Megjelent: 3 éve

Uber, Airbnb, Deliveroo avagy a „gig economy” munkajogi megítélése az Európai Unióban

A digitalizáltság, mint napjainkban a versenyképességet egyik leginkább befolyásoló tényező a munka világát is alapvetően átrendezte. A „gig economy”, avagy „hakni gazdaság”, a munkaerőpiac egyik új jelensége, aminek lényege, hogy egy online platformon vagy applikáción keresztül rövid távú, alkalmi munkákra jelentkezhetnek magánszemélyek. A „gig economy” kulcsszereplői az olyan cégek, mint a Magyarországon is ismert Uber és Airbnb, vagy a külföldön népszerű Deliveroo és TaskRabbit.

images

A XXI. században a munkaerőpiac eddig nem tapasztalt mértékben vált mobilissá, amihez az online a „hakni gazdaság” is jelentősen hozzájárult (avagy éppen fordítva, éppen az online gazdaság növekedésével válhatott mobilisabbá a munkaerőpiac).

A magánszemélyek számára több szempontból is vonzó lehet a „gig economy” modelljére épülő munkavállalás, amely egy sokkal rugalmasabb, egyénre szabottabb munkavégzést tesz lehetővé; ezáltal segítve a munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálását. Ugyanakkor nyilvánvaló hátránya, hogy nem biztosítja a munkaviszonyhoz kapcsolódó stabilitást, kiszámíthatóságot, hanem sokkal inkább egy vállalkozói szemléletet igényel (ahol a kockázat a munkát végző fél oldalán van, aki mindössze igénybe veszi az online platformot az ügyfelei megtalálásához, de a munkát a saját eszközeivel, saját felelősségére végzi). A másik fél számára az üzleti modell nagy előnye, hogy nem kell költséges munkaszervezetet fenntartania.

A magánszemélyek számára a rövidtávú, alkalmi munkák akár főállású munkaviszony mellett, kiegészítő kereseti lehetőséget is biztosíthatnak. Azonban az elmúlt években tapasztalt óriási növekedés a „gig economy” területén maga után vonta, hogy sokaknak a fő bevételi forrásává vált az
online felületeken keresztül történő munkavégzés. „Az ilyen típusú munkavégzés elterjedésével egyidejűleg több Európai Uniós tagországban - így például az Egyesült Királyságban és Franciaországban - merült fel a kérdés a „gig economy” által foglalkoztatott magánszemélyek munkajogi státuszát illetően. Nevezetesen, hogy például az Ubernél sofőrként tevékenykedő magánszemélyek a cégek munkavállalóinak avagy a platformot használó ügyfeleinek minősülnek-e?” magyarázza dr. Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partner ügyvédje.

Az Egyesült Királyságban 2017 novemberében James Farrar és Yessen Aslam, akik az Uber sofőrei voltak, pert indítottak annak megállapítására, hogy munkaviszonyban állnak az Uber-rel. Az eljárásban megállapításra került, hogy a sofőrök az Uber munkavállalóinak minősülnek (ún. „worker” státuszban), melynek következtében bizonyos munkajogi tárgyú jogszabályok rájuk is kiterjednek. Így például jogosultak minimálbérre, fizetett szabadságra és pihenőidőre. A Munkajogi Fellebbviteli Bíróság ezzel a döntésével elutasította az Uber azon érvelését miszerint a londoni cég mintegy 30.000 sofőrje egymástól független, egyéni vállalkozóként tevékenykedik. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az Uber és a sofőrök között tehát nem vállalkozási jogviszony jött létre, tekintettel arra, hogy a sofőrök nem tudtak saját klientúrát kialakítani, ugyanis nem szerezhették meg az utasok személyes adatait, így nem tudtak velük személyes kapcsolatot kialakítani.

Franciaországban a Párizsi Fellebbviteli Bíróság 2017 decemberében a LeCab nevű cég egy volt alkalmazottjának szerződését minősítette át munkaszerződéssé. A leCab az Uber céghez hasonló üzleti modellre építve nyújt közlekedési szolgáltatást Párizsban, aminek szolgáltatásait szintén egy applikáción vagy online felületen keresztül lehet igénybe venni. A perbeli ügyben a sofőrnek a LeCab-bel fennálló szerződéses viszonya azért került megszüntetésre, mert a cég állítása szerint a sofőr megtagadta a cég online felületéhez való csatlakozást bizonyos időpontokban. A Fellebbviteli Bíróság a társaságot kártérítés (munkaviszony jogellen megszüntetése és a leplezett szerződés okán), valamint a sofőr túlóráinak és a munkavégzése költségeinek (benzin költség) a megfizetésére kötelezte.

„Azon túl, hogy a fenti ügyek precedens értékűek lehetnek, további munkaügyi pereket indukálva, e döntések túl mutatnak a közlekedési ágazatban tevékenykedő társaságoknál (Uber, leCab, Taxify, Lyft). A „gig economy” ugyanis a gazdaság egyre több szektorára terjed ki. Elég csak az Airbnb-re gondolni az ingatlanpiaci szektorban, vagy a Deliveroo-ra a futárszolgálat területén, de a közeljövőben várható a hasonló cégek térhódítása a bankszektorban is a PSD2 hatályba lépéséve.” - emeli ki dr. Párkányi Rita.

A „gig economy” területén működő cégek nehezen skatulyázhatók be egy-egy tradicionális jogi kategóriába, ezért sok jogi kérdést vetnek fel (számos területen, nem csak a munkajog területén).

Kérdés azonban, hogy ezen innovatív, a klasszikus jogi kereteket áttörő gazdasági modell szerint működő cégek által felvetett kérdésekre tud-e a jog előremutató megoldásokkal szolgálni elősegítve a „gig economy”-ban rejlő növekedési potenciál kiaknázását.

dr. Párkányi Rita
KCG Partners Ügyvédi Társulás
Fotó: Pixabay
  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Folyamatosan ellenőrzik az orvosokat a Nemzeti Védelmi Szolgálat emberei

Folytatódnak a megbízhatósági vizsgálatok az egészségügyben - közölte a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). Teljes cikk

Tavalyi évi szabadság felhasználhatósága

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni a Munka törvénykönyve szerint, amitől csak néhány kivételes esetben lehet eltérni. Teljes cikk

Ha nem kapnak szabadságot, elmennek táppénzre

Míg az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatásfelügyelete szerint egyre kevesebb a jogsértés a szabadságok kiadás kapcsán, a Vasas... Teljes cikk