Új vezetői gondolkodással lehet fenntartható a világ

A gazdaság és az üzleti élet változékonysága, a technológia gyors ütemű fejlődése, a munkapiac demográfiai átalakulása következtében a mai vezetőkkel szemben elvárás, hogy jól tudják kezelni a változásokat, amelyek elengedhetetlenek a fenntartható működéshez. Különösen fontos ez azért is, mert mind a fizika, mind a társadalomtudományok terén új világkép előtt állunk - hangzott el az Üzleti Coach Közhasznú Egyesület közelmúltban tartott zártkörű klubrendezvényén, amely a tudatos változás, változtatás témakörét járta körül.

Tudatosan kell alakítanunk környezetünket

Mai világunkban a változások olyan mértékűek, és olyan gyors a dinamikájuk, hogy hagyományos módszerekkel nem lehet kezelni őket, új gondolkodásmódra, paradigmaváltásra van szükség - szögezte le prof. Dr. László Ervin, a Budapest Klub alapítója és elnöke, a General Evolution Research Group (Általános Evolúciókutató Csoport) alapítója és igazgatója. A fenntartható fejlődés egyre fontosabbá válik, amit az egyre gyakrabban megjelenő válságok is jeleznek. Mint a professzor kifejtette: az élet alapja a szabad energia használata, de nem mindegy, hogyan élünk vele. Évezredekkel ezelőtt a természet tökéletes egyensúlyban volt, azonban a XX. század második felétől kialakult új rendszer már nem egyezik száz százalékosan a természet rendszerével. Ha pedig a szabad energiát egy faj nem használja optimálisan, akkor a természetes kiválasztódás eredményeképpen kipusztul.

Dr. László Ervin arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség egyes területeken túlhasználta a környezetét, a természetbe történő beavatkozások helyi károkat okoztak, ugyanakkor más fajokkal szemben nagy előnyünk, hogy az ökológiai válság elkerülése érdekében tudatosan képesek vagyunk tenni. - Olyan gyors változásokat idézünk elő, hogy nem tudjuk, mikor érkezik el az a kritikus pont, amikor már olyan mértékű a változás kilengése, hogy nem tudjuk visszaállítani az alapfeltételeket. Az, hogy a stabil periódusok egyre rövidebbek, a krízisek pedig hosszabbak, azt jelzik, az emberiség által működtetett rendszer közeledik egy kritikus ponthoz - fogalmazott a professzor.

Mint mondta, nem kellene megvárni, amíg egy súlyos katasztrófa bekövetkezik, látni kell a változásokat, és eszerint irányítani az életünket. Nemcsak rövidtávon, hanem hosszú távon kellene gondolkozni, hiszen az emberiségnek megvan a hatalma ahhoz, hogy tudatosan alakítsa úgy a körülményeket, hogy optimálisan működjön a rendszer. A professzor szerint már az nagy lépés, ha érezzük, hogy felelősek vagyunk a környezetünk fenntarthatóságáért. Ennek érdekében pedig a politika, a képzési intézmények és az üzleti világ is sokat tehet.

Szükség van néha paradox gondolkodásra

Dr. Mérő László, az ELTE Gazdaságpszichológiai Központjának professzora arra világított rá, hogy gondolkodásunkat időnként meg kell változtatni, meg kell újítani, mert könnyen kerülhetünk gödeli helyzetbe. Bárhogyan definiáljuk ugyanis azt, "ami elég sokféle tud lenni", arra érvényes lesz Kurt Gödel tétele. Mérő László elmondása szerint a Gödel-tétel az első olyan felfedezés a logika történetében, amelyen Arisztotelész is meglepődne, és kénytelen lenne egész gondolati rendszerét átszervezni. Az 1931-ben felfedezett tétel azt bizonyítja, hogy ha egy matematikai rendszerben minden igaz állítás bizonyítható, akkor a rendszer szükségszerűen ellentmondásos.

