Kérdezz-felelek

Beszámít a Romániában, nappali tagozaton végzett egyetem a rendes korhatárba vagy a 40 éves kedvezményes nyugdíjába ?

Lekérdeztem a szolgálati időmet és szerepel benne minden, de a C tagozatos szakmunkásképző, amit 74/75 ill. 75/76 évben végeztem 365 nappal szerepel, holott 1976.06.21-én szakmunkásvizsgáztam. Ebből úgy néz ki, mintha én 1975.08.31-től 1976.06.21-ig sehol se lettem volna, pedig valójában tanuló voltam. Tanulóéveim gyakorlatát is a Pécsi Szolgáltatóipari vállalatnál töltöttem. Szóval azt nem értem , hogy most a két évet az 365 napnak számolják-e, hiszen én a 1976.09.01-én kezdtem a szakmunkásképző 2. évét.

Segítségét kérném, hogy létezik-e olyan, hogy a munkáltató kifizetheti a 3 év "szolgálati időt", ami a nyugdíj korhatárig még hátra van? A szomszédom ugyanis 1955-ben született, szakmunkásképzőbe járt és azóta is folyamatosan dolgozik, kb. 47 év szolgálati időt szerzett. Szeretne nyugdíjba menni, a korhatárig azonban még van 3 éve, amit a munkáltató úgymond megváltana. A kérdés, hogy van-e ilyenre lehetőség, ha igen, akkor milyen feltételekkel?

Pedagógus vagyok, a szakmai gyakorlati időmet számolom, a gyes és a gyed beleszámít-e? Képesítés nélküli nevelő voltam 1é vig, ezt beszámítottam. Főiskola nappalin 3 év, ezt nem számítottam bele. Hogyan kell értelmezni? Mi számít?

Nemsokára betöltöm a hatvanötödik évemet. Az egyetemen, ahol tanítok nyugdíjazásom után is számítanak a munkámra, óraadóként. Úgy értesültem, hogy nyolc hónap jár nekem még, de ennek csak az első felében dolgozhatok már. Az óraadói szerződést azonban csak akkor tudják megkötni velem, ha a felmentést letöltöttem. Itt a probléma, mert a felmentés első része - ha jól használom a kifejezést - elmegy a vizsgaidőszakkal és a nyári szünettel. A második részében, amikor már legalább bevezetném az egyes tárgyaimat akár ideiglenesen is átvevő kollégákat a tematikákba, azt mondják, már nem dolgozhatok. Lehetne esetleg mégis egyfajta önkéntes szerződéssel? Nem tudom világos-e: nem szeretnék lemondani erről a nyolchónapnyi pluszpénzről, de szívesen dolgoznék is, amíg ez tart, helyet engedve az utánam következő kollégáknak. Tehát az a kérdés, hogy mi is az a felmentési idő, mennyire kötelező a munkahelynek ezalatt százszázalékosan felmentenie engem a munkavégzés alól?

Egy 2016 februárjában jogerősen felbontott házasságot követően három - 10 éven aluli - gyermek elhelyezéséről döntött úgy a bíróság, hogy a két idősebb gyermek felett az elvált szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeletet (50-50 százalék), heti váltásban, míg a legkisebb gyermek felett a kizárólagos szülői felügyeleti jogot az édesanyja gyakorolja, édesapánál kéthetente hétvégén van a gyermek. A bírósági egyezségben a következő szerepel: „A felperes hozzájárul ahhoz, hogy a három gyermek után járó családi pótlékot az alperes (édesanya) vegye fel, alperes pedig hozzájárul ahhoz, hogy a kiegészítő adókedvezményt a felperes (édesapa) igénybe vegye, ezzel szemben pedig a felperes vállalja, hogy a kiegészítő adókedvezmény összegét egy az egyben … nevű gyermeke tartása fejében átadja az alperes részére…” Ebben az esetben számolhat-e az édesapa a három gyermekeseket megillető adókedvezmény összegével? Számolhat-e az 50-50 százalékban felügyelt gyermekek esetében 110-110 ezer forinttal? Jelenleg az édesapa (már az év elején is) élettársi kapcsolatban él, ahol egy háztartásban – de nincs ezen a lakcímen bejelentve - neveli élettársának két gyermekét, akik szintén 50-50 százalékban közösen felügyelt gyermekek. Utánuk a családi adókedvezményt a szüleik veszik igénybe (nincs bejegyzett élettársi kapcsolatuk), de figyelembe vehető gyermekeknek számíthatja-e Őket ahhoz, hogy a három gyermekes családi adókedvezményt igénybe tudja venni? Kérem, tájékoztasson arról, hogy januártól milyen összegű családi pótlékra jogosult az édesapa és milyen formában kell adóelőleg-nyilatkozatot tennie a munkáltatója felé a havi adó- és járulékkedvezmény megállapításához!

