Megjelent: 13 éve

Indoklás nélkül elbocsáthatják a közigazgatásban dolgozókat is?

Hat törvényjavaslatot terjesztettek a parlament elé a hét végén fideszes képviselők. Köztük azt az indítványt is, amellyel az államigazgatás után a közigazgatásban is lehetőséget teremtenének az indokolás nélküli elbocsátásra - tudatja a Magyar Hírlap.

Felmentéssel, indoklás nélkül megszüntetheti a munkáltató a közszolgálati jogviszonyt a jövő év január 1-jétől, ha az Országgyűlés elfogadja Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán parlamenti képviselők törvényjavaslatát.

A fideszes politikusok szerint azért kell az önkormányzati képviselő-testületek hivatalában is megteremteni a rövid, indokolás nélküli felmentési idő lehetőségét, mert a közszolgálatot "valós szolgálattá" kell tenni. Úgy vélik, ezáltal nyílna tényleges lehetőség a "minőségi szakembergárda kialakítására" és "a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére".

Az előterjesztők több esetben előírnák a kötelező indokolást, például ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik, vagy ha a köztisztviselő alkalmatlan feladatai ellátására. A javaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy a munkáltatók "eltérítsék" az illetményt, és ezzel "versenyképesebb" fizetést adhassanak.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) bejelentette, ha a parlament elfogadja az indítványt, az Alkotmánybírósághoz fordul. Az MSZP szerint a Fidesz a közigazgatásban dolgozókat is "szabad prédává" teszi.

A javaslatok között szerepel a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása is, amellyel azt szeretnék elérni, hogy magasabb vezetői feladatot kinevezés helyett megbízással lehessen ellátni, legfeljebb ötéves időtartamra.

Egy másik javaslatukban felülírnák a jelenlegi gyakorlatot, miszerint a polgármester illetményének és tiszteletdíjának összege nem lehet kisebb a választást megelőző polgármester illetményének és tiszteletdíjának összegénél - olvasható a Magyar Hírlapban.
  • 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető. Részletek Jegyek
  • 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása. Részletek Jegyek
További cikkek
Harapófogóba került a Z-generáció a munkahelyeken

A Z-generáció tagjai sokkal nagyobb odafigyelést, több mentorálást igényelnek. Csakhogy az X-generációs menedzserek, vagy a millenniumi... Teljes cikk

Hatnapos hosszú hétvége is jöhet 2024-ben!

Egy friss rendelettervezet szerint a 2024-es karácsony hetén 6 egymást követő napot tölthetnének otthon a dolgozók. Teljes cikk

A négynapos munkahét bevezetését szorgalmazza az EU-biztos

Az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztosa szerint a rövidített munkahét bevezetése megoldaná a munkaerőhiányt is. Teljes cikk