a munkavállalói élmény megteremtése, amihez nem csak megfelelő feladatköröket és karrierlehetőségeket kell nyújtani, hanem aktívan jelen kell lenni a közösségi médiában és az egyetemeken is, hogy a cég a lehető legvonzóbb legyen a leendő munkavállalók számára.
A Deloitte felmérésének tanulságai szerint a Magyarországon működő szolgáltató központok túlnyomó többsége már felismerte a márkaépítés jelentőségét, amihez, lehetőségeik és stratégiai céljaik szerint, változatos módszereket alkalmaznak.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Tovább bővülnek a szolgáltatóközpontok Magyarországon
2. oldal - 5. Az SSC-szektor további terjeszkedése
„Felmérésünk eredményeként összesen kilenc jellemző trendet azonosítottunk, amelyek a magyarországi szolgáltató központok jövőbeni stratégiáját, működését és felépítését is formálják majd. Azt tapasztaltuk, hogy a szervezeti és működésbeli eltérések ellenére a főbb tendenciák közelítenek egymáshoz, sőt a legtöbb esetben meg is egyeznek. Ezek a trendek egyértelműen a folyamatosan növekvő SSC-szektor további fejlődésére és terjeszkedésére utalnak, a szektor így a külföldi tőke egyik fő célpontjává válhat az elkövetkező évek során. Éppen ezért e cégek megfelelő és célzott kezelése az igényeik figyelembevételével az összes érintett szereplő, a kormány, a helyi önkormányzatok, a munkavállalók, az oktatási intézmények és maguk a szolgáltató központok érdekében is áll” - hangsúlyozta Lukács Eszter, a Deloitte szenior tanácsadója.
Trendek és jóslatok
1. Erősödik a központi funkcionális irányítás
A nagyobb hatékonyság és a szigorúbb kontroll érdekében a szolgáltató központok vezetői a szolgáltatási portfoliójukat úgy szervezik majd, hogy az egyes szolgáltatási funkciók közvetlenül a feléjük tartozó, központi vezetésnek számolnak be. Ez a működési modell - a virtuális munkacsoportok és a távmenedzsment megjelenésével, illetve előretörésével együtt - komoly változásokat hoz majd mind a vezetési, mind pedig a munkamódszerek terén.
2. Komplex tevékenységek az értékteremtés érdekében
A tranzakcionális feladatok Magyarországra való kiszervezése veszít a jelentőségéből, míg az SSC-kben dolgozó, több éves tapasztalattal és rálátással rendelkező munkaerő lehetővé teszi, hogy a szolgáltató központ valóban komplex és értékteremtő tevékenységet vállalhasson magára. Ennek megfelelően a központi vezetés is üzleti partnerként kezeli majd, egyben egyre komolyabb feladatokat is bíz szolgáltató központjára, az pedig cserébe a döntéshozatalban és az üzleti stratégia kialakítása során is támogatást nyújt a felsővezetésnek, közösen növelve az üzleti teljesítményt.
3. Magas szintű automatizáció
Az automatizációt egyetlen vállalat sem tudja elkerülni, az SSC-szektor azonban úttörő lehet a robotikai folyamatok alkalmazása terén, ahogy az is mindenképpen beszédes, hogy számos ilyen központ már most saját robotikai szoftverrel rendelkezik. Az automatizáció új horizontokat nyit meg, amely segítségével, a hatékonyság növelésével, a minőség fejlesztésével és a munkavállalók átcsoportosításával a szolgáltató központok magasabb értéket nyújtanak.
4. A tehetséges munkaerő toborzása és a munkáltatói márka építése
A szolgáltató központok előtt álló egyik legnagyobb kihívást napjaink kiélezett munkaerőpiaci helyzete, a tehetséges munkaerő toborzása és megtartása jelenti. A vonzó munkáltatói márka kialakítása ezért több szempontból is versenyelőnyt jelenthet: az egyik ilyen a munkavállalói élmény megteremtése, amihez nem csak megfelelő feladatköröket és karrierlehetőségeket kell nyújtani, hanem aktívan jelen kell lenni a közösségi médiában és az egyetemeken is, hogy a cég a lehető legvonzóbb legyen a leendő munkavállalók számára.
A Deloitte felmérésének tanulságai szerint a Magyarországon működő szolgáltató központok túlnyomó többsége már felismerte a márkaépítés jelentőségét, amihez, lehetőségeik és stratégiai céljaik szerint, változatos módszereket alkalmaznak.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Tovább bővülnek a szolgáltatóközpontok Magyarországon
2. oldal - 5. Az SSC-szektor további terjeszkedése
Pszichológiai biztonság: ez lehet a legjobb munkahelyek sikerreceptje