Az ellátást veszélyezteti az energetikai szakemberhiány

A legnagyobb nemzeti olajtársaságok súlyos szakemberhiánnyal szembesülhetnek a következő évtizedben - derül ki a KPMG nemzetközi felméréséből. Ám nemcsak az olaj-, hanem a teljes energetikai szektor ezzel a problémával küzd. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szakemberei már 2006 tavaszán úgy jelezték, hogy nincs rendben valami a hazai - ezen belül a nukleáris - szakemberképzéssel, s hogy hosszú távon gondok támadhatnak az utánpótlással.

Fogyóban a szakemberek

Az MTA Energetikai Bizottsága ezt egy felméréssel is próbálta igazolni: a 23 válaszadó társaság - köztük a Mol, a Paksi Atomerőmű, a Mátrai, a Vértesi Erőmű, a Fővárosi Gázművek vagy a Magyar Villamos Művek - közel 17 ezer embert foglalkoztat, negyedük pedig felsőfokú műszaki végzettségű. Közülük várhatóan több mint ezren vonulnak nyugdíjba tíz éven belül, miközben a teljes szektor szakemberigénye - nem számolva a következő évekre tervezett energetikai nagyberuházások munkaerő-szükségletével - ennek a számnak a két-háromszorosa lehet - tájékoztatta a Népszabadságot Aszódi Attila, a bizottság elnöke.

A mérnökképzés egyik fellegvárának számító Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gépészkarán évente 20, a villamosmérnöki karon 30-40 energetikai szakember végez. Németh Bálint, az Energetikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke szerint egyértelműen nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A végzősök általában már az utolsó félév kezdetekor tudják, hol fognak dolgozni. A tanszékek igyekeznek évi 1-2 embert megtartani utánpótlásként, a többieket a hazai - jórészt külföldi tulajdonú - multinacionális cégek teljes létszámban "felszippantják". Nem csak az energetikai cégek, hanem más termelő vállalatok is alkalmazzák őket energetikusi pozíciókban.

Kiss Péter, a KPMG energetikai szektorának kelet-közép-európai vezetője úgy véli, mára az ellátásbiztonság is veszélybe került. Erőművek, tárolók építésére, fejlesztésekre van szükség - ez ismét visszalendíti a keresletet a mérnökök irányába. Csakhogy már nem elégséges az, ha valaki kiváló tervrajzokat tud készíteni az íróasztal mögött, menedzseri, pénzügyi szemlélet is szükségeltetik. Sajnálatos módon a megfelelő nyelvtudás is sok mérnöknél hiányzik, a gyakorlati tapasztalatról nem is beszélve. Ezért szorosabb kapcsolatra lenne szükség az egyetemek, főiskolák és a cégek között, hogy 2-3 napos gyakorlatot biztosíthassanak az ötödéveseknek - magyarázza Kiss Péter.

Érdemesebb később itthonról dobbantani

Ami a későbbi karriert illeti, Magyarországon működő nagy cégnél eltöltött két-három év semmilyen hátrányt nem jelent. Aki viszont Nyugat-Európában, Amerikában kezd, kiszakad az itthoni, erősen kapcsolatorientált munkaerőpiacról, és a nemzetközi tapasztalat ellenére valószínűleg nehezebb helyzetben találja magát visszatértekor, mint akik itthon maradtak. A kinti munkakörök ráadásul jóval specializáltabbak, mint itthon, ahol a szakembereknek gyakran általános feladatokat is el kell látniuk, vagy több területet visznek egyszerre.

Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) elnöke évtizedes oktatói, szakértői tapasztalat birtokában úgy véli, nagy gondok vannak az energetikai mérnökképzéssel: a hazai felsőoktatásban például szinte ismeretlen gyakorlat, hogy külföldi egyetemek neves professzorait hívják meg, korlátozottak az ösztöndíj-lehetőségek és a magyar hallgatók sem túl ambiciózusak, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi vérkeringésbe. Ebben szerepet játszik az általános és a középiskolai matematika, fizika, kémia órák oktatási gyakorlata is, a tanterv ugyanis nem ad elég időt, lehetőséget arra, hogy a gyerekek gyakorlati eszközök segítségével megszeressék a természettudományokat. Ez is az oka, hogy olyan kevesen választják a műszaki pályákat, és ezt még az sem képes ellensúlyozni, hogy egyre több cég kapcsolódik be a képzések támogatásába és biztosít gyakorlati helyeket - mutat rá Balogh László.

A MOL átfogóan népszerűsíti a műszaki pályákat

A probléma a Mol-csoportot is érzékenyen érinti, Szőcs László, a MOL HR igazgatója hasonlóan látja a dolgokat: az általános és középiskolai oktatásban a matematika ugyan igen, de a fizika, a biológia, a kémia vagy a földrajz nem kap kellő figyelmet. A fiataloknak gyakran fogalmuk sincs, mit csinál például egy vegyészmérnök, egy energetikai kutató, és sem a tanárok, sem a szülők nem ismerik kellően a perspektívákat. A MOL ezért is fordít kiemelt figyelmet a középiskolások természettudományos érdeklődésének felkeltésére, arról nem is beszélve, hogy hat egyetemmel is hosszú távú megállapodást kötött. Ennek keretében gyakorlati és ösztöndíj-lehetőséget biztosítanak, szakembereik előadásokat, speciális kurzusokat tartanak, konzultációs lehetőséget adnak diplomatémákhoz. Évente megrendezik továbbá a "freshhh" elnevezésű online vetélkedőt egyetemisták, főiskolások számára, amelynek révén különösen a vegyészmérnök, olajmérnök, geológus és bányamérnök munkakörökben szeretnék elősegíteni az utánpótlást. A döntőbe jutó tíz egység tagjai állásajánlatot vagy szakmai gyakorlati lehetőséget remélhetnek. A versenyt minden országban meghirdették, ahol a vállalatnak érdekeltségei vannak.

Az E.ON-nál leginkább a speciális - erősáramú villamosmérnök és gázmérnök - végzettséget igénylő pozíciók betöltése jelent nehézséget. A cég szintén gyakorlati helyek biztosításával igyekszik biztosítani szakember-utánpótlását.

Népszabadság