Emelkedő munkanélküliségre és javuló gazdasági helyzetre számítanak a pénzügyi vezetők

Lassú GDP növekedés, emelkedő munkanélküliség

A gazdasági kilátásokat illetően a pénzügyi vezetők egyre borúlátóbbak: a régiós szakemberek 60 százaléka szerint a GDP növekedése 2021-ben nem lesz nagyobb 1,5 százalékosnál, míg tavaly mindössze 36 százalékuk vallotta ugyanezt. Emellett 4 százalékkal csökkent azok aránya is, akik 2,5 százalékosnál nagyobb GDP növekedést jósolnak. Érdekes megállapítás, hogy a kifejezetten optimista, azaz 3,5 százaléknál is nagyobb gazdasági növekedéssel számolók tábora 7 százalékkal bővült a korábbi évhez képest.

A magyar pénzügyi szakemberek inkább pesszimisták a gazdaság idei teljesítményét illetően. 70 százalékuk arra számít, hogy 2,5 százaléknál nem lesz nagyobb a GDP növekedés. E táboron belül különösen magas, 43 százalékos azoknak az aránya, akik kevesebb, mint 0,5 százalékos emelkedést várnak.

2020-hoz képest jóval több pénzügyi vezető számít a munkanélküliségi növekedésére, hiszen arányuk tavalyhoz képest 32 százalékponttal 68 százalékra nőtt, ami nem sokkal kisebb az uniós tagállamokban mért 71 százaléktól. Magyarországon e területen valamivel jobbak a kilátások. Nálunk a pénzügyi szakértők 63 százaléka számít a munkanélküliség emelkedésére.

CFO-k 62 százaléka szerint nőni fog a fogyasztói árindex (CPI) az idei évben. Érdekes megfigyelés, hogy három országban magasabb inflációra számítanak - Lengyelország (4,3%), Magyarország (3,7%), Románia (3,3%).

Csökkenő kereslet, javuló pénzügyi helyzet

2021-ben a pénzügyi vezetők számára az egyik legnagyobb kihívás a külföldi (40 százalék számít erre) és a hazai (52 százalék gondolja így) kereslet csökkenése. Ez igen nagy ugrás a tavalyi adatokhoz képest, amikor a külföldi, illetve hazai keresletcsökkenés 26, illetve 27 százalékon állt. Mérséklődnek viszont a képzett munkaerő hiányával kapcsolatos aggodalmak: 16 százalékponttal 33 százalékra esett vissza azok aránya, akik tartanak ettől.

A következő év pénzügyi kilátásaival kapcsolatban bizakodó a hangulat.
„Az utóbbi négy évben most a legoptimistábbak a régiós pénzügyi vezetők. Idén 47 százalékuk számít a tavalyinál kecsegtetőbb pénzügyi kilátásokra, Magyarországon pedig még jobb ez az arány: itthon a válaszadó CFO-k fele tekint bizakodóan az idei pénzügyi helyzetre” - emelte ki Láng Bálint, a Deloitte Magyarország CFO programjának vezetője. Az uniós tagállamok pénzügyi vezetőinél (48%) és az eurozónában (45%) hasonló mértékű optimizmus tapasztalható.

Cégük működését a pénzügyi vezetők továbbra is saját erőből (49%) és a banki kölcsönökből (43%) szeretnék finanszírozni. Magyarországon még eltökéltebbek, hiszen a CFO-k 53-53 százaléka tette le a voksát a két forrás mellett. Érdekes, hogy nem volt olyan finanszírozási forrás, amelyet a pénzügyi vezetők túlnyomó többsége „kedvezőnek” értékelt volna, vagy olyan, amelyet 30 százaléknál többen tekintettek volna „kerülendőnek”. A vállalati hitelek (47%) és a tőke finanszírozás (53%) kapták a legtöbb „semleges” értékelést.

„A tavalyi jelentéshez hasonlóan idén is azt látjuk, hogy a Covid-19 világjárvány okozta folyamatos bizonytalanság továbbra is befolyásolja a pénzügyi vezetők idei terveit. Ez a jelenség azonban nem feltétlenül van nagy hatással a CFO Bizalmi Indexre, amely jelenleg 10 százalékon áll a tavalyi 9 százalékhoz képest. Noha ez még mindig távol van a járvány előtti eredménytől, várható volt, hiszen a 2021-es év sem lesz kevésbé kiszámíthatatlan. A széleskörű bizonytalanság közepette a pénzügyi vezetők ismét saját vállalatukra összpontosítják majd figyelmüket, ami összhangban van azokkal a válaszokkal, amelyek szerint a következő évben a felvásárláson keresztüli költségcsökkentésre és terjeszkedésre fognak fókuszálni” - összegezte a felmérés tanulságait Póczak Ferenc, a Deloitte Közép-európai CFO programjának vezetője.

A felmérésről:

Az évente elkészített felmérés keretében a Deloitte a közép-európai térség legnagyobb és legbefolyásosabb vállalatainak pénzügyi vezetőit kérdezi aktuális terveikről és véleményükről. A jelentés eredményei 17 közép-európai ország 590 pénzügyi vezetőjének véleményét tükrözik: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Az országok közül tizenkettő a tavalyi jelentésben is szerepelt, öt pedig idén csatlakozott a projekthez. Magyarországon 30 CFO válaszolt a kérdésekre. A felmérés 2020. november és december között készült.