Vándorló tehetségek a szervezetek világában
Ha a tehetség szót halljuk, akaratlanul is Mozart, Picasso vagy a tehetségkutató műsorok győztesei jutnak először eszünkbe. Pedig tehetség lehet a fiatal fejlesztő az IT részlegről, vagy egy tapasztaltabb sales-es kollega is az értékesítésről. Hogyan definiálhatjuk a tehetséget, és miért fontos erről a szervezetek kapcsán is beszélnünk?
Mitől lesz valaki tehetség?
A tehetségről sokan sokféleképpen nyilatkoztak. Az egyik legismertebb leíró elmélet Joseph Renzulli, amerikai pszichológus nevéhez fűződik, aki az alábbi négy pontban foglalta össze a tehetségek jellemzőit:
(1) átlag feletti általános képességek,
(2) átlagot meghaladó speciális képességek,
(3) kreativitás,
(4) feladat iránti elkötelezettség.
Ha tehát alkalmazottunk például magas intelligencia szinttel rendelkezik (1), több idegen nyelven is folyékonyan beszél (2), kreatív a látásmódja (3), és elkötelezetten, felelősségtudóan dolgozik (4), akkor tehetségnek bélyegezhetjük. Az azonosításuk ezek szerint könnyen megy, nem ez jelenti az igazi kihívást, sokkal inkább a bevonzásuk és a megtartásuk a gond.
Vándorló fiatalok
Bármily közhelyes is az alábbi megállapítás, igaz: a munkavállalók szeretik, ha törődnek velük. A tehetségmenedzsment rendszerek épp ezt a gondoskodást biztosítják, azon túl, hogy fejlődési lehetőséget is nyújtanak a szervezeten belül. Ne felejtsük el, hogy nem a versenyképes fizetés az egyetlen szempont, amit az álláskeresők figyelembe vesznek a munkahelyválasztáskor!
Az Y generáció tagjaira fokozottan érvényes ez a megállapítás. Sorra érkeznek a különböző kutatási eredmények, melyek alátámasztják, hogy a fiatalok számára a fejlődési és előrehaladási lehetőségek a legfontosabbak, nem pedig a pénz. Ebből is fakadhat, hogy megtartásuk egyre nagyobb kihívás elé állítja a szervezeteket, hiszen nem elég csupán anyagi juttatásokat biztosítani számukra. Ha valahol nem érzik
megbecsülve magukat és a munkájukat, ha nem kapnak elismerést, azonnal tovább állnak, és más lehetőségek után néznek.
A tehetségmenedzsment jótékony hatásai
A tehetségmenedzsment lényegében egy olyan szervezeti folyamat, mely során a kiemelkedő teljesítményű, tehetséges emberek toborzása, kiválasztása, megtartása és fejlesztése történik. Az üzleti stratégia fontos része kell, hogy legyen, hiszen általa növelhető a hatékonyság, a teljesítmény, és csökkenthető a fluktuáció.
Amikor már-már a versenyképességet veszélyezteti a szakemberhiány, a kiváló munkavállalók elköteleződésének biztosítása, a fiatal munkaerő bevonzása és megtartása kulcskérdéssé válik.
A tehetségprogramok az employer branding, azaz a munkáltatói márka építésének nélkülözhetetlen elemei. Azok a szervezetek, ahol tudatosan hirdetik értékeik között a tehetséggondozást és a gyakorlatban is nagy figyelmet fordítanak rá, kitűnhetnek a tömegből, hírnevet és kedveltséget vívhatnak ki.
Ha érdeklődik a tehetségmenedzsment iránt, szívesen tájékozódna a hazai szervezeti megoldásokról és megismerne már működő programokat, akkor jöjjön el 2017. november 10-én a Human Telex Consulting szervezésében megrendezésre kerülő Talent Plantation Tehetségmenedzsment konferenciára!
A részletes programról és a jelentkezés menetéről az alábbi linken
tájékozódhat: www.talentplantation.hu.
A tehetségről sokan sokféleképpen nyilatkoztak. Az egyik legismertebb leíró elmélet Joseph Renzulli, amerikai pszichológus nevéhez fűződik, aki az alábbi négy pontban foglalta össze a tehetségek jellemzőit:
(1) átlag feletti általános képességek,
(2) átlagot meghaladó speciális képességek,
(3) kreativitás,
(4) feladat iránti elkötelezettség.
Ha tehát alkalmazottunk például magas intelligencia szinttel rendelkezik (1), több idegen nyelven is folyékonyan beszél (2), kreatív a látásmódja (3), és elkötelezetten, felelősségtudóan dolgozik (4), akkor tehetségnek bélyegezhetjük. Az azonosításuk ezek szerint könnyen megy, nem ez jelenti az igazi kihívást, sokkal inkább a bevonzásuk és a megtartásuk a gond.
Vándorló fiatalok
Bármily közhelyes is az alábbi megállapítás, igaz: a munkavállalók szeretik, ha törődnek velük. A tehetségmenedzsment rendszerek épp ezt a gondoskodást biztosítják, azon túl, hogy fejlődési lehetőséget is nyújtanak a szervezeten belül. Ne felejtsük el, hogy nem a versenyképes fizetés az egyetlen szempont, amit az álláskeresők figyelembe vesznek a munkahelyválasztáskor!
Az Y generáció tagjaira fokozottan érvényes ez a megállapítás. Sorra érkeznek a különböző kutatási eredmények, melyek alátámasztják, hogy a fiatalok számára a fejlődési és előrehaladási lehetőségek a legfontosabbak, nem pedig a pénz. Ebből is fakadhat, hogy megtartásuk egyre nagyobb kihívás elé állítja a szervezeteket, hiszen nem elég csupán anyagi juttatásokat biztosítani számukra. Ha valahol nem érzik
megbecsülve magukat és a munkájukat, ha nem kapnak elismerést, azonnal tovább állnak, és más lehetőségek után néznek.
A tehetségmenedzsment jótékony hatásai
A tehetségmenedzsment lényegében egy olyan szervezeti folyamat, mely során a kiemelkedő teljesítményű, tehetséges emberek toborzása, kiválasztása, megtartása és fejlesztése történik. Az üzleti stratégia fontos része kell, hogy legyen, hiszen általa növelhető a hatékonyság, a teljesítmény, és csökkenthető a fluktuáció.
Amikor már-már a versenyképességet veszélyezteti a szakemberhiány, a kiváló munkavállalók elköteleződésének biztosítása, a fiatal munkaerő bevonzása és megtartása kulcskérdéssé válik.
A tehetségprogramok az employer branding, azaz a munkáltatói márka építésének nélkülözhetetlen elemei. Azok a szervezetek, ahol tudatosan hirdetik értékeik között a tehetséggondozást és a gyakorlatban is nagy figyelmet fordítanak rá, kitűnhetnek a tömegből, hírnevet és kedveltséget vívhatnak ki.
Ha érdeklődik a tehetségmenedzsment iránt, szívesen tájékozódna a hazai szervezeti megoldásokról és megismerne már működő programokat, akkor jöjjön el 2017. november 10-én a Human Telex Consulting szervezésében megrendezésre kerülő Talent Plantation Tehetségmenedzsment konferenciára!
A részletes programról és a jelentkezés menetéről az alábbi linken
tájékozódhat: www.talentplantation.hu.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák