Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 5 éve

Az ellenzék azonnali béremelést sürget az egészségügyben

images

images

Zombor Gábor, az egészségügyért felelős államtitkár az ágazati fejlesztéseket méltatta, ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is feszültségek vannak az egészségügyi kiadásokat és a humánerőforrást illetően. Ugyanakkor kiemelte, hogy az orvosok, szakdolgozók elvándorlása lelassult, megállt. Problémának nevezte azt is, hogy 1917 orvosi és 4088 szakdolgozói álláshely, továbbá 284 praxis és 345 védőnői körzet is betöltetlen. Zombor Gábor ismertette az átlagkereseteket is, utalva arra, hogy azok 2006 és 2010 között reálértéken 13 százalékkal csökkentek, s még nem jutottak vissza a teljes értékükre.

Az államtitkár jelezte, hogy az ágazati béremelés további lépései a 2016-os költségvetési javaslatban is szerepelnek, ugyanakkor tudja, hogy további lépéseket is tenni kell.

A kórházcentrikusság és a várólisták csökkentése érdekében komoly előrelépésnek nevezte, hogy 250 százalékkal nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya, szerinte ezek további növelésével fokozható a hatékonyság.

MSZP: a kormány nem kezeli nemzeti ügyként az egészségügyet

Tukacs István, az MSZP vezérszónoka azt mondta, az egészségügy elérte teljesítőképessége végső határát. Szerinte nagy a baj, nem kezelik nemzeti ügyként az egészségügyet, a kormánynak nincs egészségpolitikája. Hiányolta az egyeztetést az ellenzékkel, egyben betegelvű egészségügyet sürgetett. Javaslataik között említette az azonnali 50 százalékos egyszeri béremelést az egészségügyi dolgozóknak, majd három éven belül 100 százalékos emelést.

A szocialista párt másik vezérszónoka, Szakács László arról beszélt, hogy az orvosok külföldre mennek, a mentősöknek és az ápolóknak másod- és harmadállásokat kell vállalniuk. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Romániában és Szlovákiában fejenként 2000 dollárt költenek egészségügyre, Magyarországon 1800 dollárt. Az egészségügyre kellene költeni, oda irányítani a forrásokat, nem cégeket vásárolni - mondta.

Fidesz: reményteli változások történnek az egészségügyben

Kovács József (Fidesz) arról beszélt, hogy a kabinet 2010-ben rendkívül elkeserítő körülmények között vette át az egészségügyet. A szocialisták kormányzása alatt ugyanis az egészségügy szenvedte el a legnagyobb forráskivonást, ami oda vezetett, hogy a kórházak összesen 125 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel, felük gyakorlatilag csődben volt - fejtette ki. Azóta viszont reményteli változások történtek, ugyanis 300 milliárd forintból újulnak meg a kórházak, a 2017 utáni fejlesztési források pedig ennek duplájára rúgnak - tette hozzá.

Szólt arról, hogy az egészségügyben dolgozók bérfejlesztése is elindult, továbbá széles körű összefogás kezdődött a rákbetegségek megelőzésére és legyőzésére.

MSZP: az egészségügynek önálló minisztériumra lenne szüksége

Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte, hogy a kormányzat hogyan kívánja megoldani az elvándorlás kérdését. Gőgös Zoltán (MSZP) kijelentette, az egészségügyi területnek önálló minisztériumra lenne szüksége. Szavai szerint talán csak az MSZP-nek van erkölcsi alapja 50 százalékos bérfejlesztést követelni a területnek, mert 2002-ben ők azt egyszer már megtették.

LMP: radikális forrásbevonásra van szükség

Az LMP véleményét kifejtve Schmuck Erzsébet kiemelte, senkinek nem múlhat a gyógyulása azon, hogy mennyi pénze van, továbbá az egészségügyi helyzetének romlását csak radikális forrásbevonás kezelheti.
Frakciótársa, Sallai R. Benedek a problémákat sorolva egyebek mellett a szakember- és az eszközhiányt, valamint az anyagi problémákat emelte ki.

KDNP: a kormány elkötelezett az egészségügyi helyzet javítása mellett

Móring József Attila, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a kormány elkötelezett az ország egészségügyi helyzetének javítása mellett, hogy folyamatosan javuljon a lakosság egészségügyi állapota. Szavai szerint az egészségpolitikában a népegészségügyi szemlélet került a középpontba.

Jobbik: könyörtelenül fel kell mérni a problémákat

A Jobbik szerint a jelenlegi kabinet ellenzékben kiállt a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok vidékromboló politikája ellen, de kormányra kerülve megváltozott a hozzáállásuk - jelentette ki.

A celldömölki és a körmendi kórházakban elengedhetetlen lenne a megszüntetett osztályok visszaállítása, a mentőautókat is korszerűsíteni kellene - jelentette ki.

Lukács László, a Jobbik vezérszónoka felszólalását azzal kezdte, hogy bár korábban szinte minden kormány meghirdetett egy egészségügyi reformot, az mindig kifulladt, és a változások nem értek el a betegekig, orvosokig, hanem már az államigazgatás szintjén elbuktak.

A Jobbik ebből tanulva úgy nyúlna az egészségügyhöz, hogy elsőként "könyörtelenül felméri" a problémákat - fogalmazott, hozzátéve, az ágazat egyik legsürgetőbb gondja a dolgozók bérrendezése.

