Kérdezz-felelek

Kormánytisztviselőként idén március 1-től vagyok állományban, április végén megkaptam cafeteria kártyáimat. Most már meg tudtam nézni az egyenleget is, amelyen (így hónap végén) összesen 2 havi összeg szerepel. Gondolom ez a március és április havi juttatás. Szeretném tudni, hogy a húsvéti ajándék cafeteria utalvány/összeg járna-e nekem is, mivel akkor már dolgoztam, vagy az bizonyos ledolgozott időhöz van kötve?

Önkormányzatunknál a Polgármester Úrnak bruttó 200.000 forint éves cafeteriaösszeget állapítottak meg. A Generali Biztosító Zrt-nél kötött G60 Aranyszárny biztosítással rendelkezik. Az lenne a kérdésem, hogy ha a cafeteriakeretét nyugdíj előtakarékosságba szeretné felhasználni, akkor önkormányzatunk részéről mi a teendő? Mennyi nettó összeg jár neki havonta?

Négy műszakos munkarendben, május 1-én vasárnapon elvileg munkanapom lenne. Szeretném tudni, hogy erre a napra a május elseje miatt jár-e munkabér? A munkahelyemen azt mondják, hogy jár munkabér erre a napra,viszont én munkaközvetítő irodán keresztül helyezkedtem el, és az iroda szerint nem jár erre a napra munkabér. Így sajnos nem tudom, hogy kinek a szava a döntő, mi alapján fogom megkapni a bérem.

Férfiak nyugdíjba vonulásáról érdeklődöm. Születtem 1955-ben. Ipari iskolába kezdtem 1979.09.01-el, melyet 1972-ben fejeztem be. Ezután dolgoztam egy gyárban 1976-ig. 1976. január. 13-tól dolgozom - jelenleg- is közalkalmazotti státuszban, állami cégnél. Az én számításom szerint 51 éves munkaviszony után 2019 júniusában mehetek el nyugdíjba, ez borzalmas...Ezt én sem szellemileg, sem fizikailag már most sem bírom.....Kérem segítsen, hogy milyen lehetőségem van, hogy törvényesen az eddig munkaviszonyom - 47 éves - után nyugállományba vonulhassak.

Az lenne a kérdésem: 2016 március 14-én lejárt a gyes ellátásom. Ezt követő naptól megkezdtem a szabadságom kivételét. A bérpapíromon meglepődve azt láttam (pontosabban én számoltam ki), hogy a két ünnepre nem számoltak bért, vagyis a 23 munkanap helyett 21 munkanapot vettek alapul az osztásnál, és 13 nap helyett 11 napot a szorzásnál. Így kevesebb bért kaptam, hozzáteszem hogy alapbéres vagyok. Kérdezem, hogy ez a számítás jó-e, vagy jogos az aggodalmam?

4 órában dolgozom, határozatlan idejű szerződéssel a szociális szférában művészetterapeutaként. A másik 4 órában egy gyárban rehabilitált segédlaboráns vagyok, ez is határozatlan idejű szerződés, de nehéz munka. Lenne mód ugyanannál a cégnél még 4 órát dolgoznom, de ez pályázati pénzből lenne december 31-ig, és vállalkozóként vagy megbízásos szerződéssel foglalkoztatnának. Előbbiről mindenki lebeszél a sok adó miatt. Ha elvállalnám a munkát, a gyárban fölmondanék. Férjem rokkant nyugdíjas, 4 családi pótlékos gyerekünk van. Kérdésem a következő lenne: A megbízásos szerződés tényleg nem munkaviszony? Milyen adó kötelezettségek vannak, lehet-e érvényesíteni a családi adókedvezményt a SZJA és a nyugdíjjárulék után? Szolgálati időnek minősül-e a megbízásos szerződés? Jár-e utána táppénz és fizetett szabadság? Nekem fontos, hogy szolgálati időm legyen, mert 23 évig gyesen, gyeten voltam, és nem lesz nyugdíjam. Ahhoz se elég még szolgálati időm, hogy rehabilitációs járadékot kapjak. (40 százalékos egészségkárosodásom van.)

2015.01.01. a munkaviszonyom kezdete, 2015.02.09-én üzemi balesetet szenvedtem. Baleseti táppénz lejárt 2016.02.10-én. 2016.02.10-ével felmondtam. Időközben rokkanttá minősítettek. Időközben székhelyet változtatott a cégem, ahol jelenleg is munkaviszonyként szerepelek. Kértem a munkaviszony megszűnéséről a papírokat adják ki és a bért /távolléti díjat/ fizessék meg. Semmiféle visszajelzés nem történt. Ezért panasszal éltem a NAV felé, ekkor felszólították a munkáltatót, hogy küldjék meg a papírokat. Munkaügyi Felügyelőséghez is panasszal éltem a munkáltató ellen. Rokkantsági ellátásom múlik azon, hogy a papírokat kiadják.

