Európában Magyarországon a legmagasabb a nem tanuló és nem is dolgozók aránya
A 15-29 éves korosztály 60-61 százaléka jár valamilyen iskolába, az uniós átlag 8 százalékkal magasabb.
Bár az utóbbi években folyamatosan javulnak a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok, ám hazánkban a korai iskolaelhagyók aránya sokkal magasabb az uniós átlagnál - írja a Népszava a Munkaerőpiaci tükör statisztikájára hivatkozva. Tavaly Magyarországon az iskolaelhagyók aránya az EU országok 10,6 százalékos átlagához képest 12,5 százalék volt a 18-24 éves korosztályban. Ha kitágítjuk az életkori határokat, kiderül, hogy a nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok aránya Európában hazánkban a legmagasabb a 15-29 éves korosztályban. Jelenleg a korosztály 60-61 százaléka jár valamilyen iskolába, ez 7 százalékkal marad le az uniós átlagtól.
A 15-18 évesek munkanélkülisége a rendszerváltás után fokozatosan csökkent, ebben komoly szerepe volt annak, hogy 18 évre emelték a tankötelezettséget. Miután a korhatárt újra 16 évre csökkentették, a helyzet 2012-től a korábbinál is rosszabb lett. A hátrányos térségben élő 17 éves nem tanuló és nem is dolgozó roma fiúk aránya 2016-ra a törvénymódosítás előttinek duplájára emelkedett.
A Munkaerőpiaci tükör arra is rámutat, hogy az képes a legjobban alkalmazkodni a változó piaci elvárásokhoz, aki olyan készségekre, ismeretekre tett szert, melyekkel akár különböző foglalkozások között is könnyen tud váltani. Az egyik tanulmány szerint azokban az országokban, ahol általános ismeretek megszerzésére helyezi a hangsúlyt az oktatáspolitika, könnyebb az alkalmazkodás a munkaerőpiac változó igényeihez. Ahol a szakmaspecifikus ismeretek átadását tartják fontosnak, ott kisebb lesz a mobilitás. Hazánkban az utóbbit választották, ezért a magyar fiatalok tudása nem alkalmas a szakmák közti átjárásra. Tavaly Magyarországon a 16-35 éves korosztálynak alig több mint 3 százaléka változtatott foglalkozást, ami nagyon kicsi arány a többi országéhoz képest.
Egy másik elemzés arra mutat rá, hogy ha egy fiatal a pályája elején nem talál megfelelő munkát, az későbbi életútját is jelentősen befolyásolja. Munkanélküliként jellemzően nem fejlődik semmit, ha pedig fél évnél tovább nem dolgozik valaki, az a munkáltatók szemében komoly hátrány.
Molnár György, az Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársának tanulmányából kiderül, hogy 2013-ban és az azt követő években jelentősen megnőtt a 16-17 éves regisztrált munkanélküliek száma. A szakértő szerint a legfiatalabb új belépők száma 2016-ban volt a legmagasabb. Hasonló folyamatok figyelhetőek meg a közfoglalkoztatási adatokban is. 2011-12-ben gyakorlatilag nem voltak 16-17 évesek a közmunkások között. 2013-ban aztán hirtelen megnőtt a számuk, 2014-ben pedig elérte a csúcsot 8400 fővel. Az adatok szerint a 16 évesen közmunkássá válók majdnem 60 százaléka maximum 30 napig szerepelt a regisztrált munkanélküliek nyilvántartásában, amiből arra lehet következtetni, hogy azért jelentkezett be a rendszerbe, hogy közmunkásként dolgozhasson. Ez az arány a 17 éveseknél már 40 százalékos. A kimutatásból az is kiderül, hogy az általános iskolát végzett közmunkás fiatalok 80 százaléka járt középiskolába, de félbehagyta tanulmányait, hogy pénzt kereshessen. Közülük csak 3 százalék fejezte be középfokú tanulmányait 2 éven belül, a legtöbbjük képzetlen maradt.
Népszava
fotó: pixabay
A 15-18 évesek munkanélkülisége a rendszerváltás után fokozatosan csökkent, ebben komoly szerepe volt annak, hogy 18 évre emelték a tankötelezettséget. Miután a korhatárt újra 16 évre csökkentették, a helyzet 2012-től a korábbinál is rosszabb lett. A hátrányos térségben élő 17 éves nem tanuló és nem is dolgozó roma fiúk aránya 2016-ra a törvénymódosítás előttinek duplájára emelkedett.
A Munkaerőpiaci tükör arra is rámutat, hogy az képes a legjobban alkalmazkodni a változó piaci elvárásokhoz, aki olyan készségekre, ismeretekre tett szert, melyekkel akár különböző foglalkozások között is könnyen tud váltani. Az egyik tanulmány szerint azokban az országokban, ahol általános ismeretek megszerzésére helyezi a hangsúlyt az oktatáspolitika, könnyebb az alkalmazkodás a munkaerőpiac változó igényeihez. Ahol a szakmaspecifikus ismeretek átadását tartják fontosnak, ott kisebb lesz a mobilitás. Hazánkban az utóbbit választották, ezért a magyar fiatalok tudása nem alkalmas a szakmák közti átjárásra. Tavaly Magyarországon a 16-35 éves korosztálynak alig több mint 3 százaléka változtatott foglalkozást, ami nagyon kicsi arány a többi országéhoz képest.
Egy másik elemzés arra mutat rá, hogy ha egy fiatal a pályája elején nem talál megfelelő munkát, az későbbi életútját is jelentősen befolyásolja. Munkanélküliként jellemzően nem fejlődik semmit, ha pedig fél évnél tovább nem dolgozik valaki, az a munkáltatók szemében komoly hátrány.
Molnár György, az Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársának tanulmányából kiderül, hogy 2013-ban és az azt követő években jelentősen megnőtt a 16-17 éves regisztrált munkanélküliek száma. A szakértő szerint a legfiatalabb új belépők száma 2016-ban volt a legmagasabb. Hasonló folyamatok figyelhetőek meg a közfoglalkoztatási adatokban is. 2011-12-ben gyakorlatilag nem voltak 16-17 évesek a közmunkások között. 2013-ban aztán hirtelen megnőtt a számuk, 2014-ben pedig elérte a csúcsot 8400 fővel. Az adatok szerint a 16 évesen közmunkássá válók majdnem 60 százaléka maximum 30 napig szerepelt a regisztrált munkanélküliek nyilvántartásában, amiből arra lehet következtetni, hogy azért jelentkezett be a rendszerbe, hogy közmunkásként dolgozhasson. Ez az arány a 17 éveseknél már 40 százalékos. A kimutatásból az is kiderül, hogy az általános iskolát végzett közmunkás fiatalok 80 százaléka járt középiskolába, de félbehagyta tanulmányait, hogy pénzt kereshessen. Közülük csak 3 százalék fejezte be középfokú tanulmányait 2 éven belül, a legtöbbjük képzetlen maradt.
Népszava
fotó: pixabay
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Szexuális zaklatás a munkahelyen – Michael Douglastől Nicole Kidmanig