Alkotmányosan aggályos a várandós nőket érintő jogszabály
Az ombudsman szerint alkotmányosan aggályos az új munka törvénykönyvének azon előírása, amely szerint a várandós munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkáltatót terhességéről, hogy később jogosult legyen a felmondással szembeni védelemre. Szabó Máté ezért az Alkotmánybírósághoz fordult felülvizsgálatért.
A közlemény szerint - amelyet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala juttatott el pénteken az MTI-hez - egy panaszos beadványban kérte Szabó Mátétól, hogy kezdeményezze az előírás alkotmányos normakontrollját.
A panaszos álláspontja szerint "szankcióval" sújtja az állapotos nőket az a szabály, amelynek alapján rendes felmentéssel elbocsátható az a nő, aki várandósságáról korábban nem tájékoztatta a munkaadóját. Az ombudsman az alkotmánybírósági és a nemzetközi gyakorlat alapján megalapozottnak találta a kérelmet, és a július 1-jén hatályba lépett törvénykönyv kifogásolt rendelkezésének megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Szabó Máté szerint bár a gyermeket váró, illetve gyermeket nevelő nők védelmét szövegszerűen nem tartalmazza az alaptörvény, annak több rendelkezéséből levezethető az állam jogvédelmi kötelezettsége. A munka világában a felmondás tilalma ennek a jogvédelemnek az egyik legjellemzőbb és legáltalánosabb eszköze, és azt a Magyarország által vállalt nemzetközi emberi jogi, valamint az uniós jogvédelmi kötelezettségek is tartalmazzák - hangsúlyozták a közleményben.
Az alapjogi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogalkotónak alkotmányosan alá kell támasztania a bejelentés előírását, mivel a munkavállaló nő "legszemélyesebb belső szférájával", az egészségügyi és családi állapotával kapcsolatos információról van szó. A közleményben kitértek arra: az előzetes bejelentés előírása indokolatlanul megalázó helyzethez vezethet, hiszen a várandósság esetleges megszakadásáról is tájékoztatni kell a munkáltatót.
Mindezek alapján az ombudsman szerint az előzetes bejelentési kötelezettség sérti a gyermeket váró nők emberi méltósághoz és magánszférához való jogát. Emellett Szabó Máté úgy látja, hogy a bejelentés előírása az esetleges visszaélések megelőzésére sem alkalmas, nincs racionális indoka sem - tették hozzá.
A panaszos álláspontja szerint "szankcióval" sújtja az állapotos nőket az a szabály, amelynek alapján rendes felmentéssel elbocsátható az a nő, aki várandósságáról korábban nem tájékoztatta a munkaadóját. Az ombudsman az alkotmánybírósági és a nemzetközi gyakorlat alapján megalapozottnak találta a kérelmet, és a július 1-jén hatályba lépett törvénykönyv kifogásolt rendelkezésének megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Szabó Máté szerint bár a gyermeket váró, illetve gyermeket nevelő nők védelmét szövegszerűen nem tartalmazza az alaptörvény, annak több rendelkezéséből levezethető az állam jogvédelmi kötelezettsége. A munka világában a felmondás tilalma ennek a jogvédelemnek az egyik legjellemzőbb és legáltalánosabb eszköze, és azt a Magyarország által vállalt nemzetközi emberi jogi, valamint az uniós jogvédelmi kötelezettségek is tartalmazzák - hangsúlyozták a közleményben.
Az alapjogi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogalkotónak alkotmányosan alá kell támasztania a bejelentés előírását, mivel a munkavállaló nő "legszemélyesebb belső szférájával", az egészségügyi és családi állapotával kapcsolatos információról van szó. A közleményben kitértek arra: az előzetes bejelentés előírása indokolatlanul megalázó helyzethez vezethet, hiszen a várandósság esetleges megszakadásáról is tájékoztatni kell a munkáltatót.
Mindezek alapján az ombudsman szerint az előzetes bejelentési kötelezettség sérti a gyermeket váró nők emberi méltósághoz és magánszférához való jogát. Emellett Szabó Máté úgy látja, hogy a bejelentés előírása az esetleges visszaélések megelőzésére sem alkalmas, nincs racionális indoka sem - tették hozzá.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A legnépszerűbb munkahelyi sorozatok