Így változott 1990 és 2023 között az iskolarendszerű képzésben részt vevők aránya a 3-22 éves korcsoportból a KSH adatai szerint.

A 25–34 évesek közül azok aránya, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.

A 2021–2030-as időszak európai uniós oktatási stratégiai célkitűzései között kiemelt fontosságú a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése. Cél, hogy (a tagállamok átlagában) a 25–34 évesek körében ez az arány elérje a 45%-ot - írja a KSH tájékoztatója.

A 444.hu szemlézte az Eurostat adatbázisát, amiből kiderült, hogy 2014 és 2023 között emelkedett a korai iskolaelhagyók száma Magyarországon.

A KSH 2022-es adatai szerint a magyar népesség több mint 20 százaléka nem végzett digitális tevékenységet.

Így változott 2001, 2011 és 2022 között a népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint a KSH adatai szerint.

Így változott a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 2000 és 2023 között a KSH adatai szerint.

Így változott 2000 és 2023 között a korai iskolaelhagyók aránya a KSH adatai szerint.

Így alakult az egyetemek, főiskolák nappali képzésére jelentkezők és felvettek száma és aránya 1990 óta.

Így változott 1990 és 2023 között a felsőoktatási intézményekbe felvett diákok száma.

Így változott hazánkban a 3–22 éves népességből iskolarendszerű oktatásban részt vevők aránya 1990 és 2024 között.

Így változott 2000 és 2023 között a legalább középfokú végzettségűek aránya a 20–24 éves korosztályban.

Ennyi hallgató tanult idegen nyelveket 2001/2002 és 2023/2024 között.

A következő hetekben 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700-an érettségiznek. A tavalyi 2023-as évhez viszonyítva körülbelül 1600 fővel többen vágnak neki a megmérettetésnek. Az MTI infógrafikája alapján elmondható, hogy az érettségizők számában az elmúlt 10 évben nem volt kiemelkedő változás. A rekorder év 2011, ekkor 142 600 fő érettségizett.