A 7-8 éves gyerekek csaknem negyede - 24 százaléka - rendelkezik telefonnal, 95 százalékuk okostelefonnal - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság (NMHH) megbízásából készült kutatás eredményei szerint.

Romániában és Finnországban 90 százaléknál is magasabb a két vagy több idegen nyelvet tanulók aránya a 11-14 éves iskolások körében.

Összesen 13 ezer 110 fő jelentkezett az idén szeptemberben indult pedagóguképzésekre, és 7327-en nyertek felvételt. Előbbi csaknem 2 ezerrel, utóbbi pedig több mint 900-zal több, mint a 2020-ra vonatkozó Felvi.hu adatok.

Az angol után a spanyolt, a franciát, a németet és az olaszt tanulja a legtöbb 11 és 14 év közötti iskolás diák az Európai Unió tagállamaiban - derül ki az Eurostat adataiból.

Míg 2016-ban még több mint 20 ezren jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre, addig tavaly már csak 11 ezer, idén pedig 13 ezer volt ez a szám - derül ki a Felvi.hu adataiból.

Így változott a tanszerek és írószerek fogyasztói árindexe hazánkban 2000 és 2020 között.

A tavalyi évhez képest idén 10 ezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba Magyarországon.

Míg 2019-ben csaknem 62 ezer 14 és 19 év közötti fiatal tett nyelvvizsgát és 28,5 ezer 20-24 év közötti, addig tavaly az előbbi korcsoportból mindössze 41 ezren, utóbbiból pedig 18 ezren járultak a vizsgabizottságok elé.

Idén 111.750 diák jelentkezett érettségire. Az elmúlt 25 évben 2011-ben volt a legmagasabb a vizsgázók száma: 142.600 fő.

2020-ban nagyot zuhant a nyelvvizsgát szerző fiatalok száma mind a 14-19, mind a 20-24 éves korosztályban.

2001. óta 2004-ben jelentkeztek a legtöbben a felsőoktatásba, és a felvett tanulók száma is abban az évben volt a legmagasabb. Idén 101 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe.

Az elmúlt 5 évben 221 ezerről 181 ezerre csökkent a szakgimnáziumokban tanulók száma. Hasonló tendencia figyelhető meg a szakközépiskolák, illetve a szakiskolák és készségfejlesztő iskolák esetében.

Talán nem újdonság, hogy az élethosszig tartó tanulás időszakát éljük, ami ma már nem egyszerű szlogen, hanem szükségszerűség, hiszen aki nem fejlődik, az egyszerűen kiszorul a munkaerőpiacról, ahol a technológiai fejlődés exponenciális. Az elmúlt hetekben több kérdést is feltettünk olvasóinknak a munkahelyi képzésekkel kapcsolatban, amely válaszok ugyan nem reprezentatívak, de azt mutatják, hogy milyen fontos szerepe van a képzésnek a munkavállalók számára, és hogy bizony a kínálaton és a hatékonyságon van még mit fejlesztenie a munkáltatóknak.

Valós történésből kiindulva megkérdeztük olvasóinkat, hogy igazságosnak tartják-e, ha elküldik az óvónőt vagy a tanárt a munkahelyéről azért, mert viszony alakul ki a pedagógus és egy szülő között. A jelentős többség, több mint a válaszadók háromnegyede szerint nem igazságos, mert ez mindenkinek a magánügye.