A tavalyi évhez képest idén 10 ezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba Magyarországon.

Míg 2019-ben csaknem 62 ezer 14 és 19 év közötti fiatal tett nyelvvizsgát és 28,5 ezer 20-24 év közötti, addig tavaly az előbbi korcsoportból mindössze 41 ezren, utóbbiból pedig 18 ezren járultak a vizsgabizottságok elé.

Idén 111.750 diák jelentkezett érettségire. Az elmúlt 25 évben 2011-ben volt a legmagasabb a vizsgázók száma: 142.600 fő.

2020-ban nagyot zuhant a nyelvvizsgát szerző fiatalok száma mind a 14-19, mind a 20-24 éves korosztályban.

2001. óta 2004-ben jelentkeztek a legtöbben a felsőoktatásba, és a felvett tanulók száma is abban az évben volt a legmagasabb. Idén 101 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe.

Az elmúlt 5 évben 221 ezerről 181 ezerre csökkent a szakgimnáziumokban tanulók száma. Hasonló tendencia figyelhető meg a szakközépiskolák, illetve a szakiskolák és készségfejlesztő iskolák esetében.

Talán nem újdonság, hogy az élethosszig tartó tanulás időszakát éljük, ami ma már nem egyszerű szlogen, hanem szükségszerűség, hiszen aki nem fejlődik, az egyszerűen kiszorul a munkaerőpiacról, ahol a technológiai fejlődés exponenciális. Az elmúlt hetekben több kérdést is feltettünk olvasóinknak a munkahelyi képzésekkel kapcsolatban, amely válaszok ugyan nem reprezentatívak, de azt mutatják, hogy milyen fontos szerepe van a képzésnek a munkavállalók számára, és hogy bizony a kínálaton és a hatékonyságon van még mit fejlesztenie a munkáltatóknak.

Valós történésből kiindulva megkérdeztük olvasóinkat, hogy igazságosnak tartják-e, ha elküldik az óvónőt vagy a tanárt a munkahelyéről azért, mert viszony alakul ki a pedagógus és egy szülő között. A jelentős többség, több mint a válaszadók háromnegyede szerint nem igazságos, mert ez mindenkinek a magánügye.

Csökkent a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma 2001-2017 között - írta a felvi.hu alapján az MTI.

A 2015-ös Pisa-felmérés eredménye az OECD-országok körében.

Ilyen vagy olyan okból, de mini felmérésünk válaszadói fontosnak tartják a munkaerő képzését. Túlnyomó többségük arra szavazott, hogy képezni kell a munkavállalókat.

Aktuális hírek szerint hiányszakmákban a bevándorlást is megkönnyíti a kormányzat, legalábbis Ukrajnából. Ugyanezen szakmák tanulását is támogatják, ösztöndíjat lehet szerezni, ha valaki asztalosnak, péknek, kőművesnek, ápolónak tanul. De vajon motiválnak-e ilyen irányba a szülők?

Közel 2 milliárd ember tanulja idegennyelvként. Legyen szó akár munkavállalásról, akár tanulásról, az angol nyelv ismerete ma már szinte elkerülhetetlen. Legjobban a skandináv országokban beszélnek, Magyarország a 21, a 70 országot felölelő listán.

Csökkent a nyelvvizsgával rendelkező fiatalok száma.