Új Mt.: zavaros, hiányos, ráadásul megszűnik a túlórapénz

Kötetlen munkarend, megszűnő túlórapénz

Az európai uniós előírások nyomán az új Munka törvénykönyvét (Mt.) is átíró jogszabály néhol még szigorúbb lett a munkavállalók számára, így nem járnak jól a közlekedési alkalmazottak, de a kötetlen munkarendben dolgozók sem - olvasható az Adó Online összeállításában.

A CompLex Kiadó adózási szakportálja kedden arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor az Országgyűlés hétfői ülésén elfogadta az új Mt. kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot, azzal több ponton módosította a július 1-jén hatályba lépő munkajogi kódexet is.

A portál összeállítása szerint nem feltétlenül előnyös a munkavállalóknak a kötetlen munkarend bevezetése, mivel így nincs túlóra-elszámolás és kifizetés, a munkáltatónak ugyanakkor nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetnie. A módosítással egy uniós irányelvnek (a 2003/88/EK irányelv 17. cikk) való megfelelési kötelezettségét teljesítette a jogalkotó.

Korábban Szarvas Júlia, a Deloitte-tal együttműködő ügyvédi iroda ügyvédje is arra hívta a fel a figyelmet, hogy bizonyos esetekben a munkáltató a jövőben átengedheti a napi munkaidő legalább felének beosztására vonatkozó jogát a munkavállalónak. A kötetlen munkarend megfelelő alkalmazásával a munkavállaló szabadabban oszthatja be napi munkaidejét, a munkáltató pedig mentesül a munkaidő- és pihenőidő-nyilvántartási, adott esetben pedig a túlóradíj fizetési kötelezettsége alól is. Szigorítás a jelenlegi szabályokhoz képest, hogy a szabadságért járó túlórapótlékot csak akkor válthatja ki a munkáltató szabadidő biztosításával, ha ehhez a munkavállaló is hozzájárul.

Készenlét: csak a felek írásbeli megállapodásával

Ugyanezen irányelv 22. cikkéhez igazodik a készenléti jellegű munkakör pontosítása. Készenlét (napi 24, heti 72 óra maximum) csak a felek írásbeli megállapodásával határozható meg, a megállapodást pedig a munkavállaló a hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén pedig a munkaidő-keret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja, és ezért hátrány nem érheti. Ezeket a megállapodásokat a munkáltató a jövőben köteles lesz nyilvántartani.

Pótszabadság: nem járnak jól a közlekedési alkalmazottak

Az életkor alapján a munkavállalót megillető pótszabadság tartamától kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni: igaz, bizonyos ágazatoknál a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása kivételt tehet, akár a munkavállalók hátrányára is. A módosítás ugyancsak egy uniós irányelv átvétele. Így mind a felek megállapodása, mind a kollektív szerződés lehetővé teszi az eltérő megállapodást a többi között a légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó, a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző, illetve a vasúti személyszállítás, és a vasúti árufuvarozás körében utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál.

Az adóportál felhívta a figyelmet arra, hogy már ezen a nyáron egyszerűbb szabályokkal lehet alkalmi munkásokat foglalkoztatni egyszerűsített foglalkoztatás keretében, mivel a munkáltatóknak kevesebb adminisztrációval kell számolniuk. Új rendelkezés, hogy a napi munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is beosztható egyenlőtlenül.

A hétfőn elfogadott módosítás értelmében a kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása sem térhet el a köztulajdonban álló cégek alkalmazottai felmondási idejének Munka törvénykönyvében meghatározott szabályaitól, azaz nem lehet a Munka törvénykönyve maximumánál hosszabb felmondási időt kikötni.

Zavaros átmenet, hiányos rendelkezések
Félszáz módosítás a még hatályba sem lépett új munka törvénykönyvén

A parlament tegnap elfogadta az új munka törvénykönyvét érintő első módosításokat az átmeneti rendelkezésekkel együtt. A megválaszolatlan kérdések száma azonban az átmeneti rendelkezések következtében sem csökken - állítja a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója.

Az új Mt. hatálybalépéséig összesen 11 nap van hátra, ami roppant kevés idő az érintettek felkészülésére. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy számos cég a felkészülés kapcsán már megtárgyalta az új kollektív szerződésének tervezetét, a kollektív megállapodások megkötése pedig vagy megtörtént vagy éppen küszöbön áll.

"Az elmúlt fél évben a cégek egymásnak adták a kilincset a különböző konferenciákon, ahol a szakértők ismertették az új munka törvénykönyvének szabályait. A szakértők számos kérdésre csak annyit tudtak válaszolni: "majd az átmeneti rendelkezések talán megadják a kérdésre a választ". Az átmeneti rendelkezéseket a parlament elfogadta, ám a nyitott kérdések száma nem csökkent - állítja a cég.

"Zavaros az átmenet, és a törvény extrém mennyiségű utaló szabályt tartalmaz - hangsúlyozta Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó. - A törvények közül a munka törvénykönyve egyike azoknak a jogszabályoknak, amelyeket nem elsősorban a jogászok alkalmaznak. Az új Mt.-ben azonban kifejezetten nehéz egy átlagos munkavállalónak eligazodnia, ez pedig sértheti a jogbiztonság követelményét."

További probléma, hogy a rengeteg módosítás korántsem adott választ minden nyitott kérdésre: bizonyos passzusok értelmezése kapcsán nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatói oldal tapasztalt HR-esei is gondban vannak. Ezek közül is kiemelendő az elszámolási időszakhoz kapcsolódó új szabályozás, melynek kapcsán érdemes lesz megfigyelni, hogy hányan fognak élni az elszámolási időszak intézményével az elkövetkező időszakban. Várhatóan nagyon kevesen, aminek a fő oka a hiányos, néhol inkább "misztikus" szabályozás.

A többműszakos munkáltatói tevékenység kapcsán sem teljesen világos, hogy a heti 80 órát telephelyenként, munkakörönként, tevékenységenként vagy a munkáltatót globálisan vizsgálva általában kell nézni. Holott nagyon sok múlik azon, hogy a munkáltató többműszakos-e vagy sem. Többműszakos munkáltatói tevékenység ugyanis egyrészt feltétele a napi pihenőidő 11 óráról 8 órára történő csökkentésének, másrészt műszakpótlék fizetési kötelezettség is társulhat hozzá.

"A módosítókat tartalmazó munkaügyi salátatörvény kapcsán egy fontos pozitívum is kiemelhető: módosították a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelhetőségének körét, amit a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kiskereskedelmi tevékenységet és kereskedelmet kiszolgáló tevékenységet folytató munkáltatókra is kiterjesztettek" - hívta fel a figyelmet a munkaügyi átvilágításokkal foglalkozó szakember.

MTI/Adó Online