Alkotmányosan aggályos a várandós nőket érintő jogszabály

A közlemény szerint - amelyet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala juttatott el pénteken az MTI-hez - egy panaszos beadványban kérte Szabó Mátétól, hogy kezdeményezze az előírás alkotmányos normakontrollját.

A panaszos álláspontja szerint "szankcióval" sújtja az állapotos nőket az a szabály, amelynek alapján rendes felmentéssel elbocsátható az a nő, aki várandósságáról korábban nem tájékoztatta a munkaadóját. Az ombudsman az alkotmánybírósági és a nemzetközi gyakorlat alapján megalapozottnak találta a kérelmet, és a július 1-jén hatályba lépett törvénykönyv kifogásolt rendelkezésének megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Szabó Máté szerint bár a gyermeket váró, illetve gyermeket nevelő nők védelmét szövegszerűen nem tartalmazza az alaptörvény, annak több rendelkezéséből levezethető az állam jogvédelmi kötelezettsége. A munka világában a felmondás tilalma ennek a jogvédelemnek az egyik legjellemzőbb és legáltalánosabb eszköze, és azt a Magyarország által vállalt nemzetközi emberi jogi, valamint az uniós jogvédelmi kötelezettségek is tartalmazzák - hangsúlyozták a közleményben.

Az alapjogi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogalkotónak alkotmányosan alá kell támasztania a bejelentés előírását, mivel a munkavállaló nő "legszemélyesebb belső szférájával", az egészségügyi és családi állapotával kapcsolatos információról van szó. A közleményben kitértek arra: az előzetes bejelentés előírása indokolatlanul megalázó helyzethez vezethet, hiszen a várandósság esetleges megszakadásáról is tájékoztatni kell a munkáltatót.

Mindezek alapján az ombudsman szerint az előzetes bejelentési kötelezettség sérti a gyermeket váró nők emberi méltósághoz és magánszférához való jogát. Emellett Szabó Máté úgy látja, hogy a bejelentés előírása az esetleges visszaélések megelőzésére sem alkalmas, nincs racionális indoka sem - tették hozzá.