A férjem folyamatos, 3 naponként váltott műszakban dolgozik munkatársaival együtt. 3 éjjeles műszak után, rövid váltásban, ezután alszik, mert délutánra megy vissza dolgozni...

A munkaviszony megszűnik a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, illetve ha a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része, szervezeti egysége, a közalkalmazottak jogállásáról vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik.

Mit lehet tenni az ingyenmunka ellen? Dr. Sipos Márta munkajogászt kérdeztük.

A gyakorlatban sokszor fordul elő, hogy a munkáltató csupán rövid időre, egyes munkák elvégzésére kíván munkavállalót alkalmazni. Ennek a lehetősége persze mindig meg volt a határozott idejű, vagy a meghatározott munkára történő alkalmazással. Kétségtelen azonban, hogy az ilyen foglalkoztatás adminisztrációs és közterhei nem tették szimpatikussá az ilyen módon történő foglalkoztatást, így vagy nem éltek ennek lehetősége felhasználásával, vagy még inkább az, hogy a vele járó kötöttségek miatt a vonatkozó előírásokat figyelmen kívül hagyták, szabálytalanul jártak el.

A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősül a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezett csoportjának, például gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely, munkahely, illetve ezek egy része a további működtetés, illetve az újbóli beindítás céljából, e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy számára történő, megállapodáson alapuló átadása és átvétele, így különösen adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén.

Dr. Sipos Márta munkajogi szakértő válaszai az olvasók által feltett munkaügyi kérdésekre.

Dr. Sipos Márta munkajogi szakértő válaszai az olvasók által feltett munkaügyi kérdésekre

A Munka Törvénykönyve értelmében 2004. december 31-e óta az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és a többségi tulajdonban álló jogi személyek esélyegyenlőségi tervet kötelesek elfogadni.

A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Korlátozottan cselekvőképes személy, vagyis aki elmúlt 14 éves, és nem cselekvőképtelen, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt.

A szociálisan rászorultak segítésének, munkába bevonásának, így a bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatásának gyakorlata már hosszú ideje működik, a vele összefüggő kérdéseket utoljára a 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Br.), illetőleg ennek egyik változatát a 14/1995. (III. 3.) NM rendelet is szabályozta.

A csoportos létszámcsökkentésről az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve 1997. július 1-jétől (1997. évi LI. tv.) tartalmaz rendelkezéseket. Ekkor került a jogharmonizációs szabályozás keretében a törvénybe beépítésre a tömeges elbocsátásokra vonatkozó jogszabályok összehangolásáról szóló 75/129/EGK irányelv.

Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet. A kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét és a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert.