Senkinek nem okoz nehézséget különbséget tenni egy határozatlan idejű munkajogviszony és egy eredmény létrehozására irányuló vállalkozás vagy egy egyszeri megbízás között. Jóval nehezebb azonban az elkülönítés akkor, ha nem a tipikus jellemzők dominálnak. Például ha a megbízási szerződés határozatlan időre létesül.

A 20 munkanapon felül évente minden munkavállalónak nem munkaviszony, hanem életévek alapján meghatározott plussz napnyi alapszabadság jár. Számoljunk az évekkel és tekintsük át: ki, mikor, milyen feltételek mellett részesülhet alapszabadságon felüli pótszabadságban is.

A munkaügyi ellenőrzés 2006-os stratégiája továbbra is elsősorban a feketemunka visszaszorítására irányul, vagyis a bejelentés - és írásba foglalt munkaszerződés - nélküli foglalkoztatásra fordítanak kiemelt figyelmet a munkaügyi felügyelők. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy melyek azok a további kiemelt pontok, amelyeket vizsgálhatnak a munkaügyi ellenőrzés alkalmával.

Az év végi törvénymódosítási hajrában talán kevesebb figyelmet fordítottunk az egyéb adókat érintő változásokra talán azért is, mert nagy részük évek óta szinte változatlan formában működik. Az idei módosítások nagy része az adózás rendjéről szóló törvény változásával magyarázható.

A gazdaságban évek óta többszörösen előkerülő téma a színlelt munkaszerződések átalakítására meghirdetett moratórium, valamint a foglalkoztatási formák, szerződések, akár visszamenőleges hatályú fokozott ellenőrzése. Az ellenőrzések során az ellenőrök teljes körűen vizsgálhatják az összes munkavégzésre irányuló szerződést, azok tartalmi és formai elemeire is tekintettel, a rendelkezésre álló munkaügyi iratokat, függetlenül attól, hogy azt munkaszerződéssel és/vagy megbízási, és/vagy vállalkozási szerződéssel látják-e el az adott munkahelyen.

A Munka Törvénykönyve alkalmazásában vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese. A vezető állású munkavállaló tekintetében a törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

A leltárfelelősségnek a munkajog világában való elhelyezése feltétlenül indokolt, az esetlegesen előforduló elhatárolási problémák, illetve a megőrzési felelősséggel való részbeni hasonlósága és részben különbözősége miatt is.

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be. A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok.

A magyar jogi szabályozás a munkaügyi szabálysértések 8 típusát nevesíti: a munkavállaló hátrányos megkülönböztetését, a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegését, a munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértését, a magán-munkaközvetítés szabályainak megsértését, a külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítését, a munkavédelmi szabálysértést, a munkavédelmi képviselő akadályozását, a termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegését.

A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár, az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. A munkavállalót, eltérő megállapodás hiányában a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 700./2005. (MüK. - ) FMM-PM együttes irányelve a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról