Vissza az irodába és vissza a múltba - miért kezdenek főnökösködni a vezetők?

Az elmúlt években sok vállalat a rugalmasságot és a munka–magánélet egyensúlyát hirdette, ma viszont újra a fegyelem és az irodai jelenlét kerül előtérbe. Visszatérnek a kötelező irodai napok, a szigorú teljesítménymutatók és a mesterséges intelligencia által vezérelt hatékonyságmérések.

Alex Bouaziz, a HR-platformot működtető Deel társalapítója szerint ez „nagyon is munkáltatóvezérelt piac”: a cégek most megengedhetik maguknak, hogy szigorítsanak. Ugyanakkor a túlzott kontroll – figyelmeztetnek a szakértők – alááshatja a bizalmat, a morált és hosszabb távon a megtartást is - mutat rá a Business Insider írása. 

„Ez az új normális”

Rajesh Namboothiry, a ManpowerGroup alelnöke szerint a legtöbb vezető ma „többet követel” a dolgozóktól – hosszabb munkaidőt, hétvégi beosztást, nagyobb elérhetőséget. A vállalatok úgy érzik, hogy a hatékonyságnövekedés egyirányú utca.

„A vezetők most úgy látják, hogy ez az új normális” – mondta Namboothiry. A szigorítások érthetők, hiszen a munkaerőpiac lehűlt, és kevesebb lehetőség vár a váltani vágyókra. De ez a hozzáállás visszaüthet: az amerikai dolgozói elkötelezettség például több mint tíz éve nem volt ilyen alacsony. Ha pedig a piac ismét élénkül, a túlzottan kontrollált munkavállalók könnyen továbbállhatnak.

A kiszámíthatóság illúziója

Sok vezető azzal indokolja a szigorodást, hogy a gazdasági bizonytalanság és a mesterséges intelligencia térnyerése közepette stabilitásra van szükség.

A munkáltatók egyszerűen próbálnak kiszámíthatóságot teremteni egy kiszámíthatatlan világban – a struktúra és a technológia eszközeivel

– mondta Marlo Lyons, vezetői coach.

Csakhogy ez a fajta kontroll ára magas lehet. Azok az alkalmazottak, akik főnöküket „empátiahiányosnak” érzik, nagyobb arányban számolnak be toxikus munkahelyi légkörről és mentális problémákról – mutat rá a Businessolver kutatása. Az ilyen környezet pedig csökkenti a produktivitást és növeli a hiányzások számát.

A bizalom és a jövőbe fektetés hiánya

A Gartner munkaerőpiaci szakértője, Dion Love szerint a dolgozók hosszú távon nem felejtik el, hogyan bánt velük a cég a nehezebb időkben. Ráadásul sok vállalat épp most mulasztja el, hogy befektessen dolgozói fejlesztésébe – például az AI-használat oktatásába.

Egy friss EY-felmérés szerint a nagyvállalati vezetők mindössze egynegyede tartja prioritásnak a munkavállalók fejlesztését a következő években. Ez veszélyes, mondja Dan Kaplan, a ZRG tanácsadó cég vezetője: ha a dolgozók nem értik, hogyan működik az AI, könnyen ellenségként tekintenek rá – miközben a vezetők maguk lelkesen alkalmazzák.

Kié marad a hatalom?

A helyzet nem mindenki számára reménytelen. A legkeresettebb szakemberek – például a mesterséges intelligencia területén – még mindig válogathatnak az állások között. Matt Martin, a Clockwise CEO-ja szerint az AI-cégekhez áramló pénz új lehetőségeket teremt, így a tehetséges dolgozók egyszerűen otthagyják a túl szigorú főnököket.

Bouaziz hozzátette: a rugalmas, távoli munkát kínáló cégeknél – mint a Deel vagy az Atlassian – most soha nem látott mértékben nő az érdeklődés.

Visszatérés a régi világhoz – vagy új irány?

Sok dolgozó még hisz abban, hogy a pandémia végleg megváltoztatta a munka világát. Jonathan Tobias, egy brooklyni technológiai szakember például hálás, hogy távmunkában dolgozhat, és így mindössze öt perc sétára van a gyerekétől. Ugyanakkor ő is érzi, a rugalmasság korszakának vége közeleg: 

A régi irodai világ visszatérhet – főleg a fiatalabb dolgozóknál. Ez megedzheti őket, vagy épp elriaszthatja őket a vállalati kultúrától. De ha a vezetők túl messzire mennek, az könnyen visszafelé sülhet el.

Miért utálják mindenhol a HR-t – és miért nélkülözhetetlen mégis?

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik