Jelentős különbségek voltak megfigyelhetők az egyes szektorok bérdinamikájában - írja a KSH tájékoztatója. 2025 III. negyedévében a keresetek növekedése egyik szektorban sem haladta meg az előző év azonos időszakit.

2025 II. negyedévében az Európai Unióban 4,1%-kal nőtt az egy ledolgozott órára jutó munkajövedelem. Magyarországon a növekedés 11%-ot ért el, amely a második legmagasabb volt.

2024-ben a háztartásokban az egy főre jutó évi nettó átlagjövedelem 2 millió 797 ezer forint volt, amely 13,6%-kal magasabb, mint 2023-ban. - írja a KSH tájékoztatója.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó mediánkeresete 2024-ben 517 000 forintra nőtt, és az átlagkeresetnél nagyobb mértékben, 15,4%-kal emelkedett. Ehhez a pedagógus és az egészségügyi szakdolgozói béremelések járultak hozzá jelentősen, mivel az itt dolgozók bére a medián körül szóródik.

Az előző év azonos időszakához képest nem változott a rendszeres keresetek aránya a kereseten belül. A II. negyedévet a rendszeres keresetek – 9,4%-os – és a nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) 4,2%-os növekedése jellemezte.

Így alakultak a járási szintű bruttó átlagkeresetek a 2025 január-szeptemberi időszakban a KSH adatai szerint.

A KSH november 19-én, a Nemzetközi Férfinap alkalmából kiadott tájékoztatójában az EU tagállamaiban élő gyermekes és gyermek nélküli nők és férfiak foglalkoztatási rátáját vetette össze.

Így változtak a KSH adatai szerint az átlagkeresetek Magyarországon 2005 és 2025 január-szeptembere között.

2025 I. félévében az egy évvel korábbinál 0,8%‑kal többen, átlagosan 1 millió 381 ezren álltak alkalmazásban a budapesti székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak csaknem háromnegyedét foglalkoztató versenyszférában 0,4, a költségvetési intézményeknél 0,6%-kal növekedett a létszám.

A tagországok 2024. évi nemenkénti foglalkoztatottsági rangsorának két szélső értékét nézve a holland férfiak 85,7%-os rátája 10,3 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot, Belgium esetében pedig 70,2%-kal, 5,2 százalékponttal alacsonyabb annál. A magyar férfiak rátaértéke 78,7%, ami a 7. legmagasabb az Unióban - írja a KSH tájékoztatója.

2025 II. negyedévében az idősebb korosztályok esetén a bérnövekedés kismértékben meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. Ennek oka, hogy magas volt a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya, ahol a minimálbér emelkedése húzta fel a béreket, továbbá a pedagógusok aránya, akiknek a keresete kiemelkedően növekedett - írja a KSH elemzése.

Így változott a relatív jövedelmi szegénységi arány korcsoportok szerint 2004 és 2022 között a különböző korcsoportokban a KSH adatai szerint.

A teljes munkaidőben állók bruttó átlagkeresetének változása az előző év azonos időszakához képest, nemenként.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó reálkeresetének változása az előző év azonos időszakához képest.