Jól hat a munkahelyi csapatra a vak dolgozó

Mayer Mónika 13 éve dolgozik gyógymasszőrként. A budapesti Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben kezdett, majd tíz évnyi munka után, 2006 óta egyéni vállalkozóként dolgozik jelenleg egy természetgyógyászati centrumban, mellette pedig tanul, lépést tart a szakma fejlődésével. Eddig egy átlagos dolgozói életút lehetne a történet, ám Mónika mégsem átlagos munkavállaló, ugyanis nem lát. A hölgy koraszülöttsége következtében veszítette el a látását, ennek ellenére boldogul az álláspiacon. "Valahogy mindig jöttek a lehetőségek" - jegyzi meg. Szakmája egyébként az a terület, ahol látássérültként az egyik legjobb az érvényesülési esély. A vak gyógymasszőrök szaktudása ugyanis legendás, a látás hiánya miatt a többi érzékszervük, tapintásuk kifinomultabb az átlagemberekével összevetve.

A munkaképesek tizede dolgozik

A pozitív példa ellenére a látássérülteknek nem könnyű az álláspiacon munkát szerezniük. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) adatai szerint a 20 ezer nyilvántartott tag legalább 40 százaléka munkaképes korú, ám csak minden tizediknek van munkahelye, szemben a nyugat-európai országokkal, ahol 25-30 százalék az átlag. "Tartanak tőlünk. Sokan tévesen úgy vélik, a vak, esetleg gyengénlátó munkatárs alkalmazása problémás, mivel a látónál félszegebb, ügyetlenebb és biztos állandóan kísérgetni kell majd"- fogalmazza meg Mónika tapasztalatait.

Duplán akar bizonyítani a vak dolgozó

Az előítéleteket Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke is megerősítette. "Sokan egyből lecsapják a telefont, ha megtudják, hogy vak vagy gyengénlátó pályázó jelentkezik egy álláshirdetésre. A munkaadók ráadásul félnek az ismeretlentől, a nehézségektől, a látássérült emberek alkalmazásával járó adminisztrációs teendőktől és az esetleges tárgyi feltételek kialakításától" - mondja. Az elnök szerint azonban a mindennapi munkatapasztalatok azt bizonyítják, hogy a látássérült munkavállaló rugalmas, szorgalmas, minden tőle telhetőt megtesz a színvonalas minőségű munkavégzésért, mivel tudja, neki sokkal többet kell letennie az asztalra. Rátermettségét a kívülállók felé is bizonyítani szeretné.

A vakok több szakterületen is remekül megállják a helyüket. A már említett gyógymasszőri munka mellett többen dolgoznak programozóként, nyelvtanárként, zenetanárként, jogászként és még szociális munkásként is. Az MVGYOSZ elnöke szerint az látássérültek helyzetét a szűkülő piaci lehetőségek tovább nehezítik. Korábban előszeretettel alkalmazták őket telefonközpontokban. A telefonok megválaszolása mellett azonban egyre gyakrabban szükséges Excel-kezelés, monitorról olvasás, ügyfelek fogadása, így ezekre a pozíciókra a munkaadók jellemzően a látók jelentkezését fogadják szívesebben.

Veszélyben a gyógymasszőri pozíció

Gyógymasszőri pozícióikat rontja, hogy egyre több látó is kedvet kapott a masszőr-szaktanfolyamok elvégzéséhez. "Míg a látássérült szakemberek többségét még komoly, egy éves szaktanfolyamon képezték ki, ma a látók már egy-két hetes tanfolyamon, esetleg egy hétvégi gyorstalpalón is elsajátíthatják a szakmai alapokat. Ráadásul az előítéletek miatt teljesen megszokott, hogy két, gyakorlatilag egyforma szaktudású és adottságú jelölt között a látó javára billen a mérleg állásinterjún"- teszi hozzá Szőke László.

Jó hatással vannak a munkahelyi csapatra

A vakok és gyengénlátók helyzetét tovább bonyolítja az ellentmondásos foglalkoztatáspolitika, és az, hogy a cégek nem nagyon ismerik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáért felvehető állami támogatásokat. Mint azt Lechnerné Vadász Judit, a Foglalkoztatáspolitikai és Szociális Hivatal szakértője elmondta, elvben minden 20 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégnek megváltozott munkaképességűekkel kellene betöltenie a munkavállalói állomány 5 százalékát. Amennyiben ezt elmulasztja, fizetnie kell a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci rehabilitációs alapjába, a fel nem vett dolgozók arányában. A fizetendő összeg az egy főre jutó, bruttó 164 ezer forintos nemzetgazdasági átlagkereset mindössze 8 százaléka. Azaz 13 152 forint, ami aligha jelent komoly anyagi érvágást és visszatartó erőt a gyakran diszkriminatív gyakorlatot folytató munkaadók számára. A cégek ráadásul úgy érzik, az összeg befizetésével eleget is tettek kötelezettségeiknek, így a kérdés ezzel számukra le is zárult.

Pedig a tapasztalatok szerint egy vak kolléga érkezése jó hatással van a munkahelyi csapatra: Jásper Éva, a Salva Vita Alapítvány fejlesztési igazgatója úgy tapasztalta, a kollégák figyelmesebbé válnak, jobban kommunikálnak, érthetőbben, hatékonyabban osztják ki a feladatokat és emberközpontúvá válik a szemléletük. Ennek következtében javul a munkahelyi légkör és még a termelékenység is nő.

Vannak pozitív vállalati kezdeményezések

Igaz elvétve, de akadnak pozitív kezdeményezések. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem például az IBM támogatásával épp a fogyatékkal élő hallgatók számára alakít ki nyelvi laboratóriumot az intézmény Trefort kerti és Lágymányosi úti kampuszán. A mintegy 50 ezer eurós támogatásból speciális bútorokat, informatikai eszközöket, szoftvereket és látássérülteket segítő berendezéseket vásárolnak. A felsőoktatási intézmény és a cég megállapodott abban is, hogy kiválasztott hallgatók fél éves gyakornoki álláslehetőséget kapnak az informatikai cégnél.

Nem az önsajnálat visz előre

Mayer Mónika azt vallja: nem szabad belemenekülni az önsajnálatba és a lemondásba, hiszen kellő kitartással minden álláskeresési problémán felül lehet emelkedni, ha igazán akarja az ember. Aki elhivatott, van elegendő szakmai gyakorlata, tapasztalata és színvonalasan dolgozik, az előtt megnyílnak az ajtók. Ha nem elsőre, vagy másodszorra, akkor harmadszorra"- bátorítja sorstársait.

Takács Gabriella