Boldogságindexszel mérhető az országok fejlettségi szintje

A kutatók az új indexszel arra próbáltak rájönni, hogy az egyes országok polgárai hogyan érzik magukat hazájukban, az anyagi kérdéseken túl mennyire elégedettek életükkel, életkörülményeikkel - és egyáltalán boldognak gondolják-e magukat.

Hegyi Gyula (MSZP) európai parlamenti képviselő, a környezetvédelmi bizottság tagja azért tartja fontosnak a boldogságindexet, mert szakít a gazdasági növekedés kizárólagosságával. A magyar képviselő úgy véli, ez a felmérés is megerősíti azt a véleményt, hogy a GDP önmagában nem alkalmas a társadalom elégedettségének mérésére. Elvégre békés, kulturált országban, tiszta környezetben és tisztességes viszonyok között az emberek szerényebb anyagi körülmények esetén is boldogabbak, mint rossz társadalmi légkörben, magasabb GDP mellett. A gazdasági növekedés kizárólag a szociális méltányossággal együtt ér valamit, ezért vezetik a listát a hollandok és a skandinávok - állítja Hegyi Gyula.

Tény és való, a boldogságindex élén Hollandia, Ausztria és a skandináv országok találhatók, és mindre igaz, hogy piacgazdaságuk erős szociális rendszerrel párosul. Hollandia 1,5, Finnország 1,7 pontot kapott, míg a lista legvégén Egyiptom áll 3,7 ponttal, mint a legboldogtalanabb, legfrusztráltabb társadalom.

Hazánk 2,4 ponttal a középmezőnyben helyezkedik el, hasonlóan Észtországhoz, Görögországhoz és Chiléhez. Öröm az ürömben, hogy szomszédaink (Ausztriát leszámítva) mind boldogtalanabbak nálunk, különösen Románia, amely a legrosszabb indexet (2,8) tudhatja magáénak.

Érdekesség, hogy a szerény gazdasági mutatókkal rendelkező Indonézia és Vietnám lakói viszonylag elégedettek (2,3 pont), sőt, boldogabbak, mint a gazdaságilag látványosan fejlődő Kína (2,7) és India (2,9) polgárai. Kiemelkedő GDP-jükhöz képest az amerikaiak sem túl boldogok a maguk 2,1-es mutatójával.

Az Európai Bizottság már évek óta próbál a hazai összterméknél (GDP) jobb, kifejezőbb mutatót találni az egyes országok és a lakosság jólétének vizsgálatára. Elvégre a gazdasági jólét nem minden - magyarázza Sztavrosz Dimasz uniós környezetvédelmi biztos -, ennek megfelelően az EU-bizottság jövőre összegyűjti azokat az ötleteket, amelyek 2009-ig egy megfelelőbb, a szociális és környezetvédelmi tényezőket is kifejező mutató kifejlesztéséhez vezethetnek. Természetesen a kifejezetten gazdasági kérdésekben továbbra is a GDP mutatót használnák - magyarázza a Világgazdaság.