Befagyasztaná a minimálbért az LMP

A Lehet Más a Politika (LMP) a minimálbér nominális befagyasztásával, a szakképzettek garantált bérminimumának megszüntetésével, továbbá járulékcsökkentéssel élénkítené a foglalkoztatást - derül ki a párt programjából. A párt szerint ugyanis "Magyarországon a hasonló fejlettségű országokhoz képest - a teljes bérköltséget tekintve - viszonylag magas a minimálbér szintje", ami csökkenti a képzetlenek iránti keresletet.

A minimálbér befagyasztásának jövedelmi hatását a szociális ellátások átalakításával kompenzálnák, nagyobb, és többeknek hozzáférhető rezsitámogatással, és a szociális segély jogosultságának kiterjesztésével (bár a segélyeket – mint a program más helyén olvasható - fölváltaná a garantált minimumjövedelem, erről részletesebben később).

Az LMP szerint az eddig végrehajtott szja- és járulékcsökkentés elsősorban a jövedelmi spektrum közepén okozott érezhető tehercsökkenést, ám a párt programalkotói úgy vélik: a bérköltségeket inkább az alacsony jövedelműeknél kellene csökkenteni.

A munkavállalás ösztönzésének eszköze lenne a jelenlegi segélyezés helyébe lépő garantált minimumjövedelem is.

Nem kommunista, liberális

Bár a garantált minimumjövedelem első pillantásra valamiféle "kommunista" gondolatnak tűnhet, ám a segélyrendszer helyébe lépő minimumjövedelemnek a Nobel-díjas, szabadpiachívő, a neoliberális közgazdászok közé sorolt Milton Friedman is híve volt (a negatív adórendszer részeként). Nem véletlenül, hiszen ha a minimumjövedelmet megfelelően alacsonyan állapítják meg, akkor az akár olcsóbb lehet, mint a segélyrendszert, s a hozzátartozó bürokráciát működtetni.

Az LMP pedig igen alacsony összeget javasol: a garantált minimumjövedelmet úgy állapítanák meg, hogy nagyjából az alsó jövedelmi tized határáig egészítse ki a családok egy főre jutó jövedelmét.

Az alsó jövedelmi tized átlaga nagyjából 25 ezer forint volt (24205) a 2007-es Tárki Háztartás Monitor szerint. Minthogy a javaslatból következően legfeljebb a népesség tizede lehet érintett a dologban, az fn.hu durva becslése szerint ez legfeljebb 300 milliárd forint lenne évente (valójában kevesebb, hiszen a meglévő jövedelem kiegészítéséről van szó). Ami a GDP nagyjából 1,2 százaléka, nem mondható utópisztikusan nagy összegnek a költségvetés egészéhez képest, idén például – csak összehasonlításképp - 364,7 milliárd forint a családi pótlékra előirányzott összeg.

Ami még előnye egy ilyen rendszernek a segélyrendszerrel szemben, hogy könnyebb kiiktatni a „szegénységi csapdát”, nevezetesen azt, hogy jobban megérje segélyeken lenni, mint nagyon alacsony bérért dolgozni, tehát növelné a munkakínálatot, következésképp a potenciális gazdasági növekedést is.

Sokkal inkább vitatható az elképzelés abból a szempontból, hogy a garantált minimumjövedelemmel valóban kiváltható-e a „finomhangolásokra” mégiscsak inkább alkalmas többelemű, bonyolultabb segélyrendszer.

A garantált minimumjövedelem egyébként azzal a hatással is jár, hogy lejjebb nyomja az alacsonyabb jövedelmeknél a bérszínvonalat, csökken azon minimális összeg, amelyet a munkaadónak mindenképp ki kell fizetni, hogy legalább a munkába járás, és a legszűkebb értelemben vett önfenntartás költségei ellentételeződjenek. Ez persze csak akkor működik, ha puhul a minimálbér jelentette alsó korlát (erre az LMP-nek gondja is van). Tehát egy ilyen típusú szabályozáshoz a nagytőkének is érdeke fűződne.

Liberalizmus és zöld fordulat

Nemcsak a minimumjövedelemnél kacsint ki a sorok mögül Friedman. Bár az LMP nem megy el a nagy közgazdászhoz hasonlóan addig, hogy eltörölné a gépjárművezetés, és az orvoslás hatósági engedélyhez kötését, ám akad azért jónéhány deregulációs javaslatuk. Az autók műszaki vizsgáinak érvényesség idejét meghosszabbítanák, az eredetvizsgálatot pedig eltörölnék. Megszüntetnék a kötelező könyvvizsgálatot, (minthogy azok ellenére is történtek visszaélések), és a cégek aláírási címpéldányát is.

Bár az LMP-program hangsúlyosan tartalmaz olyan elemeket, amelyek a neoliberális gazdaságfilozófiához kötődnek – munkaerőpiaci, és a gazdaság más területein is történő dereguláció, jövedelemadó-csökkentés (rövidtávon járulék-, középtávon jövedelemadó-csökkentés) -, ugyanakkor akadnak olyan elemei is, amelyek ennek a szemléletmódnak ellentmondanak: az újraelosztás általános szintjét megőriznék, és zöld adókat vezetnének be. A program hangsúlyozza a zöld munkahelyteremtés lehetőségeit is, különösen a munkaintenzív ágazatokban, mint az építőiparban, és a mezőgazdaságban.

Multik és kkv-k

A dokumentum szerint nem hatékony a foglalkoztatás élénkítése a nagyvállalatok támogatásán keresztül: "a külföldi tulajdonban lévő vállalatok jövedelmezőségét növelő kiadás a versenyhátrányunk mesterséges kompenzálását, tüneti kezelését szolgálja".

Az LMP-program alkotói azt szeretnék, "ha a befektetőket nem az egyedi kedvezmények és támogatások, hanem a magas színvonalon rendelkezésre álló emberi tőke és az intelligens kormányzás által teremtett kedvező környezet vonzaná Magyarországra", s mint megjegyzik, így több juthatna a magyar kkv-k támogatására is (meg persze zöld, munkahelyteremtő állami beruházásokra).

A válság kapcsán felerősödött modernizációs vitában több közgazdász is hangot adott annak a véleményének, hogy hosszabb távon nem fönntartható Magyarország külföldi tőkének nyújtott egyedi kedvezményekre, és alacsony munkabérekre - mint versenyelőnyökre - alapított fölzárkózási stratégiája (például támogatáskorlátozó uniós szabályok, távol-keleti szereplők töredék bérszínvonallal, stb.)

Ezt mondják végső soron az LMP programalkotó is, bár csak féloldalasan, mivel az alacsony bérköltségszintet szemlátomást szeretnék megőrizni.

Bár az LMP nagyvállalati támogatásokkal kapcsolatos álláspontja nyilván vitatható, annyi biztos, hogy piacellenesnek nem mondható - ha valami ellentmond a piaci logikának, az éppen az egyedi támogatások, és kedvezmények rendszere.

Magasabb áfakulcs és evakulcs

Az LMP-programból az is kiderül, hogy az élelmiszerek egyes csoportjára adott áfa-kedvezményt megszüntetnék, mivel szerintük ez többet juttat a nagyobb fogyasztású gazdagoknak, mint a támogatni kívánt szegényeknek. A többletbevételt a szociális szolgáltatások fejlesztésére fordítanák.

Az eva alacsony kulcsát 5 százalékkal megemelnék, "hosszabb távon megszüntetése is szóba kerülhet", de megfontolnák egy alsó eva-kulcs (15%) bevezetését is az áfakörön kívüli, kis jövedelmet termelő vállalkozóknál.

Megőriznék a szuperbruttót, bevezetnének a 25%-os nagyságú egységes járulékot, Négy kulccsal működő rendszert vezetnének be, amely biztosítaná, hogy minden jövedelmi kategóriában 20-30 százalékkal csökkenjen az elvonási szint. A kulcsok mértéke 0, 18, 36 és 50 százalék, a sávhatárok: 1,2 millió (havi 100 ezer), 3,7 millió (havi 350 ezer) és 8,4 millió (havi 700 ezer) forint a program szerint - tehát a minimálbér adómentes lenne.