Franciaországban már növelhető a munkaidő

A hivatalos heti munkaidő marad 35 óra Franciaországban, de már csak akkor, ha a felek másként nem rendelkeznek. A javaslatot a kormánypárti képviselők 326 szavazatával fogadta el a parlament alsóháza, 222 ellenzéki képviselő nemmel szavazott.

A Nicolas Sarkozy államfő egyik első intézkedéseként tavaly adómentessé tett túlórapénz megtartásához a hivatalos heti munkaidőn nem lehetett változtatni, de az új törvény értelmében lehető válik, hogy a cégek a szakszervezetekkel megállapodva megemeljék a kötelező munkaidőt. Így könnyebb lesz túlórát vállalni, de a munkaidő a plusz órákkal sem haladhatja meg a napi 13 órát és a heti 48 órát. A köztársasági elnök szerint ennek a javaslatnak az elfogadása volt "az utolsó állomás a 35 órás munkahét okozta károk helyreállítására". Sarkozy még az elnökválasztási kampányban a "francia gazdaság általános katasztrófájának" nevezte a 35 órás munkahetet.
A munkaidő reformjáról most elfogadott javaslatot viszont a szakszervezetek és a baloldali ellenzék "szociális visszalépésként" értékelte. A 35 órás munkahét terve először 1981-ben jelent meg a francia Szocialista Párt programjában, de csak 1998-ban fogadta el és 2000. februárban vezette be a Lionel Jospin vezette baloldali kormány a korábbi 39 órás munkahét helyett, az egy főre jutó munkaidőt ekképpen 10,2 százalékkal csökkentve. Az intézkedéstől az életminőség javítását és a munkanélküliség enyhítését remélték a termelékenység károsítása nélkül. A francia statisztikai hivatal adatai szerint 2002-ig az intézkedésnek köszönhetően 350 ezer új munkahely jött létre, de ehhez többmilliárd eurós állami támogatást kaptak a vállalatok.

A foglalkoztatás bővüléséről szóló adatokat később nemcsak jobb-, hanem egyes baloldali politikusok is vitatták, és a jobboldal a versenyképesség legfőbb akadályát látta a 35 órás munkahétben. A jobboldali pártok és a munkáltató szövetségek nyomására a rendszert azóta jócskán fel is vizezték: például az évi túlórákat a francia parlament 2004 végén 220-ban maximálta az addigi 180 helyett. A javaslatról még a szenátusnak is szavaznia kell, és a törvénytervezetet várhatóan július 25-én fogadja el véglegesen a parlament.