Érdeklődni szeretnék a 40 éves jubileumi jutalom kifizetésének az időpontjáról. 1975 augusztus végétől, 2000 július végéig állami iskolában dolgoztam. Egy havi táppénz után egy alapítványi- művészeti iskolában helyezkedtem el, ahol 2006 júniusában felmondtam. 2008 szeptemberétől a mai napig állami iskolában dolgozom. Ez év december 12-én lennék jogosult a 40 éves munkaviszony utáni korkedvezményes nyugdíjra. Az igazgatóm szerint majd csak 2018 augusztus végén válok jogosulttá a 40 éves jubileumi jutalomra. Így csak 2018 szeptemberétől mehetnék nyugdíjba.2019-ben töltöm be a 64. életévemet. A művészeti iskolában pedagógusként és tagiskola vezetőként dolgoztam. Az nem számít be a jubileumi évekbe? Kérem, tájékoztasson, mikor jár a 40 éves jubileumi jutalom, és tényleg csak utána tudom igénybe venni a korkedvezményes nyugdíjat?!

Villanyszerelőként dolgozom egy folyamatosan működő üzemben. Három műszakban megy a munka hétvégén, ünnepnapokon is. Mi szerelők csak 2 műszakban dolgozunk, délelőtt és délután(8 órában). Éjszaka és hétvégén otthoni készenlét van. Azt szeretném kérdezni, hogy mennyi az az idő amit készenlétben tölthetek el. Van erre valami keret?

1956 januárjában születtem, német állampolgár vagyok, de 4 éve Magyarországon dolgozom határozatlan idejű munkaszerződéssel, itt fizetek adót, van lakcímkártyám és adószámom, fizetem a nyugdíjjárulékot. Németországban a nyugdíjkorhatár 66 év az én esetemben, Magyarországon azonban 64. Kérdésem az lenne, hogy a védett kor vonatkozik-e rám Magyarországon.

A párom az egészségügyben dolgozik, lézerterápiás kezeléseket végez, hetente kb. 20 órában. Ezért járna neki veszélyességi pótlék?

Szeretném megtudni mikor mehetek öregségi nyugdíjba, rám is vonatkozik a nők 40 éves munkaviszonya? Sajnos se a Pécsi Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, se a kormányablakban nem segítettek. Volt 35 év munkaviszonyom, aztán beteg lettem öt évet otthon voltam. Az otthon töltött öt év sajnos nem számít bele a nyugdíjba. Kapom a 29 000 forintos rehabilitációs juttatást, és mellette közmunkás vagyok immár négy éve. 1955.12.10-én születtem, betöltöttem a 60 évet. Arra lennék kíváncsi, hova forduljak, hogy megtudjam pontosan mikor mehetek nyugdíjba. Kiértesítenek erről? Rám is vonatkozik a nők 40 éve?

Az első gyermekeimnél, akik ikrek, nem voltam munkaviszonyban, mert nagyon korán szültem őket. Van 3 gyermekem és 1957-ben születtem. Szeretném megkérdezni jár-e nekem a 8 év kedvezmény a nyugdíjhoz?

Közeli férfi ismerősöm 2011.12.31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, mely 2012.01.01-től rokkantsági ellátásként került továbbfolyósításra. A rokkantsági nyugdíj alatt 2011. évben öt hónapot gyesen volt, melyből a nyugdíjjárulék levonásra került. Öregségi nyugdíj határozatában viszont ezt az öt hónapot nem tüntették fel sem szolgálati időként, sem jövedelemként, annak ellenére, hogy a nyugdíjjárulék levonásra került. Mi a jogszabályi háttere a rokkantsági nyugdíj melletti gyesnek, ha nem lehet figyelembe venni, miért nem és visszaigényelhető-e a nyugdíjjárulék?

Kisgyermeknevelőként dolgoztam, éves szabadságom: 21 nap alap + 25 nap munkakör alapján járó (nevelői) pótszabadság = 46 nap/év volt. 2009.12.04-én szültem első gyermekemet. THGYÁS ideje: 2009.12.04 - 2010.05. 20 GYED ideje: 2010.05.21 - 2012.12.04. Időközben született második gyermekem 2012.06.11-én. THGYÁS ideje: 2012.06.11 - 2012.11.25. GYED ideje: 2012.11.26 - 2015.06.11-ig. 2014. október 17-től dolgozom újra. Állásfoglalását szeretném kérni abban, hogy fenti adatok alapján hány nap szabadság jár/járt nekem a GYES-GYED idejére?