A professzor szerint az ilyen helyzetek olykor paradox gondolkodást igényelnek, amelyre több példát is hozott. Az egyik a dán királyról szól, aki a legenda szerint a a második világháború alatt maga is kitűzte a zsidóknak elrendelt sárga csillagot. Történelmi források szerint, amikor Hitler megkérdezte tőle, mik a tervei a zsidó kérdés megoldására, azt válaszolta: "nálunk nincs zsidókérdés, nekünk nincsenek kisebbségi komplexusaink". - Mivel egy más rendszerbe, más keretbe helyezte a kérdést, az így nevetségessé vált - mondta dr. Mérő László.

A gödeli gondolat érvényességét mutatja az az eset is, amikor a párizsi lázadások idején a csendőrparancsnok azt a parancsot kapta, hogy lövessen a csőcselékre. A parancsnok felsorakoztatta a csapatát lövő állásba, a nagy csendben azonban kihúzta a kardját és azt modta: "Uraim, én azt a parancsot kaptam, hogy lövessek a csőcselékre. Én azonban számos, tisztes családapát is látok, megkérem őket, hogy hagyják el a teret, hogy csak a csőcselékre lőhessek."

Hogyan érzékeli a változást a tudatunk?

Mindenféle változást lát az agyunk, de a tudatunk nem - mondta dr. Síklaki István, pszichológus és társadalomkutató, az ELTE Szociálpszichológia Tanszékének vezetője, aki azt az idegrendszeri működést mutatta be, ami a változás kezelésében részt vesz. - A folyamat úgy működik, hogy valamilyen tudatos mozzanat elvezet egy tudattalan feldolgozáshoz, amelynek eredménye tudatos lesz. Ezt a mechanizmust egy példával is illusztrálta a pszichológus.

Egy kísérlet során egy felmérés keretében végzős hallgatókat hívtak meg, megkérdezve őket, milyennek látják munkapiaci kilátásaikat. A kísérlet manipuláció alapján történt, a hallgatók egy részét napsütéses időben, másik részüket borongós, esős időben hívták fel. Mint kiderült, az időjárás markánsan befolyásolta a válaszokat, előbbiek jó kilátásokról, utóbbiak rossz kilátásokról számoltak be. Amikor azonban ugyanezt a kísérletet úgy végezték el, hogy előtte rákérdeztek arra, hogy milyen az idő arrafelé, majd utána kérdezték őket a munkapiaci esélyekről, akkor az időjárásnak semmi hatása nem volt a válaszra. - Attól, hogy kontextusba került az időjárás, a tudattalan feldolgozta, hogy releváns-e a válasz szempontjából, és mivel nem volt az, ki tudta iktatni - magyarázta dr. Síklaki István.

A szakember beszélt a tudatosság globális munkatér elméletéről is, amelyet Baars dolgozott ki. Eszerint a teljes neurális hálózat egyfajta globális munkateret alkot, és ebben helyezkedik el az "öntudat" tartalma. Az agyban a kognitív működések kezelésére szolgáló nem tudatos működésű funkcionális processzorok találhatók, a globális munkatér és a funkcionális processzorok közötti kommunikációt pedig egy központi processzor közvetíti, amely képes hozzáférni a globális munkatér tartalmához.

A Tudatos- tudattalan- tudatos triádot jól lehet használni különböző, magasabb szinteken, ha az emberek gondolkodását akarjuk megváltoztatni - mondta dr. Síklaki István.

Változtatási szerepek és szerepproblémák

Dr. Pataki Béla, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszékének egyetemi docense a változások fajtáit, szereplőit vette számba.

A változásnak két alapvető fajtája létezik. Az elsőfokú vagy morfostatikus változás egy adott rendszer keretein belül zajlik le, miközben a rendszer változatlan marad. A másodfokú vagy morfogenetikus változás pedig magának a rendszernek a megváltozása.

Ez utóbbi nem könnyű, nincsenek rá kész megoldások, ugyanakkor Dr. Pataki Béla szerint négy szinten merülhetnek fel gondok. Az első szint, ha nem ismerjük fel a problémát, hogy tenni kellene valamit. A második helyzetben érezzük a tünetet, de nem tudjuk, mi a probléma gyökere, ezért előfordulhat, hogy rossz problémát oldunk meg. A harmadik szinten felállítjuk ugyan a diagnózist, de nem tudjuk rá a megoldást, végül pedig akkor jelentkezik gond, ha megvan az ötlet, de a problémát mégsem tudjuk megoldani. - Ennek sokszor az emberi oldalon kell keresni az okát, azzal ugyanis nincs előkészítve a folyamat, hogy ésszel megértettük a változást, a feldolgozáshoz érzelmileg is időt kell hagyni az érintettek számára - világított rá a BME docense, aki úgy véli, a változásmenedzsmentnek három fontos része van. Az egyik a rendszerszemlélet, a másik, hogy az embereket valóban emberszámba veszi a vezetés, a harmadik pedig a megfelelő tempó, a túl gyorsan következő változásokat ugyanis az emberek nem tudják feldolgozni.

A változtatás szereplői

Dr Pataki Béla a változtatás négy tipikus szereplőjét mutatta be, ami eltér a hagyományos felfogástól, amely csak két szerepet, a változtatás ügynökeit és célpontjait különbözteti meg. Daryl R. Conner amerikai változásmenedzsment tanácsadó szerint ez a négy szerep a védnök, az ügynök, a célpont és a szószóló.

A védnökök azok a személyek, akiknek megvan a hatalmuk a változtatás jóváhagyására, szankcionálására. Ők döntik el, milyen változtatások történjenek, megfelelő támogatást nyújtanak a sikerhez, felelősek a változtatás megvalósításához szükséges feltételek megteremtéséért. Ebben a szerepben azonban vigyázni kell arra, hogy a védnök ne vállalja túl magát, mert így elveszítheti "veretlenségét", az emberek nem fogják komolyan venni a vezetést - hangsúlyozta a szakember.

A változtatás gyakorlati kivitelezéséért az ügynökök felelnek, ez amolyan projektmenedzseri munkakörnek felel meg. Dr. Pataki Béla szerint baj akkor van, ha nincs mögöttük hatalom, védnöki támogatás, ekkor ugyanis félresöprik őket a többiek, és könnyen befullad az egész változtatási folyamat, a bűnbak pedig természetesen az ügynök lesz. - Ebben az esetben érdemes a kisebbik rosszat választani, azaz a főnök tudtára adni érzésünket, hogy támogasson bennünket, vagy halasszák el, állítsák le a változtatást - mondta a docens.

A célpontok azok az emberek, akiknek meg kell változniuk. Mindenképpen tisztázniuk kell, hogy mit várnak tőlük, milyen szerepet szánnak nekik a változtatásban. Az utolsó szerep a szószólóké, azoké, akik változást szeretnének ugyan, de nincs meg hozzá a hatalmuk. Ugyanakkor nem szabad összekeverni a változás iránti vágy erősségét a siker valószínűségével. Megfelelő védnöki támogatás nélkül nem is lehet véghezvinni a változtatást, ezért a szószólóknak találniuk kell valakit, aki támogatja őket ebben.

Szerepproblémák

Dr. Pataki Béla a két legfontosabb szerepproblémát emelte ki. A "Farkas a szekrényben" jelenség az ügynök és a célpont kapcsolatában fordul elő. Minden változtatásra igaz, hogy az indokolt félelmek mellett irracionális félelmek is megjelennek, ezekre az ügynöknek rá kell jönnie, és meg kell szüntetnie.

A védnök-ügynök kapcsolatban az úgynevezett "fekete lyuk" jelensége fordul elő, amikor valamelyik menedzser nem támogatja a változtatást. A fekete lyukként viselkedő személy elnyel minden felülről jövő változtatási erőfeszítést, ami így nem jut el a szervezet alsóbb szintjeire. Ezért a szervezet felsőbb szintjein kell felmérni, kik állnak ellen és miért, majd meg kell őket nyerni, vagy közömbösíteni - magyarázta Dr Pataki Béla.