Vajon megtaláljuk az egyensúlyt az ember és az AI között? - avagy az AI emberi arca

Összességében az látszik a trendekből, hogy 2024-es év már inkább az AI-ban rejlő lehetőségek kiaknázásáról fog szólni, úgymint munkaerő-fejlesztés és hatékonyság szempontjából, rutin és időrabló feladatok automatizálásáról, döntési folyamat megkönnyítéséről, vagy épp új, AI-hoz kapcsolódó szerepek, munkakörök létrehozásáról.  De nézzük meg részleteiben, hogy áldás vagy átok az AI?  

Miben vagyunk jobbak? 

Kezdjük ott, hogy megnézzük mi emberek, miben vagyunk jobbak. Rögtön egy példával indítanék. Az 1970-es években történt a számítógépes sakkozásban egy fontos áttörés, amikor a számítógépek elkezdtek versenybe szállni az emberi sakkozók ellen. Több kutatást is végeztek abban az időben, hogy ezeknek a sakkgépeknek a megjelenése milyen hatással van a sakkozók problémamegoldására, kreativitására, áldás vagy átok a megjelenésük. A kutatás végeredménye, hogy ezek a gépek még erősebb kreativitásra és problémamegoldásra sarkallták a játékosokat és azok, akik felkészülés során sakkgépekkel játszottak, sokkal jobb teljesítményt tudtak nyújtani a versenyeken, mint azok, akik gép nélkül készültek. 

Egyszóval az első fontos dolog, amiben egyelőre biztosan jobbak vagyunk, az a kreativitás és innováció, új termékek, szolgáltatások, megoldások terén az új ötleteket az AI még nem tudja reprodukálni. Ha van egy technológia, ami tanít minket, összeszedi az információkat és rendszerez, az arra ösztönöz, hogy még kreatívabbak legyünk. Ezzel szorosan összefügg, hogy az emberi agy flexibilitással, azaz a kreatív problémamegoldó képességgel van felvértezve, amivel az AI nincs. Az ember társas lény, a munka és a munkahely is egy olyan színtere az életünknek, aminek alapja a társas kapcsolatok milyensége. Az ehhez fűződő készségek, úgy, mint empátia, érzelmi intelligencia, a kommunikáció és társas intelligencia fontossága nem elhanyagolható, amit egyelőre semmi más nem válthat ki. Az, hogy a nap végén olyan döntéseket tudjunk hozni, ami érzelmileg és etikailag is megalapozott, azt egyelőre szintén senki sem tudja az embertől elvenni.   

Összességében látnunk kell, hogy jelenleg az ember szerepe megkerülhetetlen, a fentiek olyan emberi erőforrások, ahol az AI még mindig korlátozott vagy nem elég fejlett, miközben a munka világában ezek az egyedi képességek még továbbra is kulcsfontosságúak.  

Miben segíthet nekünk? 

Választások, opciók végtelen tárházát gyűjti össze nekünk, akár out-of-box, azaz mondjuk teljesen más iparágat, témaköröket is figyelembe véve, amire nekünk se rálátásunk, se muníciónk nem lenne, mindezt a másodpercek tört része alatt. Ez a hatékonyság, nagyon sok időt, energiát és pénzt spórol meg nekünk, így az ember az értékteremtőbb munkára tud koncentrálni. Az adatok elemzésével, gyorsan és pontosan olyan nagyságú adathalmazok megállapításaihoz lesz hozzáférésünk, ami az adat-alapú döntéshozatalt és stratégiai tervezést segítheti. 

Perszonalizációs lehetőségek teljes tárházával rendelkezik az algoritmus, amiből leginkább a marketing és sales terület tud előnyt kovácsolni termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos üzenetek és ajánlatok terén, ami mind hozzájárul a magasabb ügyfélélmény és lojalitás kialakulásához. Automatizálni képes számos olyan feladatot, folyamatot, ahol repetitív lépések ismétlődnek. Viszont ezáltal erősíti a szervezen belüli innovációt, hiszen felszabadul munkaerő kapacitás, amit a kreatív problémamegoldásra és új dolgok megteremtésére tudunk irányítani. 

Amitől mégis félünk 

Most már tudjuk miben vagyunk jobbak és azt is látjuk, hogy mi az, amiben az AI segíthet. Mégis némi félelem és számos dilemma járja át a fejünket, ha a téma felvetődik, aminek részben azért van valóságalapja. 

Igen, lehetnek olyan rutin és ismétlődő munkafolyamatokat tartalmazó munkakörök, ami automatizációval lecserélhető, azaz a korábbi emberi erőforrást gépek, szoftverek kiváltják, ebben az esetben előzetes munkakörök átvizsgálásával gondoskodni kell a munkavállaló új munkakörbe való rotálására, vagy más képességekkel való felvértezésével. A technológia megjelenésével olyan készségek és képességek jelenhetnek meg- data science, machine learning, programozás- amire korábban nem volt szükség, és ez jelenti azt is, hogy a munkaerőállományt fel kell vértezni ezekre az új képességekre, átképzésre és átstrukturálásra lehet szükség. Meg kell tanulni alkalmazkodni az új technológiához és megtanulni használni őket. Ez a sok változás, az újjal kapcsolatos félelemhez vezethet a szervezeten belül, amit érdemes változáskezeléssel, transzparens kommunikációval menedzselni, illetve rugalmasságra, rezilienciára fókuszáló képzésekkel, egyéni segítséggel támogatni a munkavállalókat a gyorsabb alkalmazkodás, tanulás reményében.

Fókusz és lehetőség 

AI kapcsán mindenképpen ki kell hangsúlyozni a felkészülés fontosságát, mindenkinek érdemes tisztában lennie azzal, hogy az ő szakterületére betörő AI megoldások mire jók, hogyan kell kezelni, alkalmazni őket, mi lehet a szinergia, amit ki lehet aknázni. Érdemes Data és AI-first stratégiák tervezésébe belefogni, amibe a szakterületek is bevonódnak, például a HR. A holisztikus látásmóddal rendelkező szakemberek szerepe felértékelődik, mert értik az üzleti igényt és értenek az új technológiához is. Fontos felmérnünk, hogy az AI lehetőségek milyen munkakörökre és készségekre lesznek hatással a mi szervezetünkben és ez alapján a munkáltatónak a munkavállalók upskillingjébe jelentős erőforrásokat – idő, pénz, energia, kell invesztálni. 

AI a HR folyamatokban 

Ha szakmabeliként nézünk rá erre a témakörre azt láthatjuk, hogy szinte a teljes munkavállalói életutat le tudjuk fedni olyan HR operációs területkehez kapcsolódó AI megoldásokkal, ami a mindennapi munkánkat teszi könnyebbé, színesebbé. 

A teljesség igénye nélkül, amiben a HR területet segíteni tudják a jelenleg a piacon elérhető AI megoldások: 

• Álláskeresés: AI segíthet az egyéni preferencia alapján a legmegfelelőbb álláshirdetés megtalálásában az álláskeresőt, sőt a jelentkezési folyamatban tippeket és tanácsokat adni.  

• Toborzás és kiválasztás: a jelöltek előszűrése automatizáltan történik, segít a jelöltadatok elemzésében, így a toborzás hatékonyabbá válik. Videós felvételi beszélgetés esetén, segít a jelölt kiértékelésében elemzi a beszédértést, testbeszédet, érzelmi kifejezéseket annak érdekében, hogy objektívebb döntést tudjunk hozni a kiválasztás során.

• Képzés és fejlesztés: személyre szabott tanulási és fejlesztési ajánlások a munkavállaló készségei, érdeklődése, tanulási stílusának elemzése alapján. Pár kattintással saját belsős virtuális és tréning szimulációs megoldások elkészítése, ahol a munkavállalók bizonyos készségeket tanulhatnak meg. 

• Teljesítményértékelés: a teljesítményértékelési rendszerben lévő adatok elemzése alapján automatikusan generált egyéni visszajelzési riportok érhetőek el.  

• Well-being: szenzorok és adatelemzéssel pontosan nyomonkövethető a munkavállalók egészsége és jólléte például stresszszint, testmozgás, alvás.

Számos pro és kontra érv felsorolható AI mellett és ellen, és biztos még sok dilemma felüti a fejét az idő előre haladtával. Érdemes nem megijedni vagy homokba dugni a fejünket. A jövőben legmeghatározóbb kérdés inkább az lesz, hogy ember és AI között megtaláljuk- e azt az optimális kollaborációs egyensúlyt, az aranyközepet, ami az etikus normákon belül van, a felelős foglalkoztatás jegyében, ellenben a legjobb végeredményt jelentheti a vállalatok számára.

Schubauer Krisztina

nemzetközileg akkreditált business coach, szervezeti kultúra designer, kommunikációs és employer branding stratéga