21,3 százalékkal Észtországban volt a legmagasabb a nők bérhátránya az EU-tagállamok közül 2022-ben. Magyarország a lista hatodik helyén áll 17,5 százalékkal, bár ez a bérhátrány enyhe emelkedését jelenti (2021-ben 17,3 százalék) mégis sikerült hátrébb kerülni az egy évvel korábbi negyedik helyezéshez képest. Luxemburg a "győztes sereghajtó" esetében -0,7%-os negatív rés mutatkozik, ami azt jelenti, hogy a nők átlagkeresete magasabb, mint a férfiaké.

Így változtak az átlagkeresetek hazánkban a KSH adatai szerint.

Az 1992-től 2012-ig tartó nagy cikcakkok után egyenletesen emelkedni kezdtek a reálbérek Magyarországon egészen 2017-ig. Azóta azonban egyenletes csökkenés figyelhető meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján készült MTI infógrafikán.

Így változott az infláció 1991 és 2024 között Magyarországon.

Az alábbi grafikon szemlélteti az átlagkeresetek változását Magyarországon 2005. és 2023. január-november között a teljes munkaidőben foglalkoztatottak csoportját figyelembe véve. Az adatok a havi nettó átlagkereset változását mutatják a költségvetés és a versenyszféra tekintetében.

A JóSzaki több mint 700 mester és szakmunkás válaszai alapján állította össze az egyes szakmák és régiók jellemző szakiárait, és tette azt összehasonlíthatóvá a 2020-as hasonló felmérés adataival.

Így változtak a minimálbér és a garantált bérminimum összegei Magyarországon 2011 és 2023. december 1. között.

Így változtak a reálkeresetek 2022 és 2023 októbere között.

Így változtak a kedvezmények nélküli átlagkeresetek Magyarországon 2005 és 2023 között a KSH adatai szerint.

Novemberben Csehországban volt a legmagasabb az infláció az EU-tagállamokból. A második helyen Magyarország áll 7.7%-kal.

Így változott a háztartások nettó pénzügyi vagyona Magyarországon 2006 és 2023 második negyedéve között.

Így változott a bruttó átlagkereset nemzetgazdasági áganként 2022 és 20023 szeptembere között a KSH szerint.

2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset - 2022 augusztusa óta először - 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 537 000 forintra becsülhető, 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 540 400, a költségvetésben 518 800, a nonprofit szektorban 554 400 forintot tett ki, 15,4, 12,6, illetve 15,8 százalékkal emelkedett egy év alatt. Kedvezmények nélkül a nettó átlagkereset 371 000 forintot ért el, 14,1 százalékkal volt magasabb, mint 2022 szeptemberében.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a vállalkozásoknál 17,8%-kal 571 300 forintra, míg a költségvetésben 0,5%-kal 512 100 forintra nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az utóbbi, lényegesen visszafogottabb emelkedés hátterében – amely leginkább a közigazgatás, védelem területét érintette – a már említett 2022. februári bázishatás áll, ennek hatását kiszűrve a költségvetésben a bruttó átlagbér növekedése 12,1%-ra becsülhető. A nonprofit szervezeteknél dolgozók 538 800 forintos keresete 11,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.