Hangsúlyozta, olyan életpályamodellre van szükség, amelyben felszámolják az egészségügyi munkavállalásban most tapasztalható "feudális viszonyokat". Emellett a hálapénzt, továbbá a szakmai megbecsülés ebből fakadó hiányát is meg kell szüntetni - folytatta Lukács László. Kitért arra is, hogy az európai uniós forrásokat nem megfelelően használták fel az egészségügyben, hiszen a támogatásokat "betonba öntötték", ahelyett, hogy fenntartható rendszert próbáltak volna meg kialakítani.

LMP: a kormány nem teketóriázhat tovább

Az LMP vezérszónoka, Ikotity István azon reményének adott hangot, hogy a vitanap segít abban, hogy a kormány figyelmét felhívják arra: nem teketóriázhat tovább, azonnal változtatni kell az egészségügy rendszerén.

Az ellenzéki képviselő szerint ehhez elsőként a kabinetnek is be kell látnia, hogy nem érvényesül az egészséghez fűződő alkotmányos alapjog, hiszen huszonöt év "mellényúlásai után" nem létezik mindenkinek ingyenesen elérhető ingyenes egészségügy, a gyógyulás esélyét így alapvetően a "pénztárca vastagsága" határozza meg.

Ikotity István azt mondta, a Fidesz ellenzékben tett ígéretei ellenére 2010 után is folytatta az egészségügy "lezüllesztését".

Az egészségügy legnagyobb problémája az, ami Magyarországé: a "dolgozói szegénység" - fogalmazott, majd azt kérdezte a kormányoldaltól, hogy rendben valónak találják-e, hogy az ápolók nettó fizetése sokszor százezer forint alatt van, az orvosok átlagfizetése pedig bruttó 222 ezer forint és emellett "harcolni kell a túlórapénzek kifizetéséért".

Fidesz: a foglalkoztatás növekedése javítja az egészségügy helyzetét is

A képviselőként elsőként felszólaló Pósán László (Fidesz) hangsúlyozta, a foglalkoztatás helyzete az egészségügy szempontjából is rendkívül fontos, hiszen a költségvetésbe befolyó járulékok összege meghatározó a kórházaknak és klinikáknak.

Szólt arról is, hogy a fekvőbeteg-ellátás után járó finanszírozási egységet a tizenkét éve változatlan 153 ezer forintról 180 ezer forintra kellene emelni ahhoz, hogy az egészségügyi intézmények felszámolhassák pénzügyi hiányukat.

Molnár Ágnes (Fidesz) azt mondta, hogy az egészségügy működik, a betegellátás folyamatos, méghozzá az év 365 napján, a betegek pedig ingyen jutnak hozzá. Ha az MSZP-kormányok megtették volna a szükséges lépéseket, akkor 2010-ben már csak "finom korrekciót" kellett volna végrehajtani az egészségügyön - folytatta. 2010-ben viszont népegészségügyi, ellátórendszeri és humánerőforrás-válság volt - jelentette ki.

MSZP: stadionban senki nem gyógyult még meg

Korózs Lajos (MSZP) azzal kezdte, hogy "stadionban még nem gyógyult meg senki". A politikus kijelentette, az nincs rendjén, hogy járóbetegként a laborvizsgálatokra heteket, hónapokat kell várni.

Frakciótársa, Gúr Nándor arra kérte a kormányt, hogy az egészségügy területén is változtasson a jövő évi költségvetési előirányzat összegén, ellenkező esetben nem lehet majd csökkenteni a várólistákat. Az ellenzéki politikus kezdeményezte továbbá például a vastagbélrák megelőzésének nagyobb támogatását, amivel szerinte rengeteg embert lehetne megmenteni.

Zárszó: társadalombiztosítási rendszerben kell javítani az egészségügy helyzetén

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár zárszavában egyértelművé tette, hogy a kormány társadalombiztosítási rendszerben kívánja megteremteni a lehető legjobb körülményeket az egészségügyben.

Szólt továbbá arról is, hogy óriási problémát jelent az egészségügyben dolgozók migrációjának megállítása. Ebben nagy segítséget jelent a rezidenseknek plusz százezer forintos támogatását biztosító program, amit később felmenő rendszerben további orvosokra lehet kiterjeszteni.

A kormány képviselője hangsúlyozta, az ápolók bérfejlesztése sem megkerülhető, ezért reményei szerint hamarosan egy ütemezett, bevállalható nagyságrendű és hosszú távú növekedést biztosító bértárgyalást kezdődhet meg.

  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A filmipart is újradefiniálta a járvány, de Magyarországon már ismét folyik a munka

Magyarországon nem állt le a filmes élet a koronavírus-járvány miatt, az elmúlt hónapokban is azon dolgoztak, hogy a mintegy húszezer hazai... Teljes cikk

Sokba fog kerülni idén az iskolakezdés

Az idén gyermekenként átlagosan 33 ezer 560 forintot terveznek elkölteni a szülők az iskolakezdésre, míg tavaly ez az összeg átlagosan 15 ezer és 25... Teljes cikk

Itt a lista, kik keresnek többet Orbán Viktornál is!

Rogán Antal, Gulyás Gergely, Semjén Zsolt, Süli János és Mager Andrea is többet keres, mint Orbán Viktor - írja a napi.hu a Miniszerelnöki... Teljes cikk