Csúnya dolgot követtem el. Eltulajdonítottam a munkahelyemről 2 db kéztörlő tekercset, melynek értéke kb. 800 Ft. Tettemet beismertem. Ezért több mint tíz után felmondtak nekem jogosan.Az nem bánt, hogy elküldtek, mert a munkáltató már sok gusztustalan dolgot csinált a dolgozókkal, csak az bánt, hogy nem fizették ki a vég kielégítésemet melynek értéke 300 ezer Ft. (3 havi bérem) Tudom, jogosan nem fizették ezt az összeget ki. Kérdésem az lenne, hogy van-e esélyem arra, hogy ha nem is a teljes összeget, de legalább egy részét van-e jogom kérni tekintettel a nagy értékkülönbségre.

Hiteltörlesztős cafeteriával kapcsolatban lenne kérdésem. Idén kétszer történik már az utalás, az első júliusban a másik valamikor télen. Érdeklődnék hogy felmondás alatt is jár-e vagy a munkáltató megvonhatja? 2 hónap felmondási időm van, ha június elején felmondok a jelenlegi munkáltatómnál és kivárjuk a 2 hónapot, akkor ugyebár július végéig még állományban maradok. Megkapom vagy elbukhatom a támogatást? Vagy érdemes esetleg megvárni hogy júliusban megkapjam és csak utána felmondani?

2014. május 7-én született meg 3. gyermekem. A két nagyobb most 13 és 10 éves. Június 13-val visszamennék dolgozni. Szeretném megkérdezni, 2014. május 7-től a szabadságaimat plusz 7 nappal kell számolni, vagy a plusz 7 nappal csak akkor lehet számolni, ha munkába állok?

Az lenne a kérdésem, hogy az ebédidőt mindenféleképp le kell dolgozni vagy van arra törvényi lehetőség, hogy a munkaadó "fizesse" azt a 8 órás műszakba? A következő kérdésem pedig az lenne, hogy egyhuzamban hány napot lehet dolgoztatni és mennyi idő után kell kiadni pihenőt? A heti 2 nap pihenő az jár ha nem munkaidő keretben dolgozok? Ha a szerződésemben konkrétan nincs leírva, hogy munkaidő keretben dolgozom (folyamatos munkarendbe vagyok) akkor hány napot dolgoztathatnak egyszerre? Az lehet, hogy a szerződésbe nem írják bele, hogy munkaidőkeretben dolgozom, csak hivatkoznak egy kiegészítésre, másik szerződésre amiben konkrétan le van írva, hogy munkaidőkeretben dolgoznak az emberek a cégnél? Az utolsó kérdésem meg az lenne, hogyha nincs benne a szerződésbe semmiféle formába, hogy munkaidőkeretben dolgoznék, de menet közben azt a szerződést meg módosítják amiben erről szó van , akkor erről engem értesíteniük kell, vagy új szerződést kell aláírnom vagy csak egyszerűen jogfolytonosan megy tovább minden, mert ők azon a szerződésen változtathatnak úgy, hogy engem mint munkavállalót nem értesítenek?

Gyógyfürdő műszaki felügyeletét végezzük. A dolgozóim "folyamatos" munkarendben dolgoznak, 3 havi munkaidőkeretben. A beosztásuk fele-fele arányban (tehát megvan a munkakezdések egyharmadában a 4 órán túli különbség) 08-20 óráig, illetve 20-08 óráig, folyamatosan évi 365 napon keresztül. Jár-e nekik a 30 százalékos műszakpótlék? Jár-e nekik a műszakpótlékon felül a vasárnapi 50 százalék, illetve az ünnepnapi 100 százalék pótlék? Jár-e nekik a 100 százalékos túlórapótlék, ha a túlmunka ideje nincs kiadva csúsztatásként, tehát növeli a munkaidőkeretet? Éjszakai pótlékra nem jogosultak!

Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy rokkantsági ellátás mellett megbízási jogviszonyban mik a munkavégzés feltételei? Van-e időkorlát? Havi szinten ez hogy alakul? Napi 4 vagy 8 órában? Összegben mik a feltételek? Idén, 2016. február 2-től részesülök rokkantsági ellátásban.

Közmunkában voltam foglalkoztatva rehabilitációs ellátás mellett, most ez év február 1-től felülvizsgálaton megváltoztatták rokkantellátásra. Az összeg ugyanaz, 29600 forint. Munkaügy azonnali leszámolást rendelt el és még a nyilvántartásból is törölt. Mivel bárhol dolgozhatok csak közmunkásként nem. Nem értem, hogy dolgozzak rendes munkahelyen, mikor szakértői vizsgálat alapján nem javasolt a rehabilitációm? Miért nem dolgozhatok közmunkában, mikor ez a lehetőség van? Azt mondja a munkaügyis, hogy válasszak mondjam le a ellátást akkor úgy lehet közmunkát végezni rokkantellátás mellett nem. Ez tényleg így van?

A munka törvénykönyve azt írja, hogy a bérpótlék számítási alapja - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a munkavállaló egy órára eső alapbére. Kérdésem az lenne, hogy ez az eltérő megállapodás mit jelent, mennyivel lehet (esetleg) kevesebb ez a számítási alap az alapbérnél? A megállapodás történhet a kollektív szerződésben vagy lehet egyénenként a munkaszerződésben?

Kormánytisztviselőként idén március 1-től vagyok állományban, április végén megkaptam cafeteria kártyáimat. Most már meg tudtam nézni az egyenleget is, amelyen (így hónap végén) összesen 2 havi összeg szerepel. Gondolom ez a március és április havi juttatás. Szeretném tudni, hogy a húsvéti ajándék cafeteria utalvány/összeg járna-e nekem is, mivel akkor már dolgoztam, vagy az bizonyos ledolgozott időhöz van kötve?

Önkormányzatunknál a Polgármester Úrnak bruttó 200.000 forint éves cafeteriaösszeget állapítottak meg. A Generali Biztosító Zrt-nél kötött G60 Aranyszárny biztosítással rendelkezik. Az lenne a kérdésem, hogy ha a cafeteriakeretét nyugdíj előtakarékosságba szeretné felhasználni, akkor önkormányzatunk részéről mi a teendő? Mennyi nettó összeg jár neki havonta?

Négy műszakos munkarendben, május 1-én vasárnapon elvileg munkanapom lenne. Szeretném tudni, hogy erre a napra a május elseje miatt jár-e munkabér? A munkahelyemen azt mondják, hogy jár munkabér erre a napra,viszont én munkaközvetítő irodán keresztül helyezkedtem el, és az iroda szerint nem jár erre a napra munkabér. Így sajnos nem tudom, hogy kinek a szava a döntő, mi alapján fogom megkapni a bérem.

Férfiak nyugdíjba vonulásáról érdeklődöm. Születtem 1955-ben. Ipari iskolába kezdtem 1979.09.01-el, melyet 1972-ben fejeztem be. Ezután dolgoztam egy gyárban 1976-ig. 1976. január. 13-tól dolgozom - jelenleg- is közalkalmazotti státuszban, állami cégnél. Az én számításom szerint 51 éves munkaviszony után 2019 júniusában mehetek el nyugdíjba, ez borzalmas...Ezt én sem szellemileg, sem fizikailag már most sem bírom.....Kérem segítsen, hogy milyen lehetőségem van, hogy törvényesen az eddig munkaviszonyom - 47 éves - után nyugállományba vonulhassak.

Az lenne a kérdésem: 2016 március 14-én lejárt a gyes ellátásom. Ezt követő naptól megkezdtem a szabadságom kivételét. A bérpapíromon meglepődve azt láttam (pontosabban én számoltam ki), hogy a két ünnepre nem számoltak bért, vagyis a 23 munkanap helyett 21 munkanapot vettek alapul az osztásnál, és 13 nap helyett 11 napot a szorzásnál. Így kevesebb bért kaptam, hozzáteszem hogy alapbéres vagyok. Kérdezem, hogy ez a számítás jó-e, vagy jogos az aggodalmam?

4 órában dolgozom, határozatlan idejű szerződéssel a szociális szférában művészetterapeutaként. A másik 4 órában egy gyárban rehabilitált segédlaboráns vagyok, ez is határozatlan idejű szerződés, de nehéz munka. Lenne mód ugyanannál a cégnél még 4 órát dolgoznom, de ez pályázati pénzből lenne december 31-ig, és vállalkozóként vagy megbízásos szerződéssel foglalkoztatnának. Előbbiről mindenki lebeszél a sok adó miatt. Ha elvállalnám a munkát, a gyárban fölmondanék. Férjem rokkant nyugdíjas, 4 családi pótlékos gyerekünk van. Kérdésem a következő lenne: A megbízásos szerződés tényleg nem munkaviszony? Milyen adó kötelezettségek vannak, lehet-e érvényesíteni a családi adókedvezményt a SZJA és a nyugdíjjárulék után? Szolgálati időnek minősül-e a megbízásos szerződés? Jár-e utána táppénz és fizetett szabadság? Nekem fontos, hogy szolgálati időm legyen, mert 23 évig gyesen, gyeten voltam, és nem lesz nyugdíjam. Ahhoz se elég még szolgálati időm, hogy rehabilitációs járadékot kapjak. (40 százalékos egészségkárosodásom van.)