Könyvelőm szerint most változott a Munka törvénykönyve, eszerint a fizetett ünnep nem is létezik már. A dolgozónk két havi munkaidőkeretben dolgozik, (havi 168/ 176 óra hónap szerint) órabérben, bevásárlóközpontban, azaz heti hét napot vagyunk nyitva, vasárnap nem dolgozik. Eddig ha munkanapra esett a fizetett ünnep, akkor távolléti díj volt fizetendő. A könyvelő szerint épp ez változott, és most a hétközi ünnepnapot is vasárnapi ünnepként kell elszámolni, vagyis sima pihenőnapnak minősül. De én úgy tudtam ez a havibéres dolgozóra igaz csak. Kérem tájékoztasson kinek van igaza, hogy tudom akkor szabályosan a május hónapot is akár elszámolni? (pl. Pünkösd hétfő)

Fizetésemből tartozást tiltanak, sajnos nem tudtam fizetni egy kölcsönömet. A kérdésem az lenne, hogy a közel jövőben munkahelyet váltok, ebben az esetben mi történik? Automatikusan megy tovább a letiltás, vagy ez időbe telik?

A törvény által meghatározott (például májusban 168 óra) munkaidőkeretbe bele kell-e számolni a fizetett ünnepet vagy az azon felül van? Tehát ha a beosztást készítem, akkor a május 1. és május 16. nélkül kell meglennie a 168 órának? A dolgozóknak jól tudom, hogy heti két szabadnapot kell biztosítani? És milyen napokon? Ahol ezelőtt dolgoztam ott arra kellett figyelni hogy egy hónapban egyszer essen a két szabadnap hétvégére. Még most is az az előírás hogy 6 nap után jár a szabadnap? Napi 12 óránál többet nem lehet dolgozni?

Közel 50 vagyonőr munkavállalót érintő munkajogi kérdésben várnánk válaszát. Munkáltatónk 2013. április 1. és 2013. szept. 30. közötti időben készenléti jellegű munkakörben, 4 havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban alkalmazta dolgozóit. A Munkavállalók fenti időszakban kizárólag 24 órás beosztás szerinti munkaidőkben, 24/24 illetve 24/48 órás munkarend szerint dolgoztak. Havi 240-264 órában, heti 48-96 órában. A felek fenti időszakban nem kötöttek külön megállapodást, a napi teljes munkaidő 12 órára emeléséről. A készenléti jellegű munkakört és a 4 havi munkaidőkeretet meghatározták ugyan a munkaszerződésekben és mellékleteiben, de a felek a teljes napi munkaidő-legfeljebb-12 órára történő megemeléséről nem kötöttek külön megállapodást. Így a napi 8 órát meghaladó munkaidő elmaradt bérpótléka visszamenőleg jár a munkavállalóknak törvényesen a fenti időszakra? Hivatalosan fizetési felszólítást küldtünk a Munkáltatónak, amit válaszában mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatott. A munkaügyi bíróságon keresetlevelet mielőbb benyújtva van esélyünk behajtani az elmaradt bérpótlékokat?! A harmadik év/elévülés/ 2016. május elején kezdődik. A Munkáltató 2013. október 1-től munkaszerződés módosítással /közös megegyezéssel/ így módosította a munkaszerződést: "Felek megállapodnak,hogy a Munkáltató a Munkavállalót napi 12 órás teljes munkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, készenléti jellegű vagyonőr munkakörben alkalmazza. A Munkavállaló tudomásul veszi,hogy a készenléti jellegű munkavégzésre tekintettel napi 24 órás munkavégzésre, valamint vasárnapi munkavégzésre is beosztható."

2013 szeptembere óta dolgozom közalkalmazottként. Eleinte nem a MÁK-on keresztül történt a bérszámfejtés,de kb.másfél éve áttértünk a KIRA programra. A program indulása előtt sem műszakpótlékot, sem túlórát nem fizettek az intézetünknél. Mivel jómagam portás munkakörben dolgozom, a havi ledolgozott óraszám elérte a 240-264 órát. Erre viszont a minimálbért fizették csak, cca 64 ezer forintot. Összesen mintegy 13 havi illetményemből hiányzik nagyjából 800 ezer forintnyi összeg. További probléma a besorolással van. Nekem szakmunkát kell végeznem, szakmunkás végzettség birtokában, amit igazoltam is a munkáltató felé, de korrekció nem történt. Így megítélésem szerint nem a minimálbérrel kellene elszámolniuk, hanem a garantált bérminimummal. Eddig tett intézkedésem annyi volt, hogy megkerestem a MÁK panaszirodáját, majd válaszuknak megfelelően volt a munkáltatóval egy szóbeli egyeztetés, ami nem vezetett eredményre. Valószínűleg a munkaügyi per elkerülhetetlen a tartozás behajtása érdekében.