2000. január 1-jén még csupán 25 ezer forint volt a bruttó minimálbér összege Magyarországon. A hivatalosan adható legalacsonyabb bér először 2014-ben haladta meg a 100 ezer forintot.

Az MNB előzetes adatai szerint 2020-ban 54 544 milliárd forint volt magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona.

Míg 2019 augusztusában megközelítette a 70 milliárd forintot a kereskedelmi szálláshelyek bruttó ábevétele, ez az összeg tavaly áprilisban csaknem nullára csökkent. Idén januárban pedig mindössze 3 milliárd forintot tett ki.

Észtországban, Ausztriában és Lettországban a legnagyobb a nők bérhátránya a férfiakhoz képest az Eurostat adatai szerint. Németországban is közelíti a 20 százalékot a női fizetések elmaradása.

Az euróban számított bruttó minimálbér 2021 elején csak Bulgáriában volt alacsonyabb, mint Magyarországon. Az Eurostat adatai szerint a tagállamok közül a legkisebb bér Luxemburgban a legmagasabb: 2200 euró. A törpeállamot Íroszág és Hollandia követi sorban.

A tavaly január-novemberi időszakban 274 ezer forint fölé nőtt a nettó átlagkereset Magyarországon. 2010 óta több mint duplájára emelkedett ez az összeg: akkor még csak 133 ezer forint volt.

Az Eurostat friss adatai szerint az EU 27 tagállama közül - azokban, ahol van minimálbér -, a magyar minimálbér a második legalacsonyabb. Csak Bulgáriában alacsonyabb a teljes munkaidőben megkereshető legkisebb jövedelem.

2005 óta több mint két és félszeresére nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete hazánkban.

Míg 2000-ben csupán 25 ezer forint volt Magyarországon a bruttó minimálbér, tíz évvel később ez az összeg 73 500 forintra nőtt, azóta pedig újabb közel 100 ezer forinttal emelkedett.

Mivel lehetne eredményesen tenni a munkavállalók megtartásáért? - tettük fel a kérdést legutóbb olvasói szavazásunkban. A válaszadók több, mint fele úgy gondolja, hogy elsősorban a fizetések emelésével lehetne az ügyben tenni.

Szinte mindenki pénzt szeretne, ha választhatna. Nem reprezentatív olvasói szavazásunk eredménye szerint a válaszadók 78%-a pénzjutalmat szeretne év végi céges ajándékként, ha választhatna.

A válaszadók 37,4%-a úgy érzi, hogy hiába kérne fizetésemelést a jövő évre, úgysem kapná meg munkáltatójától, tehát felesleges is az erőfeszítés. Ez derült ki nem reprezentatív olvasói szavazásunkból, ahol azt kérdeztük, mernek-e fizetésemelést kérni az elkövetkező évre a munkavállalók. Az eredmény a munkaerőhiányos időkben minimum elgondolkodtató.

Nem is olyan régen, egy cikkünk alatt egy hozzászóló felvetette, hogy vajon ahol a becsületes munkáért nem adnak tisztességes bért, az lehet-e a haza? Hiszen többszázezren a megélhetésük miatt is kerestek/keresnek munkát, sőt gyakran új hazát is külföldön. Feltettük olvasóinknak a kérdést, hogy mit gondolnak erről. Komoly különbség mutatkozott a szavazatok arányában.

Miért nem keresnek annyit a magyarok, mint nyugat-európai munkavállalók? Gyakran akkor sem, ha ugyanannak a multinacionális cégnek a leányvállalatánál dolgoznak. A közgazdászoknak megvan erre a válaszuk, hiszen Magyarország termelékenységben nem csak Nyugat-Európához képest, hanem a régióban is el van maradva. De az olvasók nem feltétlenül így látják.