A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be. A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok.

A magyar jogi szabályozás a munkaügyi szabálysértések 8 típusát nevesíti: a munkavállaló hátrányos megkülönböztetését, a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegését, a munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértését, a magán-munkaközvetítés szabályainak megsértését, a külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítését, a munkavédelmi szabálysértést, a munkavédelmi képviselő akadályozását, a termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegését.

A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár, az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. A munkavállalót, eltérő megállapodás hiányában a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 700./2005. (MüK. - ) FMM-PM együttes irányelve a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 700./2005. (MüK. - ) FMM-PM együttes irányelve a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról.

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 700./2005. (MüK. - ) FMM-PM együttes irányelve a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról.

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 700./2005. (MüK. - ) FMM-PM együttes irányelve a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról.

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Nem számít bele a tizenöt napba a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget. A keresőképtelensége a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.

A munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra, ügyeletre, illetve az általa megjelölt helyen töltendő készenlétre kötelezhető, a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében.

Rendkívüli munkavégzésnek tekintjük a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig terjedő időtartamot.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság (29. M. 696/2004/10. számú ítéletében) egyhavi átlagkereset megfizetésére kötelezett egy felmondási idejét le nem töltő munkavállalót. Az ítélet figyelmeztetés is a dolgozóknak, a felmondási időt nem lehet egyoldalúan figyelmen kívül hagyni. Esetünkben 146.823 forintot kellett fizetnie az önkényesen távozó dolgozónak.