Végkielégítés: jól jön az üzemi baleset a munkáltatónak
Felmondás esetén az egyik utolsó, de mindkét fél szempontjából nagyon fontos kérdés a végkielégítésé. A végkielégítés mértékét is szabályozza a Munka törvénykönyve. A Piac és Profit Online összefoglalta a lényeget.
Alapesetben a végkielégítés mértéke az alábbiak szerint alakul:
Munkáltatónál eltöltött minimum évek száma - Végkielégítés összege
3 év - egyhavi
5 év - kéthavi
10 év - háromhavi
15 év - négyhavi
20 év - öt havi
25 év - hat havi
Egyéb esetekben is elképzelhető azonban, hogy az alap végkielégítésnél kevesebbre lesz jogosult a munkavállaló.
A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Pontosabban nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe az az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó időszak, amikor a munkavállaló táppénzre jogosult. Amennyiben ugyanis a munkavállaló táppénzben részesül, munkabér nem fizethető ki részére.
Ez alól kivétel
- a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.
A munkaviszony főszabály szerint tartós jellegű jogviszony, és ez igaz akkor is, amikor határozott idejű, de mondjuk, nem két napra szóló munkaviszonyról beszélünk. Éppen ezért a jogalkotó a jogviszony megszüntetésénél számos szabályt ír elő.
Más a helyzet, ha a munkavállaló egybefüggően mondjuk 31 napot keresőképtelen állományban van. A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot biztosít, mely alatt a munkavállaló a távolléti díj 70 százalékára, azaz munkabérre jogosult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkavállaló az adott naptári évben egybefüggően 31 napot keresőképtelen volt, akkor is figyelembe kell venni ezt az időtartamot a végkielégítésre való jogosultság szempontjából, mivel ennek az egybefüggő 31 napos időtartamnak az első 15 napjára a munkavállaló a távolléti díj 70 százalékban, vagyis munkabérben részesült, és csak a fennmaradó 16 napra járt neki a táppénz.
Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti
üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint
a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.
Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló például a veszélyeztetett várandósság miatt egybefüggően legalább 30 napot meghaladóan keresőképtelen, úgy ezt az időszakot a munkáltatónak nem kell a végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelembe vennie, hiszen ebben az időtartamban a munkavállaló táppénzre jogosult, de távolléti díjra, azaz munkabérre nem.
A munkavállaló részére az üzemi balesetből eredő keresőképtelenség esetén betegszabadság az irányadó törvényi rendelkezések alapján nem adható ki, így a munkavállaló az üzemi balesetből eredő keresőképtelenség időtartama alatt munkabérre sem lesz jogosult.
Előfordulhat, hogy az üzemi baleset kapcsán megállapítható munkáltatói felelősség ellenére a munkavállalónak munkaviszonya megszüntetéskor egyáltalán nem, vagy csak kevesebb végkielégítést kell fizetnünk, mert az üzemi balesetből eredő, egybefüggően 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamát - a munkabérre való jogosultság híján - nem kell figyelembe vennünk. Ezen a helyzeten az sem változtat, hogy az üzemi balesetből eredő keresőképtelenség a munkáltató mulasztására vagy jogellenes magatartására vezethető vissza.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Ha valaki úgy dönt, hogy külföldiként Magyarországon szeretne gazdasági tevékenységet végezni, számtalan lehetőség közül választhat ennek... Teljes cikk
A mesterséges intelligencia számos etikai, jogi kérdést vet fel, és a kérdések, de főleg a válaszok, még fontosabbak a HR érzékeny világában.... Teljes cikk
A munkáltatóknak három lehetősége van. Az Alkotmánybíróság nemrégiben egy fontos döntést hozott a Munka Törvénykönyve kapcsán, a munkakörükre... Teljes cikk
- Itt a toplista! Ezekben az országokban nem uralja a munka az életet – hogy áll Magyarország? 6 napja
- Lehetséges visszavonni előre kiadott szabadságot táppénz miatt? 7 napja
- Lemondás alatt táppénzre menni? Jogszerű és kockázatmentes? 7 napja
- Befolyásolja a táppénz a CSED és GYED összegét? 7 napja
- Az alkalmazásban állók egy főre jutó ledolgozott munkaóráinak száma - grafikon 1 hete
- Felmondási idő 2025 2 hete
- Három embert ítéltek el egy vasúti munkás halála miatt 2 hete
- Halálos munkahelyi baleset történt a 14. kerületi önkormányzat egyik cégénél 2 hete
- Teljesítménybér: a legfontosabb tudnivalók 2 hete
- Figyelmetlen munkavégzés okozott maradandó sérülést Kaposváron 2 hete
- Egyre kevesebb munkaórát teljesítenek az európai dolgozók 2 hete